Az új csarnokok
Fotó: Haáz Vince
Háromszáz milliárd forinttal támogatta a magyar kormány a kis- és nagyvállalkozásokat Erdélyben, egyik ezek közül a Mezőpanit és Mezőbánd között található sertésfarm, melynek új csarnokait csütörtökön avatták fel magyarországi és helyi hivatalosságok jelenlétében.
2025. március 06., 19:562025. március 06., 19:56
2025. március 06., 21:512025. március 06., 21:51
Megkétszerezhette a termelési kapacitását az a két családi vállalkozás, amely az elmúlt években, a Pro Economica Alapítvány által háromszáz millió forintos támogatásban részesült. A Mezőpanit és Mezőbánd határán levő új csarnokok avatóját csütörtök délután tartották.
Magyar Levente, Magyarország külügyminiszter-helyettese a helyszínen úgy értékelte, hogy eredményes a Pro Economica Alapítvány által lebonyolított erdélyi gazdaságfejlesztési program, hiszen ezáltal
Példaként említette, hogy a program keretében elnyert támogatásoknak köszönhetően Székelyföldön immár európai szintű szálláshelyek vannak, valamint sok településen feldolgozó üzemek alakultak, így a helyi gazdák helyben, vagy a közelben tudják értékesíteni a megtermelt árút.
Magyar Levente: lehet készíteni a terveket
Fotó: Haáz Vince
„Szeretnénk folytatni, most is vannak aktív pályázatok folyamatban, hamarosan eredményhirdetések is lesznek. A nemzeti kormány továbbra is szívén viseli az erdélyiek sorsát, a térség gazdasági fejlődését. Nemzetgazdaságban és térségi gazdasági rendszerekben gondolkozunk,
Folyatni fogjuk az erdélyi gazdaságfejlesztési programot, tervek szerint Partiumban, lehet készíteni a terveket” – mondta Magyar Levente.
A Pro Economica Alapítvány munkáját is méltatta a miniszter-helyettes
Fotó: Haáz Vince
A két erődcsík közé épített új csarnokokat csak kívülről tudunk megnézni, hiszen a mezőgazdasági és élelmiszer-biztonsági szabályzások nagyon szigorúak, és csakis az alkalmazottak léphetnek be a sertések közé. Az egyik farm tulajdonosa, Szabó János elmondta, hogy nagyon nagy segítség volt a magyar kormánytámogatás, hiszen
Ami az értékesítés illeti, a tulajdonos nem elégedett, mert nem tudják száz kilométeres körzetben eladni a sertéseket, nagy részüket a déli megyékbe szállítják, és majd onnan kerül vissza a marosvásárhelyi és környékbeli nagyáruházak polcaira a hús.
Szabó János farmtulajdonos mutatta be a fejlesztéseket
Fotó: Haáz Vince
Jelenleg régen nem tapasztalt alacsony áron veszik az élő sertés kilogrammját, 5,70 lejért, ami 33 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt – panaszolta. Ennek ellenére a jövőben újabb uniós pályázatból húsfeldolgozó részleget akarnak nyitni és egy malmot is beüzemelnének a helyszínen.
Csak az alkalmazottak léphetnek be az állatok közé
Az udvaron is zacskó-csizmát kellett viselni
Fotó: Haáz Vince
Újabb beruházások is lesznek a környéken
Fotó: Haáz Vince
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
3 hozzászólás