Számos tanító és tanár azért ad fel olyan sok tanulnivalót a vakációra, mert nagyon sok a tananyag, amellyel haladni kell. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Ezen a héten zajlik a tanév első vakációja, s ezzel ismét terítékre került a házi feladatok kérdése, amely tanítási időszakban is megosztja az érintetteket – hát még szünidőben. Míg sok pedagógus – és olykor szülő szerint is – a vakáció jó arra, hogy házi feladatokkal mélyítsék el tudásukat a gyerekek, más vélemények szerint a szünidő alatt pihenni, feltöltődni kellene a gyerekeknek, és nem tanulni. A házi feladat, így a vakációs házik kérdését is szabályozza a törvény.
2022. október 25., 21:492022. október 25., 21:49
Hét hétnyi tanítás után ezen a héten egyhetes őszi szüneten vannak a tanulók, s míg az elmúlt években az egyhetes őszi vakáció csak az óvodások és elemi osztályosok számára járt,
A tanév első vakációja előhozta a szünidei házi feladatok kérdését is, ami igazán megosztó kérdés: sokan – szülők és tanárok egyaránt – úgy vélik, azért van rá szükség, mert egyébként a gyermek elfelejti a tanultakat, mások szerint azonban a vakáció a pihenés, a feltöltődés és a feldolgozás ideje kellene legyen, és teljesen el kellene felejteni a tanulást a szünidőben.
Nyárádi-Fodor Márta, a székelyudvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskola tanítónője még a legnagyobb közösségi oldalon is „fellázadt” a vakációs házi feladatok miatt.
„Tanítóként rettenetesen felháborítónak tartom az előkészítő osztályban hazaadott házit, a román szavak tanulását, felháborító, hogy egy nyolcéves gyerek oldalakat kap házinak a matematika munkafüzetbe. De legfelháborítóbb számomra, hogy a tanár a vakációban pihen (mert ténylegesen szüksége van rá), és nem hiszi azt, hogy a gyereknek talán még jobban szüksége van arra, mint neki” – fogalmaz bejegyezésében a pedagógus.
Hozzáteszi, aki tanult pszichológiát, az tudja, hogy az ismereteket pihentetni kell ahhoz, hogy rendszerbe szerveződjenek, a vakáció pedig éppen erre való:
A tanítónő rámutat, bár nagyon divatos szidni a román államot és tanügyi rendszert, ha jobban megnézzük, kiderül, hogy még a törvény is szabályozza, hogy középiskoláig nem szabadna házi feladatot adni a tanulóknak az iskolai szünet idejére.
Romániában a 2016 év végén adták ki azt a kormányrendeletet, amely kimondja, hogy tilos az elemi osztályosoknak és az 5–8. osztályosoknak a vakáció idejére házi feladatokat adni.
A rendelet több szempontból rögzíti amúgy a házi feladatokkal kapcsolatos szabályokat, kiderül belőle például az is, hogy amellett, hogy az előkészítő osztályokban tilos a házi feladat, az elemi osztályosoknak annyi házi feladatot kellene kapniuk, hogy az elvégzése ne haladja meg a napi egy órát, 5–8. osztályban és középiskolában az összes tantárgyból együtt véve ne haladja meg a két órát naponta. Így
A házi feladat emellett közepes szintű kellene legyen, ne olyan, amelyet csak a legjobbak tudnak elvégezni. Általános szabályként rögzíti ez a rendelet, hogy az elemi osztályokban és az általános iskola 5–8. osztályaiban nem lehet feladni házi feladatot a szünidők idejére, de még azt is, hogy nem lehetne büntetésként használni a hazaadott feladatokat.
Nyárádi-Fodor Márta a Székelyhonnak elmondta, sok tapasztalat késztette a bejegyzése megírására, ugyanis sok helyről hallotta vissza, hogy egy-egy családban anyuka-apuka is olvas román és magyar házi olvasmányokat is, hogy a gyereknek meglegyen a szünidei házija, de sokszor hallja, főleg 5–8. osztályos gyerekek esetében, hogy a diáknak – amelyik háromig iskolában van – miután hazamegy, még estig kell tanulnia.
Még vakáció alatt is sokszor órákat görnyednek a tanulnivaló mellett a gyerekek. Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
„Nemcsak a pedagógusok közt van ilyen gondolkodás, sokszor a szülők is azt gondolják, hogy az a jó tanító, aki sokat követel, aki megnyomorítja a gyereket házival. Megesik bizony, hogy éppen a szülők szeretnének több házit, azért, hogy ne legyen majd nehéz ötödik osztályban a gyereknek. Vagy épp azért, hogy
– magyarázza a tanítónő.
Úgy véli, az egyhetes szünidőben inkább arra kellene törekedni, hogy minél több időt töltsenek a szabadban a gyerekek, illetve más gyerekek társaságában, és ha feladatokat akarunk adni nekik, akkor gyűjtsenek gesztenyét vagy kirakózzanak, fakockából építsenek – sorolja az elemi osztályosokra gondolva a szünidei lehetőségeket. Hozzáteszi, az egyik nyárádszeredai kolléganője
Ezen olyan dolgok szerepelnek, mint gesztenyét és színes falevelet gyűjteni, belesüppedni a legnagyobb levélkupacba, fahéjas kekszet enni, ágyban reggelizni stb.
De a Székelyudvarhelyen tanító pedagógus szerint az is elképzelhető, hogy egy lapot adjunk a gyereknek, amelyen anya/apa kell pipáljon és a következők álljanak rajta: porszívózás, portörlés, mosogatás, sepregetés, fűnyírás, palacsintasütés, reggelikészítés a családnak és társai.
„Lehetőséget kell adni, hogy választhassanak. Tehát
– összegez a tanítónő.
A házimentes vakációval teljes mértékben egyetért Fogarasi Gyöngyi iskolai tanácsadó, pszichológiatanár is, csak azt nem érti, hogy ez a diákközpontú szabály miért nem vonatkozik a középiskolásokra is. Ő középiskolában tanít, kilencedik osztályosok osztályfőnöke, és
Hogy miért? A modulos felosztás és a ritmikus osztályozás megköveteli, hogy a gyerekeknek már jegyük legyen több tantárgyból az első modulban is.
Fotó: Kristó Róbert
„Hét hét telt el a tanévből, ha a legelsőt nem is számítjuk, hat hét alatt 12–14 jegyet kaptak a különböző tantárgyakból a diákok, míg más években, csak ilyenkor kezdték el az első jegyeket adni a tanárok. Ezek a gyerekek hajtottak,
– magyarázza a pedagógus. Rámutat, év közben is jellemző, hogy a gyerekek, akik 2–3 óráig ülnek az iskolapadban, otthon akár estig tanulnak. Noha a törvény előírja, hogy a nagyobbak is legtöbb két órát tölthetnek otthoni tanulással naponta, a különböző tanárok nagyon ritkán egyeztetnek ezzel kapcsolatban egymással.
„Míg az elemis tanító tudja, hogy miből mennyit adott fel a gyerekeknek, később a tanárok között nincs efféle egyeztetés, hogy a hazaadott tanulnivaló tényleg ne legyen több két óránál.
– mutat rá Fogarasi Gyöngyvér. „Sokszor a jó képességű diákoknak is nagyon nehéz. De mi van azokkal a gyerekekkel, akik gyengébb képességekkel rendelkeznek és plusz magyarázatra van szükségük?” – teszi fel a kérdést.
Az iskolai tanácsadó saját, hetedik osztályos leányánál is azt látja, amellett, hogy heti 34 órája van, nagyon sok házit kap, és irreális módon a legtöbb tanulnivalót a latin óra jelenti, amit szinte időpocsékolásnak tart a legtöbb szülő és diák is.
A pedagógusok azonban egyetértenek azzal is, hogy a legnagyobb problémát nem a vakációs házi feladat jelenti a romániai tanügyi rendszerben, hiszen sokan éppen azért adnak fel olyan sok tanulnivalót, mert nagyon sok a tananyag, amellyel haladni kell. Igazi változást az jelentene, ha csökkentenének az ismeretmennyiségeken, mert – ahogy Nyárádi-Fodor Márta tanítónő is fogalmaz – jelenleg két lábon járó számítógépeket próbál nevelni az iskolai rendszer.
Pál István Szalonna és Bandája négyállomásos turnéra érkezik Erdélybe. A székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és temesvári közönség örülhet idén ősszel zenéjüknek.
Noha a kriptovalutáknak, mint elektronikus fizetőeszközöknek, nincs se fény-, se árnyoldaluk, a velük való tranzakciók bizony lehetnek nagy sikertörténetek és nagy bukások is. „Kriptosztorikat” hallgattunk Sebestyén Gézától az MCC előadásán.
Hogyan érte el Brassó, hogy turistaparadicsommá váljon? Mit tanulhatunk a parányi, de turizmusban szárnyaló Szlovéniától? Mi jelentheti Erdély számára a kitörési pontot? – ezeket a kérdéseket taglalta előadásában a Pro Economica Alapítvány vezetője.
Megközelítőleg hat hektárnyi területen égett a száraz aljnövényzet Gyergyóalfalu környékén, a tűzoltók nagy erőkkel dolgoztak a lángok megfékezésén, este 8 óra előttre sikerült eloltani.
Újból elmerülhetünk a Dűne-univerzumban, folytatódik 2021 egyik legjobb animációs sorozata, Eddie Redmayne egy lenyomozhatatlan bérgyilkos bőrébe bújik, ugyanakkor megtudhatjuk, hogy van-e élet a világégést túlélőknek menedéket nyújtó silón kívül.
Két hónappal meghosszabbították a Divat és dualizmus nevet viselő kiállítást a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, melynek révén magunkat is beleképzelhetjük a múltbeli Budapest társadalmának életébe.
A Maros Megyei Természettudományi Múzeum november és december folyamán minden csütörtökön csillagászati estet szervez „Nézz az égre a múzeumból” címmel.
A szeretetteljes emlékezés lángjai világították be a temetők sötétjét péntek este. Mindenszentek napja alkalmából idén is sokan kilátogattak a temetőkbe elhunyt szeretteik sírjához, gyertyát gyújtani és emlékezni. Fotókon mutatjuk.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) adománygyűjtést szervez egy gazdatársuk leégett fóliájának és melléképületeinek helyreállítása érdekében.
Őrizetbe vették azt a Maros megyei férfit, aki rendőröket próbált megvesztegetni.
szóljon hozzá!