Omladozik a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium

Az év elején elfogadott 2012-es költségvetés szerint 2.790.000 lejből kellene gazdálkodnia a Tamási Áron Gimnáziumnak, Laczkó György igazgató szerint azonban a személyzeti kiadások mellett ez az összeg csak a fenntartásra lesz elég. – Többrétű a probléma, hisz nemcsak az épület tetőszerkezete, hanem a homlokzat is rossz állapotban van, továbbá elavult az elektromos vezeték, a fűtésrendszer és a nyílászárók – magyarázta az iskolaigazgató. A tanintézmény jelenleg három épületben működik, a Márton Áron téren lévő, illetve a bentlakásnak használt ingatlanok mellett a főépület a „legfiatalabb”, mégis a legrosszabb állapotú. – A főépületet bő egy év alatt húzták fel: 1909-ben még tervezték, 1910-ben már megvolt az avatóünnepség, ’12-re fejeződtek be a munkálatok. Egy év alatt felhúzták, most pedig ránk dől – tette hozzá Laczkó.

A legutóbbi önkormányzati ülésen a gimnázium ügyében az a döntés született, hogy az egyház tulajdonában lévő épület bérét megelőlegezi a város, az összeg egy része pedig a halaszthatatlan felújításokra lesz visszafordítva. Az iskolaigazgató becslései szerint 300–400 ezer lejbe kerülne a tetőzet felújítása: ki kell cserélni a korhadt gerendákat és a tönkrement cserepeket, vagy újra kell födni az épületet. – Lassan tíz éve, hogy a bástyáknál és a korhadt részeknél új gerendákkal támasztottuk ki a tetőzetet, azonban így is csak elodáztuk és nem megoldottuk a problémát – magyarázta Laczkó György. A homlokzat felújítása és restaurálása „más tál tészta”, állítja az igazgató, ez is égető kérdés, viszont pénz nincs rá. Kiderült, a közel százéves, a zsolnai kerámiagyárban készített színes majolikadíszek hullanak le, valamint a bádogosmunkát is újra kellene csinálni, hisz e híján a restaurált homlokdíszek újból leomlanának. – Tudtommal a tárgyalások már folynak az önkormányzat és az egyház között, konkrétumokat azonban még nem közöltek. Mi azonban már elindítottuk a folyamatot: urbanisztikai engedélyeket kiváltottuk és az építkezési engedélyt is szeretnénk kiváltani. Reményeim szerint tavasztól komolyabb felújításra kerül majd sor – fejtette ki az iskolaigazgató.

A veszély azonban nemcsak felülről, de alulról is fenyeget a Giminél: a talaj- és esővíztől salétromosodik az épület alagsora és első szintje, néhol összefüggő repedésrendszer alakult ki. Az említetteket csak tetézi, hogy elavult az elektromos vezeték és a fűtéssel is gondok vannak: az iskola kazánháza ugyan korszerű, a vezetékek viszont régiek. – Gyakoriak a csőtörések, valamint a régi nyílászárók miatt sem tudunk hatékonyan fűteni. Januárban 37.700 lejes volt az iskola gázszámlája, mindamellett, hogy éppen elviselhető a hőmérséklet az épületben. Kiszáll az ablakokon a meleg, és a város pénzén fűtjük a Szent Miklós-hegyet – tette hozzá az igazgató.

Egyébként a tavalyihoz képest idén valamivel nagyobb összeget kért a Tamási Áron Gimnázium vezetősége a várostól, azt azonban az önkormányzati testület nem szavazta meg. – A bentlakás tetőcserepeit is minden évben pótolgatjuk, most át kellene ezeket forgatni, és egy részüket ki kellene cserélni. Továbbá az ősszel induló iskolaelőkészítő csoportoknak kellene egy-két osztálytermet „lakhatóvá” tennünk, erre a két munkálatra hivatkozva kértünk idén valamivel több költségvetést az önkormányzattól, mint tavaly. A télen csőtörés volt a kis épületünknél, akkor az udvarban a vízhálózatot kellett kicserélni, a főépületben a biztosítéktáblákat cseréltük ki. Azért kértünk tehát többet, mert tudtuk, hogy eddig a bér nyolcvan százalékát az ilyen gyors beavatkozásokra szánta az egyház, idén azonban a tetőszerkezet felújítására fog menni az a pénz – mondta Laczkó.

A tanítás időközben megszakítások nélkül folyik, a helyzet egyelőre csak „kellemetlen”, állítja az igazgató, azonban félő, hogy nagyobb problémák elé néz az iskola. – Jóslásokba nem bocsátkoznék, de voltak itt szakemberek, akik megállapították, hogy bármikor bekövetkezhet a baj, ellenben előfordulhat, hogy néhány évig még bírja a tetőzet. Nagy beruházásról van szó, nem tudom, hogy ezt a város be tudná-e vállalni önerőből. Máshol az önkormányzatok pályáztak a regionális operatív program keretében, erről azonban mi lemaradtunk, mert későre sikerült tető alá hozni egy hosszú távú szerződést a polgármesteri hivatal és az egyház között – summázott az igazgató.