Turisztikai konferenciát tartottak a MÜTF-ön

A régió turisztikai fejlesztése mellett a konferencia céljai közé tartozott az is, hogy teret biztosítsanak a tapasztalt szakemberek, illetve a munkaadók és az idén diplomázó turisztika szakos hallgatók találkozására, kapcsolatteremtésére. Ezáltal pedig a végzős diákok könnyebben találhatnak munkát szülőföldjükön – fejtette ki a hétvégi esemény megnyitóján Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. Mint mondta, a konferencia ötlete Geréb Lászlótól, a MÜTF Oktatási Központ igazgatójától származik, aki azért tartotta fontosnak, hogy az Orbán Balázs Akadémia első rendezvényének tematizálása a turizmus legyen, mivel idén fejezi be főiskolai tanulmányait az első vendéglátó szakos évfolyam Székelyudvarhelyen. „Nemzetegyesítési szándékunk része Székelyföld gazdasági fejlődésének segítése is, ezért hoztuk létre az Orbán Balázs Akadémiát, amely jogi keretet teremt az együttes gondolkozásra, a közös tervezésre és az ezekből fakadó cselekvésre is” – fejtette ki Szász Jenő. Sándorné, Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) rektora beszédében visszaemlékezett, mennyire megörült, amikor öt éve felkérést kapott a MÜTF vezetőségétől arra, hogy Udvarhelyen közösen szervezzék meg a turisztika-vendéglátás szakot. „A BGF abban hisz, hogy együttműködésekkel és egymás erősítésével lehet igazán előre haladni a kitűzött célok felé” – hangsúlyozta.

Kandikó József, a konferencia levezető elnöke portálunknak elmondta, a Tibódban, Derzsben, Szovátán, Udvarhelyen és a Madarasi Hargitán rendezett szekcióüléseken kialakult komoly vitákból is kitűnt, hogy a fejlődés érdekében a legfontosabb az összefogás. „Sokszor felmerült a turisztikai desztinációk menedzselésének kérdése, amely szerintem nem szabad cél legyen, csupán egy eszköz, amely a helyi termékekkel, az oktatással és más tényezőkkel együtt az adott közösség fejlődését szolgálja. Ha Székelyföld gazdasági felemelésében gondolkodunk, ennek érdekében össze kell fogniuk a civil szervezeteknek, az önkormányzatoknak, a politikai pártoknak, a vállalkozóknak és a helyi médiának, hiszen csak így lehet megtalálni és kiragadni azokat az értékeket, amelyek hozzájárulhatnak a haladáshoz” – magyarázta Kandikó József, hangsúlyozva, hogy a pozitív változások elérése érdekében elengedhetetlen a humántőke képzése.

A konferencia legfontosabb eredménye, innovációja az, hogy elindult egy párbeszéd a részt vevő hallgatók és az előadók, illetve a vállalkozók között – fejtette ki a Székelyhonnak Szász Jenő, hozzátéve, a szervezőkkel közösen abban reménykednek, hogy ezt maguk a tapasztalatokat cserélő felek is így gondolják. Mint mondta, fontosnak tartja, hogy a jövőben – lehetőség szerint egyszer vagy többször évente – a gazdasági élet más területeit is érintve hasonló párbeszédekre teremtsenek lehetőséget, a gyakorlatban is tapasztalt kutatók és szakemberek bevonásával. „Románia vezetői is elismerik, hogy Székelyföld az ország egyik legelmaradottabb régiója és szükség van a felzárkóztatására. Ez ugyanakkor megegyezik az európai uniós nézőponttal is, és ezt kell követnünk nekünk, székelyeknek. Ha sikerül megfogalmaznunk egy közös akaratot, akkor biztos vagyok benne, hogy hamarabb számíthatunk a külső segítségre is” – mutatott rá Szász.