
Ha nem látnánk, még ezt is le lehetne tagadni...
Fotó: Pinti Attila
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének írt levélben „tisztázza” két román szenátor az úzvölgyi katonatemetőben történteket, azt taglalva, hogy a román hatóságok vizsgálják annak lehetőségét, hogy a temetőt átvegye a hadügyminisztérium.
2019. július 04., 22:002019. július 04., 22:00
A levelet két szociáldemokrata szenátor, Liviu Pop volt oktatási miniszter és Titus Corlățean volt külügyminiszter írta, Liliane Maury-Pasquiernek, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elnökének címezve. A levél válasz arra, hogy az RMDSZ-es képviselők a június 28-i strasbourgi ülésen ismertették a temető körül kialakult helyzetet, és a június 6-i incidenst.
A szenátus által kiadott közlemény szerint a levélben az áll, hogy
ám a hősök napja előtt, tehát június 5-én megjelent a temetőben „a budapesti kormány egy fontos tagja” (Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes látogatott a temetőbe, de nem említik név szerint – szerk. megj.), és a hivatalos nyilatkozatokban torz megvilágításba helyezték a román megemlékezést. A levélben azt írják, a hatóságok nem állapítottak meg semmilyen incidenst, egyetlen elszigetelt eset történt, megrongálták a temető kapuját, amiért bűnvádi eljárást indítottak. Viszont
Kitérnek arra, hogy a temető 1916 óta nemzetközi jellegű, ám 1990 után a csíkszentmártoni önkormányzat minden erre utaló jelt eltávolított, és kizárólag magyar jelképeket hagyott a sírkertben.
A dormánfalvi polgármester a román hősök emlékére emeltetett ötven kőkeresztet – írják a levélben. Megoldásként azt körvonalazzák, hogy a temetőt vegye át a hadügyminisztérium, tárgyaljanak azokkal az országokkal, amelyek halottai ott nyugszanak, és „állítsák vissza a sírkert nemzetközi jellegét”.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Arad nemcsak a gyász helye, a vértanúk bátorsága nemzedékeknek mutatott példát és adott erőt, ezért Arad arra is emlékeztet, hogy amit az ember a közösségéért tesz, kitörölhetetlenül tovább él – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége nem egyetlen párté, politikai oldalé, hanem a teljes magyar nemzeté – mondta a miniszterelnök kedden Gyulán, az aradi vértanúk emléknapján tartott megemlékezésen.
A Székely himnusz születését, történelmi hátterét és közösségi jelentőségét bemutató vándorkiállítás nyílt meg a csíkszeredai Mikó-vár udvarán. A tárlat év végéig látogatható.
Csíkszeredában is megemlékeztek október 6-án az aradi vértanúkról, akik a szabadságért a legnagyobb áldozatot hozták.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője, Petrișor Peiu kedden kijelentette, hogy a parlamenti képviselők és szenátorok többsége támogatná az előre hozott választások megtartását.
Több mint ötven ember jelenlétében zajlott az aradi vértanúkra való emlékezés kivégzésük 177. évfordulóján Sepsiszentgyörgyön. Talán azért, mert a veszteségeket nehezebben viseljük – jelentette ki Pénzes Lóránd történelemtanár az ünnepségen.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) országos elnöksége kedden felhatalmazta a párt vezetőit, hogy tárgyalásokat kezdjen Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) számára prioritás, hogy Romániának legyen teljes jogkörű kormánya, és az ne függjön a szélsőséges pártok támogatásától.
A kézdivásárhelyi Nagy Mózes Főgimnázium udvarán több százan hajtottak fejet kedd délután a szabadságharc vértanúinak emléke előtt. Az iskola tanulói S ők élni fognak, élni mindörökkön című összeállításukat adták elő, beszédek nem hangzottak el.
Hatvan napos hatósági felügyelet alá helyezték Călin Georgescu egyik támogatóját, aki a gyanú szerint hétfőn megtámadott két TV operatőrt a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) székháza előtt.
4 hozzászólás