
Ha nem látnánk, még ezt is le lehetne tagadni...
Fotó: Pinti Attila
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének írt levélben „tisztázza” két román szenátor az úzvölgyi katonatemetőben történteket, azt taglalva, hogy a román hatóságok vizsgálják annak lehetőségét, hogy a temetőt átvegye a hadügyminisztérium.
2019. július 04., 22:002019. július 04., 22:00
A levelet két szociáldemokrata szenátor, Liviu Pop volt oktatási miniszter és Titus Corlățean volt külügyminiszter írta, Liliane Maury-Pasquiernek, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elnökének címezve. A levél válasz arra, hogy az RMDSZ-es képviselők a június 28-i strasbourgi ülésen ismertették a temető körül kialakult helyzetet, és a június 6-i incidenst.
A szenátus által kiadott közlemény szerint a levélben az áll, hogy
ám a hősök napja előtt, tehát június 5-én megjelent a temetőben „a budapesti kormány egy fontos tagja” (Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes látogatott a temetőbe, de nem említik név szerint – szerk. megj.), és a hivatalos nyilatkozatokban torz megvilágításba helyezték a román megemlékezést. A levélben azt írják, a hatóságok nem állapítottak meg semmilyen incidenst, egyetlen elszigetelt eset történt, megrongálták a temető kapuját, amiért bűnvádi eljárást indítottak. Viszont
Kitérnek arra, hogy a temető 1916 óta nemzetközi jellegű, ám 1990 után a csíkszentmártoni önkormányzat minden erre utaló jelt eltávolított, és kizárólag magyar jelképeket hagyott a sírkertben.
A dormánfalvi polgármester a román hősök emlékére emeltetett ötven kőkeresztet – írják a levélben. Megoldásként azt körvonalazzák, hogy a temetőt vegye át a hadügyminisztérium, tárgyaljanak azokkal az országokkal, amelyek halottai ott nyugszanak, és „állítsák vissza a sírkert nemzetközi jellegét”.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
4 hozzászólás