
Fotó: Pinti Attila
Félretájékoztatásnak tartja Liviu Pop volt oktatási miniszter és Titus Corlățean volt külügyminiszter arra vonatkozó kijelentéseit Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő, hogy 1990 után a csíkszentmártoni önkormányzat román jelképekkel ellátott kereszteket távolított el az úzvölgyi katonatemetőből. Mint rámutattak, erre a valótlanságra a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is felhívta a figyelmet egy állásfoglalásban.
2019. július 08., 19:152019. július 08., 19:15
Újabb félretájékoztatásra hívta fel a figyelmet az úzvölgyi katonatemető ügyében Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő egy Csíkszeredában tartott hétfői sajtótájékoztatón. Arra a levélre utaltak, amelyet a múlt héten írt Liviu Pop volt oktatási miniszter és Titus Corlățean volt külügyminiszter Liliane Maury-Pasquiernek, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elnökének címezve.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének írt levélben „tisztázza” két román szenátor az úzvölgyi katonatemetőben történteket, azt taglalva, hogy a román hatóságok vizsgálják annak lehetőségét, hogy a temetőt átvegye a hadügyminisztérium.
A levél válasz volt arra, hogy az RMDSZ-es képviselők a június 28-i strasbourgi ülésen ismertették a temető körül kialakult helyzetet, és a június 6-i incidenst. A levélben a két román szenátor többek között azt állította, hogy az 1900-as években, amikor Csíkszenmárton felújította a katonatemetőt, a román jelképekkel ellátott kereszteket eltávolították, és kizárólag magyar jelképeket helyeztek ki a sírkertben, megszüntetve ezáltal a nemzetközi jellegét.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Korodi felhívta a figyelmet ezen állítások valótlanságára, és mint mondta, még a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is közzétett egy állásfoglalást az ügyben. Ebben úgy fogalmaztak, hogy az 1985-ben végzett felmérésekkor rögzített adatok azt mutatják, hogy akkor csak egy megrongálódott, felirat nélküli kőkereszt állt a temetőben, 1988-ban pedig keresztek sem voltak.
A nemzetközi jelleg „megszüntetésével” kapcsolatosan kiemelte, hogy a felújítás után elhelyezett kőtáblákon mindenik érintett nemzet hősi halottjai fel vannak tüntetve, a temető bejáratánál kihelyezett ismertetők pedig szintén többnyelvűek.
Fotó: Gábos Albin
Tánczos Barna emellett arra is kitért, hogy tetszik számára a nemzetközi temető megnevezés, de még jobban tetszene akkor, ha az elmúlt száz évben más is fontosnak tartotta volna a temető gondozását a magyar félen kívül. „Még jobban tetszene akkor is, ha nem tagadná mindenki azokat a nyilvánvaló tényeket, hogy a táblák és a leírás többnyelvű, illetve ha azok, akik állítják, hogy ez egy nemzetközi temető, nem száz év után ébredtek volna erre rá. Nem fogunk egyetérteni azzal, hogy a bukaresti védelmi minisztérium kezelésébe kerüljön a temető, mert a miniszter nem akart megoldást találni a problémára, inkább államosítást hirdetett, amely előtt egyetlen percig sem egyeztetett Csíkszentmártonnal” – szögezte le Tánczos. Az átvétel ellenzését Korodi is megerősítette, mondván, hogy
Újságírói kérdésre a két politikus elismerte, hogy Csíkszentmárton is követett el hibákat a temető ügye kapcsán, hiszen a község is úgy alakította át a magyar Honvédelmi Minisztérium támogatásával a temetőt, hogy erre nem kért engedélyt, nem egyeztetett a román féllel, és nem vette figyelembe a sírkert későbbi, újratemetések utáni térképét. Tánczos ugyanakkor arra is kitért, hogy a Hargita megyei községet jó szándék vezérelte a temető felújításakor, és azért használtak régebbi térképeket, mert nem volt tudomásuk az újabbakról. Ettől eltekintve úgy vélték, hogy még mindig jóval kevesebb törvénytelenséget követtek el, mint a dormánfalvi önkormányzat. Korodi azt is hangsúlyozta a találkozón, hogy Románia és Magyarország illetékesei minél előbb ismét asztalhoz kell üljenek, hogy megoldást találjanak a problémára.
Izgalmas időszak előtt áll a videójáték-ipar, aminek a jövőjébe kaphattunk betekintést a nyári bemutató-események révén. Összeállításunkban a legnagyobb bejelentéseket szedtük össze.
A fokozódó elégedetlenségek miatt japánsztrájkot indít az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben a Sanitas szakszervezet kedden. Az érdekvédelem főként a véglegesítés előtt álló egységes bértörvény-tervezet módosítását szeretné elérni.
A Hunyad megyei törvényszék elrendelte hétfőn annak a férfinek az előzetes letartóztatását, aki egy pisztollyal rálőtt négy emberre Lupényben. A törvényszék döntése nem jogerős, 48 órán belül megfellebbezhető.
A hét elején az átlagosnál melegebb idő várható, majd átmeneti lehűlés érkezik. A hónap közepétől ismét melegszik az idő, ugyanakkor záporokra és zivatarokra szinte minden nap számítani lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből.
Rendkívüli ülésen fogadta el a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület azt a határozatot, amellyel a Monturist Kft. közgyűlésének összehívását kezdeményezik, ahol a cégvezető menesztését szeretnék elérni és kineveznék az utódját is.
A népzene, a könnyűzene és a gasztronómia találkozására épül a Folk & Roll Víkend, egy minifesztivál, amelyre július 31. és augusztus 2. között kerül sor Gyergyószentmiklóson. A város nem marad fesztiválhangulat nélkül idén sem.
Összesen 9,76 millió hektár területre nyújtottak be 671.334 egységes agrártámogatási kérelmet a június 5-i határidőig.
Idén májusban 4 679 826 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 2812-vel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2784 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.
Eugen Tomac kijelölt kormányfő hétfőn közölte, hogy legkésőbb szerdára véglegesíti miniszterjelöltjeinek listáját, és ismét hangsúlyozta, hogy technokrata kormánynak szeretne bizalmi szavazást kérni a parlamentben.
szóljon hozzá!