
Több mint ezer állat esett áldozatul a vadaknak. Képünk illusztráció
Fotó: Székely Hírmondó
Főleg a medve okozott jelentős károkat a helyi mezőgazdászoknak, és bár általában a tavalyinál jobb termést takaríthattak be az idei évben, Kovászna megye egy részén jégverés miatt búsulhattak a földműveléssel foglalkozók – derül ki abból az éves jelentésből, amelyet Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője mutatott be meghívottként Ráduly István prefektus havi sajtótájékoztatóján.
2023. december 01., 13:302023. december 01., 13:30
Szám szerint 448 kárbejelentésről tud a hivatal, a statisztika pedig magában foglalja a háztáji gazdaságokban elpusztult állatokat, illetve a termőföldekben tett károkat is:
336 esetben medve volt a tettes;
63 esetben a varjak okoztak károkat (főleg a kukoricaföldek szenvedték meg a nagyvadak és a madarak jelenlétét);
28 esetben a szarvasok;
13 esetben a farkasok a károkozók;
de vaddisznók és azonosítatlan „tettesek” is szerepelnek a jegyzőkönyvekben.
Ami az elpusztított állatokat illeti, 649 baromfi, 266 juh, 53 tehén, ugyanennyi méhcsalád, 31 disznó, 29 nyúl és egy ló szerepel a listán.
A mezőgazdasági területeken a veszteség mértéke 10 és 90 százalék között van: a kukoricások a leginkább érintettek, 430 hektár károsodott, de a napraforgó-ültetvények (66 ha), a burgonyafödek (15 ha) a búza- és zabtáblák (8 ha) sem maradtak érintetlenek. Kisebb mértékben dézsmálták meg az állatok a cukorrépával, káposztával és szójával bevetett parcellákat.

A mezőgazdaságban is károkat okoztak a júliusi égszakadások Hargita megyében. A termőföldeken a jégeső pusztított leginkább, de épületeket is megrongált a jég. A keletkezett károk még felmérés alatt állnak.
Mint arról az esemény idején mi is beszámoltunk, folyó év júliusában Kovászna megyében szinte 2500 hektáron verte el a jég a termést: főleg a gabonaföldekben tett nagy kárt (1408 ha), de a krumpliföldek (745 ha), a veteményesek (134 ha), a kukoricások, repcetáblák, silókukorica és napraforgó is megszenvedte az időjárást. Jól fogott, hogy
Kovászna megyében összesen 187 243 hektár mezőgazdasági termőterületet tart számon az igazgatóság, ebből 83 450 hektár szántóföld, 41 580 hektár kaszáló, 61 537 hektár legelő, a többi gyümölcsös.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültségeket rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki, máramarosi és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
Mesterségesintelligencia-kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt – írja az MTI a román Economedia.ro gazdasági oldalra hivatkozva.
„Félek 2028-tól” – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan, aki szerint Romániának a következő években jelentős energiákat kell fordítania a biztonságra, miközben a társadalom túl sok időt vesztegetett el jelentéktelen ügyekre.
Két szabálytalankodó sofőrt azonosítottak Hargita megyében: egyikük rendszám nélküli, forgalomból kivont járműszerelvényt vezetett Gyergyóditróban, a másikat pedig Székelyudvarhelyen érték tetten ittas vezetés közben.
Egy fiatal, 26 éves nő életét vesztette, egy kétéves gyermek pedig súlyos állapotba került, miután egy személyvonat elgázolt egy személyautót csütörtökön Prahova megyében.
Narancssárga meteorológiai riasztást adott ki péntekre a Hargita megyei katasztrófavédelem: a hegyekben 100–130 km/órás sebességű szélre lehet számítani.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás egy nő ellen, aki megharapott és arcon ütött egy csendőrt, miközben rendőrségre szállították – közölte csütörtökön a bukaresti csendőrség.
A Neptun Deep földgázberuházás révén Románia meghatározó szereplővé válhat a térségben, de meg kell találni a módját annak is, hogy az országnak minél nagyobb hozzáadott értéke származzon a Fekete-tengerből kitermelt gázból – jelentette ki Antal Lóránt.
Romániát újra kell iparosítani, enélkül nem lehet egészséges gazdaságról, munkahelyteremtésről és az elvándorlás mérsékléséről beszélni – jelentette ki szerda este a képviselőház ipari és szolgáltatási bizottságának elnöke, Bende Sándor.
Bár évek óta nem közlekednek vonatok a Parajd és Szováta térségét érintő vasútvonalon, a vasúti átjárók jelzéseit nem fogják a közeljövőben eltávolítani az országútról. Egyelőre marad a sofőrök bosszúsága és a kötelező megállás az András-keresztnél.
szóljon hozzá!