
Fotó: Pinti Attila
Félretájékoztatásnak tartja Liviu Pop volt oktatási miniszter és Titus Corlățean volt külügyminiszter arra vonatkozó kijelentéseit Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő, hogy 1990 után a csíkszentmártoni önkormányzat román jelképekkel ellátott kereszteket távolított el az úzvölgyi katonatemetőből. Mint rámutattak, erre a valótlanságra a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is felhívta a figyelmet egy állásfoglalásban.
2019. július 08., 19:152019. július 08., 19:15
Újabb félretájékoztatásra hívta fel a figyelmet az úzvölgyi katonatemető ügyében Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő egy Csíkszeredában tartott hétfői sajtótájékoztatón. Arra a levélre utaltak, amelyet a múlt héten írt Liviu Pop volt oktatási miniszter és Titus Corlățean volt külügyminiszter Liliane Maury-Pasquiernek, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elnökének címezve.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének írt levélben „tisztázza” két román szenátor az úzvölgyi katonatemetőben történteket, azt taglalva, hogy a román hatóságok vizsgálják annak lehetőségét, hogy a temetőt átvegye a hadügyminisztérium.
A levél válasz volt arra, hogy az RMDSZ-es képviselők a június 28-i strasbourgi ülésen ismertették a temető körül kialakult helyzetet, és a június 6-i incidenst. A levélben a két román szenátor többek között azt állította, hogy az 1900-as években, amikor Csíkszenmárton felújította a katonatemetőt, a román jelképekkel ellátott kereszteket eltávolították, és kizárólag magyar jelképeket helyeztek ki a sírkertben, megszüntetve ezáltal a nemzetközi jellegét.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Korodi felhívta a figyelmet ezen állítások valótlanságára, és mint mondta, még a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is közzétett egy állásfoglalást az ügyben. Ebben úgy fogalmaztak, hogy az 1985-ben végzett felmérésekkor rögzített adatok azt mutatják, hogy akkor csak egy megrongálódott, felirat nélküli kőkereszt állt a temetőben, 1988-ban pedig keresztek sem voltak.
A nemzetközi jelleg „megszüntetésével” kapcsolatosan kiemelte, hogy a felújítás után elhelyezett kőtáblákon mindenik érintett nemzet hősi halottjai fel vannak tüntetve, a temető bejáratánál kihelyezett ismertetők pedig szintén többnyelvűek.
Fotó: Gábos Albin
Tánczos Barna emellett arra is kitért, hogy tetszik számára a nemzetközi temető megnevezés, de még jobban tetszene akkor, ha az elmúlt száz évben más is fontosnak tartotta volna a temető gondozását a magyar félen kívül. „Még jobban tetszene akkor is, ha nem tagadná mindenki azokat a nyilvánvaló tényeket, hogy a táblák és a leírás többnyelvű, illetve ha azok, akik állítják, hogy ez egy nemzetközi temető, nem száz év után ébredtek volna erre rá. Nem fogunk egyetérteni azzal, hogy a bukaresti védelmi minisztérium kezelésébe kerüljön a temető, mert a miniszter nem akart megoldást találni a problémára, inkább államosítást hirdetett, amely előtt egyetlen percig sem egyeztetett Csíkszentmártonnal” – szögezte le Tánczos. Az átvétel ellenzését Korodi is megerősítette, mondván, hogy
Újságírói kérdésre a két politikus elismerte, hogy Csíkszentmárton is követett el hibákat a temető ügye kapcsán, hiszen a község is úgy alakította át a magyar Honvédelmi Minisztérium támogatásával a temetőt, hogy erre nem kért engedélyt, nem egyeztetett a román féllel, és nem vette figyelembe a sírkert későbbi, újratemetések utáni térképét. Tánczos ugyanakkor arra is kitért, hogy a Hargita megyei községet jó szándék vezérelte a temető felújításakor, és azért használtak régebbi térképeket, mert nem volt tudomásuk az újabbakról. Ettől eltekintve úgy vélték, hogy még mindig jóval kevesebb törvénytelenséget követtek el, mint a dormánfalvi önkormányzat. Korodi azt is hangsúlyozta a találkozón, hogy Románia és Magyarország illetékesei minél előbb ismét asztalhoz kell üljenek, hogy megoldást találjanak a problémára.
98 éves korában elhunyt Edith Eva Eger magyar zsidó származású pszichológus, író, holokauszt-túlélő, A döntés című bestseller szerzője.
A Szent Korona Testület nem szavazta meg azt a javaslatot, amely szerint az országgyűlési képviselők hivatali esküjéhez a Szent Koronát az Országház plenáris ülésteremébe mozgassák át – közölte a Sándor-palota hétfő este az MTI-vel.
Mi a teendő, ha autóra zuhan a fa vagy a vakolat, ki vonható felelősségre? A viharos szél hétvégén Székelyföld több településen fákat döntött ki, egy templom tetejét is megbontotta, Marosvásárhelyen vakolatdarabok hulltak a földre a tömbházakról.
Településen belül száguldott 170 km/órával egy sofőr, amikor a rendőrök bemérték.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn azt nyilatkozta, hogy jövő héten várhatóan megbukik a jelenlegi kormány, ami nem jó az országnak.
Megalakult az új Fidesz-frakció, amelynek névsorát hétfőn Gulyás Gergely frakcióvezető a képviselőcsoport zárt ülése után a Facebook-on tette közzé. Orbán Viktorhoz és Semjén Zsolthoz hasonlóan nem lesz képviselő Kövér László és Rogán Antal sem.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök hétfőn lemondásra szólította fel a párt javaslatára kinevezett államtitkárokat és prefektusokat.
Egyelőre nem történt érdemi előrelépés azoknak a fellebbezéseknek az ügyében, amelyeket a Borboly Csaba és tizenkét másik ember elleni büntetőper vádlottjai nyújtottak be az elsőfokú ítélet kihirdetése után.
Hiányzik 63 millió lej Hargita Megye Tanácsának 2026-os költségvetéséből, ezért a megyei önkormányzat több területen is visszafogta a kiadásokat, miközben a fejlesztésekről sem mond le. A képviselő-testület kedden dönt a 880 millió lejes büdzséről.
Továbbra is kiszámíthatatlan a helyzet a nemzetközi energiapiacon, és a közel-keleti válság, valamint a katari termelési kapacitások egy részének kiesése miatt a földgáz ára tartósan magas maradhat.
szóljon hozzá!