
119-es ingyenes segélyhívószámon lehet bejelenteni a gyerekekkel szembeni visszaéléseket
Fotó: Tuchiluș Alex
Több mint 160 alkalommal tárcsázták a gyermekbántalmazás bejelentésére szolgáló 119-es segélyhívószámot Kovászna megyében idén. A leányanyák száma továbbra is magas, márpedig ez gyermekvédelmi szempontból szexuális gyermekbántalmazásnak számít.
2024. október 01., 15:572024. október 01., 15:57
2024. szeptember 30., 15:362024. szeptember 30., 15:36
A 119-es segélyhívó számot 2022 januárjában indították el azzal a céllal, hogy minél gyorsabban és közvetlenebb módon bejelenthetők legyenek a gyerekek bántalmazásával, kizsákmányolásával, elhanyagolásával kapcsolatos esetek. Ennek működését azonban szoknia kell a társadalomnak, Kovászna megyében például a rendszer elindítása után egy évvel sem volt mindenkinek egyértelmű, milyen esetekben kell tárcsázni a számot.

A tavaly év elején bevezetett újszerű segélyhívási lehetőség előnye még kevesekben tudatosult. Sőt, van, hogy egyesek a maguk szórakoztatására jelentenek „gyermekbántalmazásos” eseteket.
Az idei év eleje óta több mint 160 alkalommal hívták a 119-es számot Kovászna megyében. Noha ezeknek 40 százaléka téves vagy oda nem illő hívás volt, mégis sikerült pozitívabb irányba elmozdulni ebben a tekintetben.
– vélekedett Szász Melinda Katalin, a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Hivatal vezérigazgató-helyettese.
Ettől függetlenül továbbra is sok olyan esetet bejelentő hívás fut be, ami nem igényel sürgősségi beavatkozást, mert a hívó nem tudja felmérni a helyzet súlyosságát.
Az elöljáró ezért kiemelte, hogy a 119-es hívószám célja elsősorban az emberek közötti, közvetlen kommunikációs csatornaként működik, és nem az intézmények közti párbeszéd lehetőségét hivatott biztosítani.
Érdeklődésünkre Szász Katalin Melinda elmondta: a 119-es hívószám azért jött létre, hogy egyrészt a gyermekbántalmazásnak minősülő helyzeteket lehessen bejelenteni közvetlenül, anélkül, hogy előtte más intézményhez kelljen fordulni, viszont
Utóbbi viszont nem jellemző.
Kovászna megyében tehát elsősorban aggódó felnőttek folyamodnak segélykéréshez, amikor úgy gondolják, hogy a gyermeket nem megfelelően nevelik.
– magyarázta a vezérigazgató-helyettes. Ezzel szemben Maros megyében idén többször kellett közbelépniük az igazgatóság szakembereinek súlyos bántalmazások esetében, mint tavaly.

Nőtt a gyerekbántalmazással kapcsolatos esetek száma az elmúlt évhez képest a Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Igazgatóságon. Idén többször kellett közbelépniük az igazgatóság szakembereinek súlyos bántalmazások esetében, mint tavaly.
Amikor beérkezik egy hívás, a telefonos szolgálat minden lehetséges információt lekérdez, amire szükség lehet a helyzet körvonalázáshoz. Ha megállapítást nyer, hogy sürgős helyzetről van szó, akkor értesítik a szociális igazgatóság kollégáit. Állandóan szolgálatban van egy szociális munkás és egy pszichológus is, akik az értesítést követően kivonulnak a helyszínre és személyesen vizsgálják meg az esetet.
A gyermekbántalmazást mint jelenséget, azonban nem köthetjük kizárólag a 119-es segélyhívószámon bejelentett esetekhez, ezért további problémákról is érdeklődtünk.
– emelte ki határozottan a vezérigazgató-helyettes.
Nem jellemzőek a súlyos fizikai bántalmazásokról szóló jelentések
Fotó: Barabás Ákos
Noha az igazgatósághoz nem feltétlenül jut el minden ilyen eset, Szász Katalin Melinda úgy véli, nem érzékelhető számottevő pozitív változás a leányanyák tekintetében.
Ez kifejezetten alacsonynak számít az előző évekhez képest, hiszen 2022-ben 96 kamaszlány szült, de az azelőtti években is 100–110 körül mozgott az átlag.

Tavaly 65 kiskorú vált édesanyává Háromszéken és további 28 állapotos kamaszlány szerepelt év végén a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság nyilvántartásában. A legfiatalabb leányanya alig 14 éves volt.
A tinédzserkori terhesség legtöbb esetben felkészületlenül éri a lányokat, emiatt a 18 év alatti kismamák gyakran a kórházban hagyják gyermeküket. Tavaly 12 ilyen eset történt Kovászna megyében.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
Székelyföld-szerte bemutatják az Ember Maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilmet. Az eseményekhez közönségtalálkozó is kapcsolódik, ahol a nézők személyesen találkozhatnak Kovács Ákossal.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja az MTI a Transgaz adatai alapján.
Fagyos időjárásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden Románia egész területére.
Kelemen Hunor szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
szóljon hozzá!