
Fotó: Pinti Attila
Félretájékoztatásnak tartja Liviu Pop volt oktatási miniszter és Titus Corlățean volt külügyminiszter arra vonatkozó kijelentéseit Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő, hogy 1990 után a csíkszentmártoni önkormányzat román jelképekkel ellátott kereszteket távolított el az úzvölgyi katonatemetőből. Mint rámutattak, erre a valótlanságra a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is felhívta a figyelmet egy állásfoglalásban.
2019. július 08., 19:152019. július 08., 19:15
Újabb félretájékoztatásra hívta fel a figyelmet az úzvölgyi katonatemető ügyében Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő egy Csíkszeredában tartott hétfői sajtótájékoztatón. Arra a levélre utaltak, amelyet a múlt héten írt Liviu Pop volt oktatási miniszter és Titus Corlățean volt külügyminiszter Liliane Maury-Pasquiernek, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elnökének címezve.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének írt levélben „tisztázza” két román szenátor az úzvölgyi katonatemetőben történteket, azt taglalva, hogy a román hatóságok vizsgálják annak lehetőségét, hogy a temetőt átvegye a hadügyminisztérium.
A levél válasz volt arra, hogy az RMDSZ-es képviselők a június 28-i strasbourgi ülésen ismertették a temető körül kialakult helyzetet, és a június 6-i incidenst. A levélben a két román szenátor többek között azt állította, hogy az 1900-as években, amikor Csíkszenmárton felújította a katonatemetőt, a román jelképekkel ellátott kereszteket eltávolították, és kizárólag magyar jelképeket helyeztek ki a sírkertben, megszüntetve ezáltal a nemzetközi jellegét.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Korodi felhívta a figyelmet ezen állítások valótlanságára, és mint mondta, még a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is közzétett egy állásfoglalást az ügyben. Ebben úgy fogalmaztak, hogy az 1985-ben végzett felmérésekkor rögzített adatok azt mutatják, hogy akkor csak egy megrongálódott, felirat nélküli kőkereszt állt a temetőben, 1988-ban pedig keresztek sem voltak.
A nemzetközi jelleg „megszüntetésével” kapcsolatosan kiemelte, hogy a felújítás után elhelyezett kőtáblákon mindenik érintett nemzet hősi halottjai fel vannak tüntetve, a temető bejáratánál kihelyezett ismertetők pedig szintén többnyelvűek.
Fotó: Gábos Albin
Tánczos Barna emellett arra is kitért, hogy tetszik számára a nemzetközi temető megnevezés, de még jobban tetszene akkor, ha az elmúlt száz évben más is fontosnak tartotta volna a temető gondozását a magyar félen kívül. „Még jobban tetszene akkor is, ha nem tagadná mindenki azokat a nyilvánvaló tényeket, hogy a táblák és a leírás többnyelvű, illetve ha azok, akik állítják, hogy ez egy nemzetközi temető, nem száz év után ébredtek volna erre rá. Nem fogunk egyetérteni azzal, hogy a bukaresti védelmi minisztérium kezelésébe kerüljön a temető, mert a miniszter nem akart megoldást találni a problémára, inkább államosítást hirdetett, amely előtt egyetlen percig sem egyeztetett Csíkszentmártonnal” – szögezte le Tánczos. Az átvétel ellenzését Korodi is megerősítette, mondván, hogy
Újságírói kérdésre a két politikus elismerte, hogy Csíkszentmárton is követett el hibákat a temető ügye kapcsán, hiszen a község is úgy alakította át a magyar Honvédelmi Minisztérium támogatásával a temetőt, hogy erre nem kért engedélyt, nem egyeztetett a román féllel, és nem vette figyelembe a sírkert későbbi, újratemetések utáni térképét. Tánczos ugyanakkor arra is kitért, hogy a Hargita megyei községet jó szándék vezérelte a temető felújításakor, és azért használtak régebbi térképeket, mert nem volt tudomásuk az újabbakról. Ettől eltekintve úgy vélték, hogy még mindig jóval kevesebb törvénytelenséget követtek el, mint a dormánfalvi önkormányzat. Korodi azt is hangsúlyozta a találkozón, hogy Románia és Magyarország illetékesei minél előbb ismét asztalhoz kell üljenek, hogy megoldást találjanak a problémára.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu szerint Nicușor Dan államfő újabb miniszterelnök-jelölése továbbra is „figyelmen kívül hagyja a parlamenti erőviszonyokat”.
A szászrégeni tűzoltókat egy lakástűzhöz riasztották hétfő este a Maros megyei Bala községbe.
Luca Niculescu korábbi újságírót és diplomatát, jelenlegi külügyi államtitkárt nevesítette miniszterelnök jelöltnek hétfőn este Nicușor Dan államfő.
Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn az MTI-vel.
Volodimir Zelenszkij szerint két orosz drón támadta meg hétfő reggel a Fekete-tenger román partjainál azt a teherhajót, amelynek két tengerésze életét vesztette – számolt be az AFP.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Október 9–18. között zajlik a Székelyföld Napok 17. kiadása. Kovászna, Maros és Hargita megyében több tucat program világít rá értékeinkre, és a szórványról sem feledkeznek meg a szervezők.
A Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának elemzése szerint az életszínvonal csökkenése és az elszegényedés aggasztja leginkább a romániaiakat, és ezek a félelmek erősebbek, mint az Európai Unió legtöbb tagállamában.
Az államfő kihirdette, a medvekilövési kvótát megduplázó törvényt hétfőn – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes közösségi oldalán.
Tengeri baleset történt hétfőn a Fekete-tengeren, de Románia felségvizein kívül, két tengerész életét vesztette, a legénység tizenegy tagját pedig kimentették.
szóljon hozzá!