
119-es ingyenes segélyhívószámon lehet bejelenteni a gyerekekkel szembeni visszaéléseket
Fotó: Tuchiluș Alex
Több mint 160 alkalommal tárcsázták a gyermekbántalmazás bejelentésére szolgáló 119-es segélyhívószámot Kovászna megyében idén. A leányanyák száma továbbra is magas, márpedig ez gyermekvédelmi szempontból szexuális gyermekbántalmazásnak számít.
2024. október 01., 15:572024. október 01., 15:57
2024. szeptember 30., 15:362024. szeptember 30., 15:36
A 119-es segélyhívó számot 2022 januárjában indították el azzal a céllal, hogy minél gyorsabban és közvetlenebb módon bejelenthetők legyenek a gyerekek bántalmazásával, kizsákmányolásával, elhanyagolásával kapcsolatos esetek. Ennek működését azonban szoknia kell a társadalomnak, Kovászna megyében például a rendszer elindítása után egy évvel sem volt mindenkinek egyértelmű, milyen esetekben kell tárcsázni a számot.

A tavaly év elején bevezetett újszerű segélyhívási lehetőség előnye még kevesekben tudatosult. Sőt, van, hogy egyesek a maguk szórakoztatására jelentenek „gyermekbántalmazásos” eseteket.
Az idei év eleje óta több mint 160 alkalommal hívták a 119-es számot Kovászna megyében. Noha ezeknek 40 százaléka téves vagy oda nem illő hívás volt, mégis sikerült pozitívabb irányba elmozdulni ebben a tekintetben.
– vélekedett Szász Melinda Katalin, a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Hivatal vezérigazgató-helyettese.
Ettől függetlenül továbbra is sok olyan esetet bejelentő hívás fut be, ami nem igényel sürgősségi beavatkozást, mert a hívó nem tudja felmérni a helyzet súlyosságát.
Az elöljáró ezért kiemelte, hogy a 119-es hívószám célja elsősorban az emberek közötti, közvetlen kommunikációs csatornaként működik, és nem az intézmények közti párbeszéd lehetőségét hivatott biztosítani.
Érdeklődésünkre Szász Katalin Melinda elmondta: a 119-es hívószám azért jött létre, hogy egyrészt a gyermekbántalmazásnak minősülő helyzeteket lehessen bejelenteni közvetlenül, anélkül, hogy előtte más intézményhez kelljen fordulni, viszont
Utóbbi viszont nem jellemző.
Kovászna megyében tehát elsősorban aggódó felnőttek folyamodnak segélykéréshez, amikor úgy gondolják, hogy a gyermeket nem megfelelően nevelik.
– magyarázta a vezérigazgató-helyettes. Ezzel szemben Maros megyében idén többször kellett közbelépniük az igazgatóság szakembereinek súlyos bántalmazások esetében, mint tavaly.

Nőtt a gyerekbántalmazással kapcsolatos esetek száma az elmúlt évhez képest a Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Igazgatóságon. Idén többször kellett közbelépniük az igazgatóság szakembereinek súlyos bántalmazások esetében, mint tavaly.
Amikor beérkezik egy hívás, a telefonos szolgálat minden lehetséges információt lekérdez, amire szükség lehet a helyzet körvonalázáshoz. Ha megállapítást nyer, hogy sürgős helyzetről van szó, akkor értesítik a szociális igazgatóság kollégáit. Állandóan szolgálatban van egy szociális munkás és egy pszichológus is, akik az értesítést követően kivonulnak a helyszínre és személyesen vizsgálják meg az esetet.
A gyermekbántalmazást mint jelenséget, azonban nem köthetjük kizárólag a 119-es segélyhívószámon bejelentett esetekhez, ezért további problémákról is érdeklődtünk.
– emelte ki határozottan a vezérigazgató-helyettes.
Nem jellemzőek a súlyos fizikai bántalmazásokról szóló jelentések
Fotó: Barabás Ákos
Noha az igazgatósághoz nem feltétlenül jut el minden ilyen eset, Szász Katalin Melinda úgy véli, nem érzékelhető számottevő pozitív változás a leányanyák tekintetében.
Ez kifejezetten alacsonynak számít az előző évekhez képest, hiszen 2022-ben 96 kamaszlány szült, de az azelőtti években is 100–110 körül mozgott az átlag.

Tavaly 65 kiskorú vált édesanyává Háromszéken és további 28 állapotos kamaszlány szerepelt év végén a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság nyilvántartásában. A legfiatalabb leányanya alig 14 éves volt.
A tinédzserkori terhesség legtöbb esetben felkészületlenül éri a lányokat, emiatt a 18 év alatti kismamák gyakran a kórházban hagyják gyermeküket. Tavaly 12 ilyen eset történt Kovászna megyében.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!