
Fotó: Pinti Attila
Félretájékoztatásnak tartja Liviu Pop volt oktatási miniszter és Titus Corlățean volt külügyminiszter arra vonatkozó kijelentéseit Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő, hogy 1990 után a csíkszentmártoni önkormányzat román jelképekkel ellátott kereszteket távolított el az úzvölgyi katonatemetőből. Mint rámutattak, erre a valótlanságra a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is felhívta a figyelmet egy állásfoglalásban.
2019. július 08., 19:152019. július 08., 19:15
Újabb félretájékoztatásra hívta fel a figyelmet az úzvölgyi katonatemető ügyében Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő egy Csíkszeredában tartott hétfői sajtótájékoztatón. Arra a levélre utaltak, amelyet a múlt héten írt Liviu Pop volt oktatási miniszter és Titus Corlățean volt külügyminiszter Liliane Maury-Pasquiernek, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elnökének címezve.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének írt levélben „tisztázza” két román szenátor az úzvölgyi katonatemetőben történteket, azt taglalva, hogy a román hatóságok vizsgálják annak lehetőségét, hogy a temetőt átvegye a hadügyminisztérium.
A levél válasz volt arra, hogy az RMDSZ-es képviselők a június 28-i strasbourgi ülésen ismertették a temető körül kialakult helyzetet, és a június 6-i incidenst. A levélben a két román szenátor többek között azt állította, hogy az 1900-as években, amikor Csíkszenmárton felújította a katonatemetőt, a román jelképekkel ellátott kereszteket eltávolították, és kizárólag magyar jelképeket helyeztek ki a sírkertben, megszüntetve ezáltal a nemzetközi jellegét.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Korodi felhívta a figyelmet ezen állítások valótlanságára, és mint mondta, még a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is közzétett egy állásfoglalást az ügyben. Ebben úgy fogalmaztak, hogy az 1985-ben végzett felmérésekkor rögzített adatok azt mutatják, hogy akkor csak egy megrongálódott, felirat nélküli kőkereszt állt a temetőben, 1988-ban pedig keresztek sem voltak.
A nemzetközi jelleg „megszüntetésével” kapcsolatosan kiemelte, hogy a felújítás után elhelyezett kőtáblákon mindenik érintett nemzet hősi halottjai fel vannak tüntetve, a temető bejáratánál kihelyezett ismertetők pedig szintén többnyelvűek.
Fotó: Gábos Albin
Tánczos Barna emellett arra is kitért, hogy tetszik számára a nemzetközi temető megnevezés, de még jobban tetszene akkor, ha az elmúlt száz évben más is fontosnak tartotta volna a temető gondozását a magyar félen kívül. „Még jobban tetszene akkor is, ha nem tagadná mindenki azokat a nyilvánvaló tényeket, hogy a táblák és a leírás többnyelvű, illetve ha azok, akik állítják, hogy ez egy nemzetközi temető, nem száz év után ébredtek volna erre rá. Nem fogunk egyetérteni azzal, hogy a bukaresti védelmi minisztérium kezelésébe kerüljön a temető, mert a miniszter nem akart megoldást találni a problémára, inkább államosítást hirdetett, amely előtt egyetlen percig sem egyeztetett Csíkszentmártonnal” – szögezte le Tánczos. Az átvétel ellenzését Korodi is megerősítette, mondván, hogy
Újságírói kérdésre a két politikus elismerte, hogy Csíkszentmárton is követett el hibákat a temető ügye kapcsán, hiszen a község is úgy alakította át a magyar Honvédelmi Minisztérium támogatásával a temetőt, hogy erre nem kért engedélyt, nem egyeztetett a román féllel, és nem vette figyelembe a sírkert későbbi, újratemetések utáni térképét. Tánczos ugyanakkor arra is kitért, hogy a Hargita megyei községet jó szándék vezérelte a temető felújításakor, és azért használtak régebbi térképeket, mert nem volt tudomásuk az újabbakról. Ettől eltekintve úgy vélték, hogy még mindig jóval kevesebb törvénytelenséget követtek el, mint a dormánfalvi önkormányzat. Korodi azt is hangsúlyozta a találkozón, hogy Románia és Magyarország illetékesei minél előbb ismét asztalhoz kell üljenek, hogy megoldást találjanak a problémára.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselői és szenátorai kedden jelen lesznek a parlament két házának együttes ülésén, de nem szavaznak a bizalmatlansági indítványról – jelentette be hétfőn Dominic Fritz pártelnök.
Hétfőn is emelkedett az üzemanyagok ára, az újabb drágulással pedig minden üzemanyagtöltő-állomáson 9 lej fölött lehet csak tankolni a benzin literét.
Házkutatást tartottak hétfőn Maros megyében egy 2021 és 2026 között történt többszörös sikkasztás ügyében, amely során 136 ezer lejjel károsítottak meg egy állami intézményt – közli a Maros Megyei Rendőr-főkapitányság.
Az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai jelen lesznek az ülésteremben a bizalmatlansági indítvány vitáján, de nem fognak szavazni – jelentette be hétfőn Kelemen Hunor.
Felmelegszik az idő az egész országban, a nappali értékek egyes régiókban akár a 28 Celsius-fokot is elérhetik, míg az éjszakai minimumok több helyen is csak 12–13 fokig esnek vissza.
Két ittas sofőrt és egy bejegyzetlen gépjárművel közlekedőt is lefüleltek a rendőrök Gyergyó- és Udvarhelyszéken a hosszú hétvége folyamán.
Újabb történelmi mélypontra került hétfőn a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 5,81 banis (1,1 százalékos) emelkedést jelent a csütörtöki 5,1417 lejhez képest.
A május 1-jei hosszú hétvégén több mint 37 ezer bírságot szabott ki a rendőrség, összesen mintegy 16,5 millió lej értékben.
Jelentős felmelegedéssel indul május első hete, az elmúlt napok szokatlanul hideg időjárását az átlagosnál melegebb napok követik. Az ország egyes részein a hőmérséklet a 30 fokot is elérheti, csapadékra pedig csak a hét második felében számíthatunk.
Jókora büntetést kapott az a sofőr, akit helikopterből figyeltek, amint figyelmen kívül hagyja a közlekedési szabályokat.
szóljon hozzá!