Székelyudvarhelyen minden adott volt egy testépítős filmhez

– Miért és hogyan választottad ezt a témát?

– Nem olyan rég hallottam arról, hogy Csíkszeredában van világbajnok testépítő, ez nagy dolognak tűnt nekem, és furcsának találtam, hogy nem tudok róla. Kapcsolatba léptem Nagy Hunor csíkszeredai világbajnokkal, elmondtam, hogy szeretném, ha ez filmben is bekerülne a köztudatba. Mert ami fontos, az bemegy a hírekbe, ami annál is fontosabb, arról filmet készítenek. Ezért szerettem volna a testépítő világszintű eredményéről filmet készíteni. Mondta Hunor, hogy Ricsi készül az idén világbajnokságra, és az ő felkészülését kellene lekövetni.

– Egy ötletből hogyan lesz film?

– Néztem nemrég egy dokumentumfilmet arról, hogyan készítették a Star Warst. Az első és legfontosabb, hogy a rendezőnek legyen egy elképzelése, víziója, hogyan szeretné ő látni a filmet. Ez az elképzelés az, ami majd összetartja az egészet, ehhez kell ragaszkodnia végig.

– Minden munkatárs és a téma is udvarhelyi. Ez különösen fontos volt, amikor hozzákezdtél?

– Nem volt elsődleges szempont, de ilyen szerencsésen jött ki, és ennek örülök.

– Vannak filmes tapasztalataid már...

– Igen, a vizsgafilmeken kívül is. Rendeztem egy szociográfiai dokumentumfilmet (A keserű víz édessé lesz) meg egy kisjátékfilmet (Verkulicsék), vágója voltam a Velünk lakik az Isten című riportfilmnek, valamint rendezője, operatőrje és vágója a Virágének á lá Házsongárd című filmetűdnek.

– Főiskolásként hogyan oldottad meg, hogy a munkatársakat megfizesd, az anyagi feltételeket megteremtsd?

– Amikor nekivágtunk annak, hogy elmenjünk a világbajnokságra, még nem volt pénzügyi alap, nem volt támogatás. Hálás vagyok a családomnak, Fábián Kornéliának, hogy megelőlegezte az utazás költségeit. Mihelyt visszajöttünk, elkezdődött a vágás, ezzel párhuzamosan elmentem támogatókat keresni. Sok helyen jártam, és azt tapasztaltam, vannak nagyvállalatok is, amelyek fontosnak tartják, hogy ez a film megszülessen.

– Több helyszínen forgattatok, ehhez bizonyára sok idő kellett. Mikor fogtál munkához?

– Fél éve volt az első mozzanat, amikor Hunival beszéltem, utána megkerestem Ricsit, hogy mit szólna, ha filmet forgatnánk a felkészüléséről. Mindkét esetben pozitív válasz érkezett. Három helyszín van a filmben, egyik Csíkszereda, Nagy Hunor edzőterme, ahol a Ricsivel közös edzését vettünk fel, a második a világbajnokság magyarországi helyszíne, az utolsó pedig Ricsiék konyhája, ahol ő ételkészítést mutat be. Kb. féléves folyamat volt.

– Sajátos nehézséggel járt-e, hogy sportolót kellett követni, világbajnokságon filmezni?

– Semmi ilyet nem tapasztaltunk, sőt rengeteg pozitív és kellemes meglepetés volt. Ami nagyon tetszett a sportolók hozzáállásában, hogy pozitív emberek, nyitottak. A tettek emberei. Kezdő lelkesedést is adtak ezzel a projektnek. A világbajnokságon is jelen volt ugyanez a hangulat, meg a fair play. Kaptunk sajtóskártyákat, ingyen beengedtek a világbajnokságra, holott nem is nekik filmeztünk. Ha itthon filmez valaki, meg kell szokni, hogy egyesek megkérnek, őket ne filmezzük. A világbajnokságon semmi ilyen nem volt, végeztük a munkánkat, senki nem szólt bele…

– Amikor hozzáfogtál ehhez a munkához, már eldöntötted, hogy műfajilag dokumentumfilm lesz. Volt elképzelésed, hogy mit mozgat meg a nézőben ez a téma?

– Igen. Ismeretterjesztő dokumentumfilmnek szántam, nem annyira szituációs, nem csak lekövetett szituációkból áll össze, rengeteg információ elhangzik az étrenddel, a sporttal kapcsolatban is. Egyrészt azért is jó, mert van egy kis történeti része, amitől van akció, van konfliktus. Úgy gondolom, kezdő lökést tud adni olyan embereknek, akiket érdekel ez a világ.

– A célközönség nem csupán az ifjúság…

– A film alapgondolata, hogy mit tesznek hozzá a székelyek ehhez a sportághoz, a testépítéshez. Valamint az, hogy a sport is egy jó út arra, hogy a székelyek is felkerüljenek a világtérképre, mert vannak világszintű eredményeink. Szól minden székelyhez, sportolóhoz. Volt egy rejtett motivációs cél: merjenek kitűzni itt nálunk is komoly célokat, hatalmas célokat, világszintű célokat, mert el lehet azokat érni – megmutatjuk, hogy el lehet érni.

– Mi az a székely vonás, amit meg kellene erősíteni a nézőben?

– Nálunk a pozitív gondolkodás, egymás biztatása nincs annyira „divatban”. Sokszor van, hogy az ember előáll egy komoly céllal, és a közeli barátok vagy bárki lebeszéli. Ez valamilyen szinten természetes itt nálunk. Azért tartottam jó motivációs megoldásnak ilyen problémára a filmet, mert így megmutatjuk, hogy meg lehet tenni: Udvarhelyről és Csíkszeredából is lesz világbajnok.

– Ha a főszereplő nem éri el ezt az eredményt, másként alakul minden?

– Valószínűleg igen. Dokumentumfilmként is az adta a tétjét, hogy nem tudtuk, Ricsi milyen eredményt fog elérni. Tudtuk, hogy nagyon jó lesz és komolyan veszi, de sosem lehet biztosra venni. Ezért van benne feszültség.

A stáb
A film szerkesztője, vágója Fábián Andor, operatőr Farkas Antal és Fábián Andor, hangmérnök Csizmadia Attila, rendezőasszisztens Csiszér Zsolt, producer Fábián Kornélia. A vetítés csütörtök este zajlott a székelyudvarhelyi volt Stúdió mozi előadótermében.