A Jugendscheune Melaune Keresztyén Ifjúsági Egyesület önkéntesei hetedik alkalommal tartottak evangelizációs és felzárkóztató foglalkozásokat a romatelepen. Egy „új generációval” érkezett Tobias, négyük kivételével először járnak Nagygalambfalván.

Mit tudtak megjegyezni?

Az első nap ismétléssel telt a pusztai nagy sátorban: tavaly a szentírási Eszter történetét dolgozták fel a cigány gyermekekkel. Kis segítséggel felidézték, miről volt szó, és az énekekre is emlékeztek – tudtuk meg a lelkésztől. A mostani hét témája Péter apostol története volt: elsősorban a csodálatos halfogás és a vízen járás. A közelben folyik a Nagy-Küküllő, megfelelt mint „Genezáreti-tó”. Csónakot, halászhálót és sok vízhatlan „halacskát” készítettek elő az önkéntesek. Nagyon figyeltek a „tanítványok”, és igazi csodaként élték meg: Jézus szavára az újra bedobott háló roskadásig megtelt hallal. Nem csak a cigány gyermekek, az önkéntesek is sokat tanultak.

Megvédték az értékeket

Aznap délután nagy vihar sepert végig Galambfalva határában. A nagy sátrat felkapta a szél, és harminc méterrel odébb a kukoricásban, mint egy „párnára”, tette le. Az önkéntesek már megéltek Németországban hasonlót húsvétkor, de az ottani sátor használhatatlanná vált. Nem úgy most: szinte alig kellett valamit igazítani rajta, és újra felállíthatták a falubeli férfiak segítségével. Mégsem ez volt a nagyobb csoda! Amint elült a vihar, a csoport kiment a Pusztába. Addigra a cigányok egy helyre gyűjtötték a sátor tartalmát, letakarták sátorlappal, és zsineggel körbetekerték. Hiánytalanul megvolt minden, a hangfalak sem áztak el. Tobias ezt fontos lépésnek tartja, és a hétéves munka eredményének: a cigányok megvédték azt, amivel tanítják gyermekeiket a németországiak.

Tanulás

Mi az immár hagyományosnak mondható „iskolai napon” jártunk a helyszínen. Ötféle, egyenként 25 perces foglalkozáson vettek részt a roma gyerekek. A matematika keretében a súlymértékekkel ismerkedtek meg. Meglátszott, most találkoztak először a kiló liszt, a fél kiló alma fogalmával. A kétféle kézimunka-tevékenységen golyóval, illetve zsineggel festettek, a zenecsoport éneket tanult, az írásfoglalkozáson magyar betűket gyakoroltak. Másnap Éli házát mintázták meg – papírházakat készítettek. A programban szerepelt még közös játék, előadás. Miután megtanulták, hogy Jézus megmosta a tanítványok lábát, gyakorlatban is megvalósították – az érintéstől eleinte vonakodtak, de nem húzták ki alóla magukat egyik náció tagjai sem. Hogy nem hiábavaló a pusztai foglalkozás, az leginkább a Péter-film vetítése alatt vált nyilvánvalóvá. A két és fél órás szabadtéri filmnézés alatt egy pisszenés sem volt a máskor hangos kolóniában.

Fiatalok egymás között

A pusztai program mellett a tábor kiemelt célja, hogy a németországi fiatalok összebarátkozzanak a helybéli IKE-sekkel. Délutánonként akik idegen nyelvet tanulnak az iskolában, gyakorolhatták. A sport és szabadidős tevékenységeken pedig barátságok születtek. Szőcs Kinga egy év alatt annyira megtanult németül, hogy nem csupán a foglalkozásokon, az istentiszteleten is tolmácsolt. Tavaly ilyenkor ment el Németországba. Hetente két napot Tobiaséknál dolgozott, hármat pedig egy keresztyén panzióban. Először volt távol szüleitől, sokat tanult önmagáról, a távollétről. Gyarapodott, fejlődött a nyelvtudása – a kitartás megtérül. Idén Nagy Rita Sarolta kapott hasonló lehetőséget, egy év önkéntességet Németországban. A református gyülekezet vasárnap bocsátotta ki ünnepélyesen, és Tobiasék befogadták – tudtuk meg Kányádi György lelkipásztortól. A németországi fiatalok a hagyományos székely életmódot is megismerhették a nagygalambfalviak jóvoltából. A fiatalok pedig együtt ültették el a templom kertjében a barátság fáját. A hétvégén vesznek búcsút honi tájainktól a vendégek.