Napközit és új községházát terveznek Kápolnáson

– Mit tart a legfontosabb megvalósításának?

– Több olyan munkát is végeztünk, amely nem annyira látványos, ilyen például a község közvagyonának telekkönyvezése. Ez nagyon fontos, hiszen a pályázatok alapfeltétele, hogy rendben legyenek a tulajdonjogot igazoló dokumentumok. Ami látványosabb, hogy térköveztük a település központja és a 13 A jelzésű országút közötti utcát és az ide tartozó bekötőutakat. Az út alatt saját költségvetésből tettük le a szennyvízhálózati csöveket – ezek még nincsenek működő rendszerbe kötve –, illetve cseréltük ki a harmincéves ivóvíz-hálózati vezetékeket.

– Mi a legégetőbb probléma a településen, amire mielőbb megoldást szeretne találni?

– Az országos vidékfejlesztési programban pályázva támogatást nyertünk egy napközi megépítésére, amit el is kezdhetünk jövő tavasszal, ha óvás nélkül zajlik le a közbeszerzési eljárás. Korábban az iskola épületében volt az óvoda, de a felújítás után máshova kellett költöztetni a kicsiket. Azért is döntöttünk az öt csoportot kiszolgáló napközi megépítése mellett, mert így a szülők ott hagyhatják gyerekeiket, amíg dolgoznak, akár délután öt óráig is. Az épületben nem lesz konyha, beszállítókkal oldjuk meg az étkeztetést.

Életrajzi adatok

Benedek László 1977. június 26-án született Székelyudvarhelyen, Kápolnásfaluban nőtt fel. Középiskolai tanulmányainak befejezése után egyebek mellett kereskedelmi ügynökként állt munkába, majd 2008-as polgármesterré választása után közigazgatási jog szakon diplomázott le. Jelenleg vidékfejlesztési szakon tanul. Hobbiból néha vadászik, illetve állatokat is tart.

– Több település küzd a földek birtokleveleinek kiadásával. Önök milyen helyzetben vannak?

– Nálunk nem volt kollektivizálás a múlt rendszerben, hiszen a földek nem megfelelőek mezőgazdasági munkára. A rendszerváltozás után a hivatal a régi dokumentumok alapján igyekezett kiadni a birtokleveleket, ám nem mindenkinek sikerült. Volt egy próbálkozásom, hogy szervezetten, egyszerre mérjük fel az emberek földjeit. Ez olcsóbb lett volna, mint ha mindenki saját maga intézkedik, mégsem volt jelentős érdeklődés a tulajdonosok részéről. A beltelkeknél a birtoklevelek 55 százaléka, kültelkeknél 30 százaléka van kiadva. Reményeink szerint jövőre folytathatjuk a dokumentumok kiállítását.

– Sokszor halljuk, hogy Szentegyházán gondokat okoz a falopás. Kápolnásfaluban előfordulnak ilyen esetek?

– Nálunk 2003-ban alakult meg a közbirtokosság, azóta nincsenek ilyen gondok. Az üres, például széldöntés sújtotta területeket beültettük csemetékkel. Ez egyébként az erdő hetven százalékát teszi ki. A favágások az erdőgazdálkodás szerinti üzemterv alapján történnek, az erdőt őrizzük. Ami probléma, hogy a Szentegyházán kiszáradt fákról rengeteg fertőzés terjed át az itteniekre. Az ottani lopások során kidöntött fák otthagyott csonkjain tenyésznek a bogarak, amelyek később az itteni erdőkben is kárt tesznek.

– Mivel Kápolnásfalu hegyvidéki község, elég nehéz megélhetést találni. Miben segíti a hivatal az embereket?

– Nálunk a mezőgazdasági munkát az állattartás jelenti, szerencsére egyre több fiatal lát megélhetési forrást ebben. A közbirtokosság, a hivatal, illetve a helyi gazdaszövetség is segíti a gazdákat azzal, hogy vásárokat szervez, tájékoztató előadásokat tart az aktuális törvényekről, pályázati lehetőségekről. Persze vannak olyanok is, akik inkább külföldre mennek dolgozni, de szerencsére ők is hazajönnek és pénzt hoznak a településre.

– Milyen nagyobb megvalósításokat tervez az elkövetkező négy évre?

– Régóta dolgozunk az új polgármesteri hivatal megépítésén, ami már „pirosban” van. A mostani községházát el fogjuk bontani, helyén pedig egy tér lesz, padokkal. Az országos fejlesztési programban nyertünk pályázatot a szennyvíz-hálózati rendszer megépítésére. A falu főbb utcáiban fogjuk lefektetni a csöveket, valamint egy víztisztító állomást is építünk a vízloki részen. A loki völgyben pumpákkal kellett volna megoldani a rendszer működését, ám erre nem volt elég a pályázati keret. A kisebb zsákutcákban helyi költségvetésből építjük ki a hálózatot. A rendszert az önkormányzat működteti majd. Arra törekszünk, hogy a lakosoknak a lehető legkevesebbet kelljen fizetniük. Elkészítettünk egy pályázati tervet a település főbb utcáinak modernizálására is, ahol térkövezni vagy aszfaltozni szeretnénk, annak függvényében, hogy melyik időtállóbb. Szeretnénk egy közösségi házat építeni, amelyben helyet kapnának a civil szervezetek és szerveződések is. Ezenkívül erdei, mezei utakat köveznénk, illetve aszfaltoznánk le. Szerencsére az említett utak jelenleg is jó állapotban vannak, hiszen az önkormányzat, illetve a helyi közbirtokosság gondot fordított arra, hogy a gazdák megközelíthessék földjeiket.