
A Civitas Alapítvány célul tűzte ki a székelyföldi Tündérkertek létrehozását, melyekbe őshonos gyümölcsfajtákat (alma, körte, szilva, cseresznye, dió) szeretnének átmenteni. Pakot Mónika, a Tündérkert program felelőse és kollégái már teszik a dolgukat, hetek óta gyűjtik az ősi fák oltóvesszőit, melyeket az alakuló gyümölcsösbe szeretnének telepíteni.
2014. február 21., 10:232014. február 21., 10:23
2014. február 21., 10:272014. február 21., 10:27
A Civitas Alapítvány tavaly szervezte meg az ötödik Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivált, és akkor döntötték el, hogy a szimbolikus belépőjegyek árából egy pénzalapot hoznak létre a Tündérkert megvalósításához. „Az ötlet megtetszett a magyarországi vidékfejlesztési minisztériumnak, és ígéretet kaptunk a támogatásra. Erdély nagyon gazdag a hagyományos gyümölcsfajtákban, és ezeket szeretnénk megmenteni úgy, hogy bevisszük a Tündérkertekbe, azaz – bár nem szeretem a kifejezést – élő génbankot hozunk létre. Ezeket a kerteket elsősorban Székelyföldön szeretnénk létrehozni, kettőt Udvarhelyszéken, Lókodban és Farcádban, egyet Csíkszentsimonban, egyet Kisbaconban és egyet Maros megyében. Nagyon sokan érdeklődnek nálunk, hogy hol lehet őshonos gyümölcsfajtákat beszerezni. Tudomásunk szerint van pár gazda, aki ezzel foglalkozik, de nem elég. Ezért faiskolákat is szeretnénk létrehozni. Ha bárki be szeretne kapcsolódni és hasonló kertet létrehozni, szívesen átadjuk azt a tudást, amire időközben szert tettünk. Azt szeretnénk, hogy egész Erdély valóban Tündérkert legyen” – mondta Pakot Mónika.
A kezdeményezők a gyerekeket is bevonnák a hosszú távú programba, az oktatás mellett gyakorlati tevékenység is zajlana, sőt, ősszel gyümölcskóstolásra is sort kerítenének. „Amikor 25–30 fajta almát megkóstolnak, a fantáziájuk is fejlődik, hiszen elmondhatják, hogy melyiknek milyen a tulajdonsága.”
A programvezető szerint sokkal egyszerűbb feladatuk volna, ha rövid távú befektetésről lenne szó, de ehhez a tervhez több tíz évre van szükség, magyarán szólva magról indulnak. Viszont előnyükre válik, hogy végigkövethetik a gyümölcsfák életútját, együtt élhetnek a természettel. Az is fontos, hogy szakembereket képezzenek, akik továbbadhatják majd a tudást.
Hamarosan kézzelfogható lesz a mintagyümölcsös
Sándor Levente már előkészített közel háromszáz facsemetét, amelyet az elmúlt években magról csíráztatott és be is oltott, ezeket hamarosan kiülteti saját Tündérkertjébe. A szakember szerint oltóágat nyugalmi időszakban, azaz decembertől februárig lehet begyűjteni, tehát aki még nem gyűjtötte be, hónap végéig megteheti. Az oltóág vagy oltóvessző a fa utolsó hajtása, melynek hosszúsága öt centitől ötven centiig terjed. Az oltóágat nedves papírba vagy rongyba csomagoljuk, és hűtőszekrényben tároljuk, oltani márciustól április végéig lehet. Másféle tárolási lehetőség is van: egy flakonba két-három centi vizet töltünk, beleállítjuk az ágakat, és hűvös pincébe tesszük, vagy tehetjük nedves fűrészporba, amit a szabadban, árnyékos helyen is tarthatunk. Régen krumpliba vagy répába szúrták bele az oltóágakat. A Civitas Alapítvány projektfelelőse arra kéri a kertészkedő gazdákat, hogy akik őshonos gyümölcsfáikat szeretnék átmenteni a Tündérkertekbe, juttassák el az oltóágakat az alapítvány székhelyére, a Solymossy utca 29. szám alá.
Hogyan csíráztassunk gyümölcsmagokat két hét alatt?
Egy lyukacsos aljú dobozban hólével vagy állott vízzel keverjük össze a fűrészport. Egy réteg masszát takarjunk le vászonronggyal, erre szórjuk rá az alma-, illetve körtemagokat. Erre szórjunk finom homokot, majd a tetejére ismét tegyünk egy vászonterítőt. Erre ismét hintsünk hólével összekevert fűrészport, majd tegyük sötét pincébe. Miután a mag megpattant, vagy faiskolába vagy pedig a kertbe végleges helyére ültessük. Utóbbi azért jobb, mert karógyökeret ereszt a csemete, és szárazságtűrő képessége nagyobb lesz, ezért minimális gondozást igényel. Más körülmények között a szakemberek szerint az alma- és körtemagok csírázási ideje több mint hetven nap. A batul almamagból azonos fajtájú gyümölcs lesz, a többit pedig be kell oltani, hogy nemesebb gyümölcs teremjen.
Két különböző tematikájú kiállítás megnyitójára várja az érdeklődőket január 26-án és 27-én a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum.
Lőrincz Ildikó muzeológus, művészettörténész tart előadást a 20. századi székelyudvarhelyi képzőművészetről szerdán.
Idén meg kell épülnie a negyven férőhelyes bölcsődének a parajdi Mánya-kertben, ám egyelőre csak az épület alapjait lehet látni a helyszínen. A kivitelező a nagy havazások ellenére is dolgozott ottjártunkkor.
Csőtörés javítása miatt több utcában vízszünet lesz január 26-án, hétfőn Székelyudvarhelyen.
Konfliktus alakult ki egy négyfős társaság körében Székelyudvarhelyen, szombaton. Az összetűzés során egy személyt éles eszközzel sebesítettek meg.
A mesterséges intelligencia segítségével kellett képregényt készítsenek a református kollégiumok diákjai, akik jelentkeztek az immár huszonötödik alkalommal, ezúttal Székelyudvarhelyen megszervezett bibliaismereti vetélkedőre.
Székelyudvarhely évszázadai címmel szerveznek várostörténeti konferenciát a református egyházmegye központi hivatalának termében.
Hamarosan pályázatot nyújtanak be a Nagy-Küküllő mentén elképzelt sétány, valamint a csereháti Mária tér megvalósításáért – derült ki a székelyudvarhelyi képviselők soron kívüli ülésén pénteken. Az adóemeléssel kapcsolatban is tisztáztak néhány dolgot.
Elmúltak már azok az idők, amikor az adóhatóságnak nem volt megfelelő rálátása a cégek pénzügyeire, derült ki az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének az adózási változások ismertetéséről szóló rendezvényén.
Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István termében tartották meg január 22-én, a magyar kultúra napján az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak ünnepélyes átadásával egybekötött gálaestet.
szóljon hozzá!