
Fotó: Simon Eszter
Hetedik alkalommal tartottak szalmakalap fesztivált Kőrispatakon. Az eseményre a helyieken kívül a szomszédos településekről, illetve külföldről is érkeztek. Annak ellenére, hogy Kőrispatak Hargita megye egyik legfélreesőbb települése, a tizenegy éve Szőcs Lajos alapította szalmakalap múzeumnak köszönhetően sok külföldi számára kedvenc kirándulóhellyé vált a falu.
2012. július 22., 13:592012. július 22., 13:59
2012. július 23., 09:332012. július 23., 09:33
A VII. Szalmakalap Fesztivált szombaton közös istentisztelettel kezdték, majd a keresztúri Polgári Fúvószenekar menettánckísérettel nyitotta meg a fesztivált. Szőcs László kőrispataki polgármester köszöntőbeszéde után Benyovszki Lajos Hargita megyei tanácstag itthonmaradásra buzdította a falu lakosságát, kiemelve: azé a föld, aki belakja. Tari András, a Szolnok megyei Jászivány polgármestere elmondta: ő egy négyszáz fős faluért felel Magyarországon, és mindig lelkesen érkeznek Erdélybe, Siklód testvértelepülésre. Ezt követően a kultúrotthonban Amíg a búzából kalap lesz címmel Mihálydeák Antal fimjét mutatták be, mely a szalmakalap-készítés fortélyaiba engedett bepillantani. Két órától tányérra kerültek a bográcsokban főtt fimonságok is: babgulyás, krumplis tokány vagy csülkös káposzta között válogathatott a korgó gyomrú közönség.
Délutánra már mindenkinek kalap került a fejére, amikor a fúvósok koncertjét követően a kőrispataki iskolásokat a keresztúri Kispipacsok követték a színpadon néptáncokat adva elő. Jobbára férfiak neveztek be az erő-, kalapdobó-, sörkóstoló- és kötélhúzó versenyekbe, melyek nyerteseit sörrel ajándékozták meg. Vass Gyula 54,43 másodperccel az első, Nagy Mózes 46,13-mal a második, Török Bálint pedig 44,30-cal a harmadik helyen végzett, ugyanis ennyi ideig tartották kinyújtott karral a kétszer tízliteres vízzel teli vedreket. Kalapdobásból senki nem remekelt, a négyféle sör nevét sem sikerült senkinek helyes sorrendbe kitalálnia. A kötélhúzó versenyen négy öttagú csapat vett részt, a sorrend fél órán belül kialakult.
Az esemény alatt bárki ingyen látogathatta a Szalmakalap Múzeumot, melynek udvarán Demes Jolán élőben is bemutatta, hogyan lesz a szalmából szalmakalap. Sajátságos és egyedi stílusú előadásából kiderült, hogy a hagyományos hét centiméteres karimájú szalmakalaphoz 40 méternyi hétszálas fonatot kell összevarrni. A 71 éves Jolán néni azt sem titkolta el, hogy ha kerülne egy valamirevaló férfiember, a múzeum udvarán való ücsörgés helyett bizony szívesebben eljárna egy csárdást a pörgős muzsikára. A színpadon este a Székelylend humoristái léptek fel, melyet reggelig tartó bál követett a kőrispataki kultúrotthonban.
Kőrispatakon nyár derekán ez egy igazi kalapos ünnep, legyen az helyi gazda vagy elszármazott kőrispataki esetleg külföldről érkező turista. „2006-tól a múzeum fennállásának ötödik évfordulóján gondoltunk arra, hogy meg kellene szervezni Kőrispatakon a falunapokat, melyet 2008-tól Szalmakalap-fesztivállá kereszteltünk. Ez a helyiek számára egy piros betűs ünnep, az elszármazottak is évről évre visszajárnak, úgy veszik ki a szabadnapjaikat, hogy haza tudjanak jönni” – mondta el kérdésünkre Szőcs László polgármester, majd hozzátette: régen az egész falu szalmakalap-készítésből élt, mára csak 15–20 család foglalkozik ezzel. Egyre több fiatal költözik vissza, gazdálkodnak, itt építkeznek, remélem ez azt jelenti, hogy hosszú távon a falusi életnek újra lesz becsülete.
Két személyautó ütközött és sodródott le az úttestről szerdán kora délután a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn.
Székelyudvarhelyen szerdán újrakezdték a munkálatokat a Bethlen Gábor utcában, és az elkövetkező időszakban többfelé útjavításra, illetve forgalomkorlátozásra kell számítani.
Szinte teljesen megsemmisült egy fűrésztelep csarnoka a szerdára virradó éjszaka keletkezett tűzben Szentegyházán.
Buszt indít kedden Székelyudvarhelyről Marosvásárhelyre a Székely szabadság napjára a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi szervezete.
Elfogadták a régi épületekre vonatkozó adókedvezményeket Székelyudvarhelyen, és nullára csökkentették a gépjárművek esetében alkalmazott helyi pótadót.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
A Haáz Rezső Múzeum a Székelyföldi képzőművészek arcképcsarnoka című reprezentatív kiállítás terébe egy rendhagyó eseményre, művészek közötti párbeszédre invitálja az érdeklődőket.
Saját fejlesztésű digitális rendszert vezet be a székelyudvarhelyi városi kórház, amellyel a betegek és hozzátartozóik közvetlenül értékelhetik az ellátás minőségét és a személyzet munkáját. A sürgősségi osztályon már élesítették a platformot.
Nullára csökkentik a gépjárművekre kiszabott helyi pótadót a korábbi években alkalmazott 40–50 százalékról Székelyudvarhelyen. Viszont fontos, hogy ismét a városban jegyeztesse be járművét az is, aki korábban más településen tette meg ezt.
Elsősorban a társaikat rettegésben tartó embereket fogják kilakoltatni a székelyudvarhelyi szociális lakásokból a már megkezdett folyamat során, ugyanakkor a felhalmozott tartozásokat sem tűrik a végtelenségig. Dávid Endre alpolgármestert kérdeztük.
szóljon hozzá!