
Fotó: Antalfi József
Túlnyomó többséggel támogatta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos küldöttgyűlése azt az előterjesztést, mely egy új politikai párt megalakításáról szól. A szervezet a meglévő két erdélyi magyar párt „hiteltelenségére és erőtlenségére” hivatkozva elengedhetetlennek tartja egy újabb autonomista, befogadó gyűjtőpárt létrehozását, mely az Erdélyi Magyar Néppárt nevet fogja viselni.
2010. december 05., 17:252010. december 05., 17:25
2011. január 06., 18:212011. január 06., 18:21
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács rendes tisztújító küldöttgyűlését tartotta december 4-én a székelyudvarhelyi Művelődési Házban. Az elnökségben nem történt csere, a 255 küldött bizalmat szavazott a 15 tagú vezetésnek, így az újabb egyéves mandátumot kapott. Továbbra is Tőkés László lesz az EMNT elnöke, Toró T. Tibor pedig az ügyvezető elnök.
A szombati nap folyamán az elnökség és a választmány beszámolt féléves tevékenységéről. A küldöttgyűlés meghallgatta és elfogadta a jelentéseket, értékelte a vezetőség munkáját. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke portálunknak elmondta, két kiemelt témával foglalkoztak: a Magyarnak lenni jó elnevezésű programról és a demokráciaközpontok létrehozásáról tárgyaltak.
„A következő évben két fontos esemény jegyében indul el a Magyarnak lenni jó program: az egyik az állampolgársági törvény beindulása és végrehajtása, illetve az év végi európai népszámlálás. Hogy ne találtassunk híjával, régióspecifikusan szeretnénk meggyőzni az embereket, hogy magyarnak lenni igenis jó, sőt vállalják is fel azt. Biztatjuk az embereket, hogy minél többen igényeljék a magyar állampolgárságot” – mondta Toró. A demokráciaközpontok felállításával kapcsolatban hozzátette, ezek segítségével nagymértékben leegyszerűsítik és felgyorsítják az állampolgárság igénylésének folyamatát.
A tisztújítást követően a küldöttek támogatták azt az előterjesztést, mely egy új politikai párt megalakításáról szól. „Már régóta lóg a levegőben a pártalapítás kérdése” – fogalmazott Toró T. Tibor. Az EMNT mozgalomként határozta meg önmagát, így is tevékenykedett. A küldöttgyűlés megadta a választ: az EMNT nem fog párttá alakulni, továbbra is civil politikai mozgalomként fog tevékenykedni – az autonómiát helyezve a középpontba.
„Az elmúlt egy év alatt megállapítottuk, hogy amennyiben a mozgalmat nem egészíti ki egy pártpolitikai struktúra, akkor rendívül nehéz áttörést elérni. Kijelenthetjük, hogy a már létező két magyar párt nem tudja vagy nem akarja képviselni stratégiai céljainkat – talán mert az RMDSZ Bukarestben kijárásos politikát szeret folytatni, az MPP pedig képtelen volt felnőni a feladathoz.” Mindezeket megvizsgálva a küldöttgyűlés egy párt létrehozását kezdeményezte: a választmány a következő hetekben Erdélyi Magyar Néppárt néven próbálja létrehozni azt a testületet, amely megteszi a törvény által előírt lépéseket a párt létrehozásáért.
Tőkés László, az EMNT elnöke elmondta, hogy amit ők képviselnek, az egy korszerű nemzetpolitika. Véleménye szerint Romániában társadalmi beidegződés, hogy párt létrejöttekor rögtön egységbontást kiáltanak. „A Turáni átokként szokták megfogalmazni, miszerint ha valaki mást akar, mint ami abban a pillanatban van, az egységbontó. Ebben az esetben az RMDSZ bírálásáról van szó. Mi a plurális egység korszerű demokratikus európai fogalomkörében gondolkodunk. Hat lovat be lehet fogni egy szekér elé, úgyis egy irányba húzzák azt. Politikai kultúránk átalakításának is kérdése ez: tudunk-e úgy együttműködni, hogy nem törjük le a másik pártot, hanem a versenypártiság zsákmányszellemén felülemelkedve egy irányba húzzuk a magyarság szekerét” – fogalmazott Tőkés.
Elmondása szerint az RMDSZ úgy gondolta, hogy pillanatnyi szavazatszerzés céljából együttműködik az EMNT-vel, utána pedig le is út, fel is út. „Nem akarnak velünk együttműködni. Most is azt üzenték, hogy ne alakítsunk pártot, hanem illeszkedjünk be, és ők majd helyet szorítanak nekünk, mivel látják: veszélybe került a romániai magyar képviselet. Ezen segíteni szeretnének, de úgy, hogy továbbra is ők akarják kisajátítani a magyarság összpolitikai képviseletét. Az RMDSZ kénytelen lesz szóba állni velünk, ahogy az MPP-nek is orvosolnia kell a vezetőség illegitimitásából fakadó problémát, amely kisiklatta őket. Elmulasztani a lehetőséget (ami a kétharmados anyaországi védnökségből fakad), és hogy ne tudjunk összefogni most: vétek és hiba volna” – fejezte be Tőkés.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
A bukaresti ítélőtábla pénteken helyt adott Nelu Iordache üzletember rendkívüli jogorvoslati kérelmének.
Radu Miruță védelmi miniszter és kormányfőhelyettes pénteken a Facebook-oldalán bejelentette, hogy a következő hónapokban felgyorsított ütemben összesen 21 haderőfejlesztési beruházásra készül a minisztérium.
Kilenc helyszínen tartott házkutatást a rendőrség pénteken. A Hargita és Maros megyékben végrehajtott akciók során jelentős értékű készpénzt, cigarettát, valamint mobiltelefonokat foglaltak le.
Önkormányzati vezetőkkel tanácskozott pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetése. Kelemen Hunor kijelentette, hogy az adóemelés sok családnak nehézséget okoz, bocsánatot kell kérniük mindenkitől.
Személyautó sodródott le egy baleset következtében a 13A jelzésű országútról Szentegyháza és Csíkszereda között, Kalibáskő közelében pénteken délután.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A litván hatóságok szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt egy 2024-es litvániai gyár elleni gyújtogatási kísérlet mögött; az üzem rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek – írja az Agerpres a Reuters pénteki beszámolója alapján.
szóljon hozzá!