119-es ingyenes segélyhívószámon lehet bejelenteni a gyerekekkel szembeni visszaéléseket
Fotó: Tuchiluș Alex
Több mint 160 alkalommal tárcsázták a gyermekbántalmazás bejelentésére szolgáló 119-es segélyhívószámot Kovászna megyében idén. A leányanyák száma továbbra is magas, márpedig ez gyermekvédelmi szempontból szexuális gyermekbántalmazásnak számít.
2024. október 01., 15:572024. október 01., 15:57
2024. szeptember 30., 15:362024. szeptember 30., 15:36
A 119-es segélyhívó számot 2022 januárjában indították el azzal a céllal, hogy minél gyorsabban és közvetlenebb módon bejelenthetők legyenek a gyerekek bántalmazásával, kizsákmányolásával, elhanyagolásával kapcsolatos esetek. Ennek működését azonban szoknia kell a társadalomnak, Kovászna megyében például a rendszer elindítása után egy évvel sem volt mindenkinek egyértelmű, milyen esetekben kell tárcsázni a számot.
A tavaly év elején bevezetett újszerű segélyhívási lehetőség előnye még kevesekben tudatosult. Sőt, van, hogy egyesek a maguk szórakoztatására jelentenek „gyermekbántalmazásos” eseteket.
Az idei év eleje óta több mint 160 alkalommal hívták a 119-es számot Kovászna megyében. Noha ezeknek 40 százaléka téves vagy oda nem illő hívás volt, mégis sikerült pozitívabb irányba elmozdulni ebben a tekintetben.
– vélekedett Szász Melinda Katalin, a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Hivatal vezérigazgató-helyettese.
Ettől függetlenül továbbra is sok olyan esetet bejelentő hívás fut be, ami nem igényel sürgősségi beavatkozást, mert a hívó nem tudja felmérni a helyzet súlyosságát.
Az elöljáró ezért kiemelte, hogy a 119-es hívószám célja elsősorban az emberek közötti, közvetlen kommunikációs csatornaként működik, és nem az intézmények közti párbeszéd lehetőségét hivatott biztosítani.
Érdeklődésünkre Szász Katalin Melinda elmondta: a 119-es hívószám azért jött létre, hogy egyrészt a gyermekbántalmazásnak minősülő helyzeteket lehessen bejelenteni közvetlenül, anélkül, hogy előtte más intézményhez kelljen fordulni, viszont
Utóbbi viszont nem jellemző.
Kovászna megyében tehát elsősorban aggódó felnőttek folyamodnak segélykéréshez, amikor úgy gondolják, hogy a gyermeket nem megfelelően nevelik.
– magyarázta a vezérigazgató-helyettes. Ezzel szemben Maros megyében idén többször kellett közbelépniük az igazgatóság szakembereinek súlyos bántalmazások esetében, mint tavaly.
Nőtt a gyerekbántalmazással kapcsolatos esetek száma az elmúlt évhez képest a Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Igazgatóságon. Idén többször kellett közbelépniük az igazgatóság szakembereinek súlyos bántalmazások esetében, mint tavaly.
Amikor beérkezik egy hívás, a telefonos szolgálat minden lehetséges információt lekérdez, amire szükség lehet a helyzet körvonalázáshoz. Ha megállapítást nyer, hogy sürgős helyzetről van szó, akkor értesítik a szociális igazgatóság kollégáit. Állandóan szolgálatban van egy szociális munkás és egy pszichológus is, akik az értesítést követően kivonulnak a helyszínre és személyesen vizsgálják meg az esetet.
A gyermekbántalmazást mint jelenséget, azonban nem köthetjük kizárólag a 119-es segélyhívószámon bejelentett esetekhez, ezért további problémákról is érdeklődtünk.
– emelte ki határozottan a vezérigazgató-helyettes.
Nem jellemzőek a súlyos fizikai bántalmazásokról szóló jelentések
Fotó: Barabás Ákos
Noha az igazgatósághoz nem feltétlenül jut el minden ilyen eset, Szász Katalin Melinda úgy véli, nem érzékelhető számottevő pozitív változás a leányanyák tekintetében.
Ez kifejezetten alacsonynak számít az előző évekhez képest, hiszen 2022-ben 96 kamaszlány szült, de az azelőtti években is 100–110 körül mozgott az átlag.
Tavaly 65 kiskorú vált édesanyává Háromszéken és további 28 állapotos kamaszlány szerepelt év végén a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság nyilvántartásában. A legfiatalabb leányanya alig 14 éves volt.
A tinédzserkori terhesség legtöbb esetben felkészületlenül éri a lányokat, emiatt a 18 év alatti kismamák gyakran a kórházban hagyják gyermeküket. Tavaly 12 ilyen eset történt Kovászna megyében.
A Csíki- és Kászoni-medencét összekötő hágón egy teljes órára lezárták a forgalmat szombaton, hogy csendben emlékezhessenek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire, a Tuzson János egysége által vívott nyergestetői csatára.
Hankó Balázs kulturális és innovációs minisztertől vehette át a magyar köztársasági elnök által adományozott kitüntetését Nagy Anna, Székely Emese, Józsa István, Mátyás-János László, dr. Péter Sándor és Kiss Imre Csíkszeredában szombaton este.
Március idusa nyári hőmérsékletben – ilyen sincs sokszor, de ma pont úgy esett. Nem ritka, hogy havazik a nemzeti ünnepen Székelyföldön, szombaton ettől viszont nagyon messze voltunk.
A Richter-skálán 3-as erősségű földrengés volt szombaton 13 óra 42 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
„Tartalmas” közlekedési felvételt tettek közzé szombaton az Info Trafic 24 Facebook-oldalon, amelyet végignézve úgy tűnik, igencsak elgurult a gyógyszer egy személyautó sofőrjénél.
A szemerkélő eső ellenére hosszú sorokban várták az érdeklődők szombat délelőtt a budapesti Kossuth Lajos téren, hogy a Nyitott Parlament program keretében megtekintsék az Országházban a díszlépcsőházat, a kupolacsarnokot és a Szent Koronát.
Orbán Viktor a hagyományoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében mondta el ünnepi beszédét március 15-én.
Szombati ülésén a Központi Választási Iroda (BEC) elutasította az SOS Románia párt elnöke, Diana Șoșoacă jelöltségét, viszont jóváhagyta a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion indulását az elnökválasztáson.
Közös felelősségünk határozottan szembeszállni a széthúzást és a bizalmatlanságot gerjesztő ideológiákkal – állapította meg a magyar nemzeti ünnep alkalmából megfogalmazott szombati üzenetében az ügyvivő államfő.
„Azt mondták, mi vagyunk a múlt, de a nagy víz túloldalán, túl az Óperencián, fordulat történt, és kiderült, mi vagyunk a jövő” – mondta Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében tartott ünnepi beszédében március 15-én.
szóljon hozzá!