Uniós elvárás és jó lehetőség: Székelyföld „kanton” 2012-től

Borbély László Maros megyei parlamenti képviselő szerint a képviselőház nem fogja a szenátushoz hasonlóan hallgatólagosan elfogadni az RMDSZ-nek Románia gazdasági felosztására vonatkozó törvény-javaslatát.

Gáspár Botond

2010. február 11., 21:052010. február 11., 21:05

2010. február 11., 21:222010. február 11., 21:22

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A kérdésben a képviselőház a döntő szerv, lehet hogy ezért is volt majdnem mindegy a szenátoroknak, hogy miként döntenek, s az ügy nehezét a képviselőkre bízták. „Biztosan nem megy át hallgatólagosan, és az is biztos, hogy csak és kizárólag a PD-L-s képviselők szavazataival együtt tudjuk elfogadtatni” – mondta az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László. Hozzátette, szerinte a törvénytervezet életképes, megvalósítható, gyakorlatias, sőt, egyrészről az Európai Unió felszólításának tesz eleget, másrészről pedig jó lehetőség a régiók újraszervezésére.

„Az összes párt tisztában van azzal, hogy a jelenlegi felosztás nem jó, és az Unió is kérte Romániát, hogy 2012-ig valamiképpen döntsön a kérdésben. Ennek ellenére más párt nem tett javaslatot, tehát jelen pillanatban az RMDSZ tervezete az egyetlen. Úgy gondolom, hogy ez a lehetőség átgondolt, megalapozott, és hamisak azok a vádak, miszerint minket csak egyetlen régió érdekel. Szerintem a megyei tanácsoknak is tetszhet, mert ők 2005-ben nyíltan kimondták, hogy rossz, életképtelen a mostani gazdasági besorolás” – fogalmazott Borbély László.

Elmondta, az Európa Tanácsnak léteznek dokumentumai, amelyek kimondják: azokban a régiókban, ahol jelentős számban élnek kisebbséghez tartozó népcsoportok, ott lehet hasonló döntést hozni, sőt, olyan európai példák is léteznek, ahol a regionális nyelv a hivatalos. „Egyértelmű, hogy ez a parlamenti képviselők politikai akaratától függ. Eddig is harcoltunk azért, hogy ahol egy kisebbség aránya eléri a 20%-ot, ott a hivatalokban lehessen az adott kisebbség nyelvét használni” – nyilatkozta az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A változtatásokhoz azonban a jogi vonatkozásokat is elemezni kell, mint például az alkotmány módosítását.

Fotó: Kristó Róbert

A tervezet szerint Romániában 16 fejlesztési régiót és 5 nagy régiót hoznának létre, amelyek nem közigazgatási egységek, és nincs önálló jogi személyiségük.

A 16 fejlesztési régió a következő:

I. makrórégió
Botoşani – Suceava
Bákó – Iaşi – Neamţ – Vaslui
Brăila – Buzău – Galac – Vrancea

II. makrórégió
Konstanca – Tulcea
Bukarest
Călăraşi – Ialomiţa – Ilfov
Giurgiu – Teleorman
Dolj – Mehedinţi – Olt

III. makrórégió
Gorj – Vâlcea
Argeş – Dâmboviţa – Prahova

IV. makrórégió
Arad – Krassó-Szörény – Temes
Fehér – Hunyad
Szeben – Brassó

V. makrórégió
Kovászna – Hargita – Maros
Beszterce-Naszód – Kolozs – Máramaros
Bihar – Szilágy – Szatmár