
Fotó: Pinti Attila
Félretájékoztatásnak tartja Liviu Pop volt oktatási miniszter és Titus Corlățean volt külügyminiszter arra vonatkozó kijelentéseit Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő, hogy 1990 után a csíkszentmártoni önkormányzat román jelképekkel ellátott kereszteket távolított el az úzvölgyi katonatemetőből. Mint rámutattak, erre a valótlanságra a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is felhívta a figyelmet egy állásfoglalásban.
2019. július 08., 19:152019. július 08., 19:15
Újabb félretájékoztatásra hívta fel a figyelmet az úzvölgyi katonatemető ügyében Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő egy Csíkszeredában tartott hétfői sajtótájékoztatón. Arra a levélre utaltak, amelyet a múlt héten írt Liviu Pop volt oktatási miniszter és Titus Corlățean volt külügyminiszter Liliane Maury-Pasquiernek, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elnökének címezve.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének írt levélben „tisztázza” két román szenátor az úzvölgyi katonatemetőben történteket, azt taglalva, hogy a román hatóságok vizsgálják annak lehetőségét, hogy a temetőt átvegye a hadügyminisztérium.
A levél válasz volt arra, hogy az RMDSZ-es képviselők a június 28-i strasbourgi ülésen ismertették a temető körül kialakult helyzetet, és a június 6-i incidenst. A levélben a két román szenátor többek között azt állította, hogy az 1900-as években, amikor Csíkszenmárton felújította a katonatemetőt, a román jelképekkel ellátott kereszteket eltávolították, és kizárólag magyar jelképeket helyeztek ki a sírkertben, megszüntetve ezáltal a nemzetközi jellegét.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Korodi felhívta a figyelmet ezen állítások valótlanságára, és mint mondta, még a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is közzétett egy állásfoglalást az ügyben. Ebben úgy fogalmaztak, hogy az 1985-ben végzett felmérésekkor rögzített adatok azt mutatják, hogy akkor csak egy megrongálódott, felirat nélküli kőkereszt állt a temetőben, 1988-ban pedig keresztek sem voltak.
A nemzetközi jelleg „megszüntetésével” kapcsolatosan kiemelte, hogy a felújítás után elhelyezett kőtáblákon mindenik érintett nemzet hősi halottjai fel vannak tüntetve, a temető bejáratánál kihelyezett ismertetők pedig szintén többnyelvűek.
Fotó: Gábos Albin
Tánczos Barna emellett arra is kitért, hogy tetszik számára a nemzetközi temető megnevezés, de még jobban tetszene akkor, ha az elmúlt száz évben más is fontosnak tartotta volna a temető gondozását a magyar félen kívül. „Még jobban tetszene akkor is, ha nem tagadná mindenki azokat a nyilvánvaló tényeket, hogy a táblák és a leírás többnyelvű, illetve ha azok, akik állítják, hogy ez egy nemzetközi temető, nem száz év után ébredtek volna erre rá. Nem fogunk egyetérteni azzal, hogy a bukaresti védelmi minisztérium kezelésébe kerüljön a temető, mert a miniszter nem akart megoldást találni a problémára, inkább államosítást hirdetett, amely előtt egyetlen percig sem egyeztetett Csíkszentmártonnal” – szögezte le Tánczos. Az átvétel ellenzését Korodi is megerősítette, mondván, hogy
Újságírói kérdésre a két politikus elismerte, hogy Csíkszentmárton is követett el hibákat a temető ügye kapcsán, hiszen a község is úgy alakította át a magyar Honvédelmi Minisztérium támogatásával a temetőt, hogy erre nem kért engedélyt, nem egyeztetett a román féllel, és nem vette figyelembe a sírkert későbbi, újratemetések utáni térképét. Tánczos ugyanakkor arra is kitért, hogy a Hargita megyei községet jó szándék vezérelte a temető felújításakor, és azért használtak régebbi térképeket, mert nem volt tudomásuk az újabbakról. Ettől eltekintve úgy vélték, hogy még mindig jóval kevesebb törvénytelenséget követtek el, mint a dormánfalvi önkormányzat. Korodi azt is hangsúlyozta a találkozón, hogy Románia és Magyarország illetékesei minél előbb ismét asztalhoz kell üljenek, hogy megoldást találjanak a problémára.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök szerdán kijelentette, hogy pártja kész alternatívát kínálni az eddigi megszorító politikával szemben, és reményét fejezte ki, hogy Nicușor Dan államfő mielőbb egyeztetésre hívja a parlamenti pártokat.
Nem sikerült megszerezni a beiktatásához szükséges 233 szavazatot a PNL, az USR és az RMDSZ által támogatott Mureșan-kormánynak.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői és szenátorai nem szavazzák meg a Mureșan-kormányt, és más kabinetet sem támogatnak mindaddig, amíg Călin Georgescu volt államfőjelöltet nem bocsátják szabadon.
A kormányának beiktatásáról döntő parlamenti szavazást megelőző vitán a kijelölt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy kormánya egy modern, virágzó, igazságos és biztonságos ország megteremtésére törekszik.
Nicușor Dan államfő szerdán Prágában kijelentette, hogy ha a romániaiak „túlnyomó többsége” a politikai válság lezárását akarja, jó esély van arra, hogy a politikusok megállapodásra jussanak ennek érdekében.
Modern államot és erős polgárokat ígért Romániának Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán, a kormányának beiktatásáról döntő parlamenti szavazást megelőző vitán.
Kiegyensúlyozottabb és változatosabb lett a tájékoztatás az M1 Híradóban a Republikon Közmédiafigyelő elemzése szerint – hívta fel a figyelmet Tarr Zoltán, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán a Facebookon-oldalán.
Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter letartóztatásáról döntött a bíróság szerdán, Hankó Balázs volt kulturális miniszter letartóztatását pedig indítványozta az ügyészség szerdán.
Bogányi Gergely zongoraművésszel lép fel a budapesti Zeneakadémián a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, de az út nemcsak a koncertről szól: a szervezők diplomáciai, turisztikai, gasztronómiai és üzleti programokkal is bemutatják Maros megyét.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói részt vesznek a Mureșan-kormány beiktatásáról döntő parlamenti ülésen, de nem fognak szavazni – közölte szerdán Mihai Fifor képviselő.
szóljon hozzá!