Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:05

Fát döntött ki a viharos szél a csíkszeredai Márton Áron utcában

15:48

Miután megértettük, hasznosítanunk kell a mesterséges intelligenciát Székelyföldön is

15:37

Bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen az AUR

15:15

Több mint százezer fesztiválozó vett részt a hetedik VIBE-on

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Motorost ölt meg a medve a Transzfogarason – videóval

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban

Derült égből villámcsapás? Székelyföld is érintett a szombati viharriasztásban

Tíz vádlott fellebbezett Borbolyék perének elsőfokú ítélete után

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz

Kiszámolták, mennyivel csökkennének a nyugdíjak a megszorító intézkedések nyomán

Hitellel kénytelenek kiegészíteni a csíkszeredai megyeháza felújításának költségvetését

Tőkés Tusványoson: a román centenárium jó alkalom a román–magyar viszony rendezésére

Fotó: Beliczay László

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint Nagy-Románia létrejöttének centenáriuma jó alkalom lenne a román–magyar viszony rendezésére. Tőkés László szombaton Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) zárónapján Orbán Viktor miniszterelnökkel közösen tartott fórumot.

MTI

2018. július 28., 11:452018. július 28., 11:45

2018. július 28., 15:052018. július 28., 15:05

Az erdélyi magyarság ügye közel száz évvel az elcsatolás után is rendezetlen, és többé-kevésbé így van a többi elszakított nemzetrésszel is. A román centenáriumi jubilálás jobbára nacionalista, nacionálkommunista klisékre épül, központi eleme a magyarságról alkotott hagyományos ellenségkép kultiválása – közölte.

Elmondta, nincs kétsége afelől, hogy „a magyarság beolvasztására, kiszorítására és megsemmisítésére irányuló, poszttrianoni tradicionális pánromán nemzetstratégia” változott formában továbbra is érvényben maradt. Azt a Bukarest által gyakran hangoztatott tézist is a Ceauşescu-doktrína tovább élésének nevezte, hogy „a kisebbségi kérdés Romániában példás megoldást nyert”.

Tőkés László sajnálatosnak tartja, hogy

az Európai Unió „a beözönlő muszlimok emberi jogaira” koncentrál, és szinte ügyet sem vet őshonos kisebbségeire,

és maga is egyfajta magyarellenes politikai kurzus vonalán halad.

Orbán Viktort idézve kijelentette, a lehetetlenre kell vállalkozni, hogy a magyarellenességgel szembeszállva, szívós küzdelemmel és kellő politikai bölcsességgel áttörést lehessen elérni nemzet- és kisebbségpolitikai téren mind Európában, mind a Kárpát-medencében, mind pedig Erdélyben. „Ebben a tekintetben

éppen úgy számítanunk kell Magyarország védhatalmi szerepvállalására, miként a kárpátaljai magyar testvéreink tehetik ezt” – ismételte meg azt a kijelentését, amelyért megfosztották román állami kitüntetésétől.

Tőkés László úgy vélte, a román centenárium mindezek ellenére jó alkalom lenne az erdélyi magyarság ügyének megoldására, a románok és magyarok megbékélésére. „Ha a hatalomba visszatérő kommunisták 1989 kegyelmi idejében meghiúsították, itt volna az idő, hogy újból megkíséreljük ezt” – fogalmazott az európai parlamenti képviselő.

Úgy vélte, az újabb megbékélési próbálkozáshoz azoknak a román és magyar személyiségeknek a példájából kellene ihletet meríteni, akik 1989. június 16-án, Nagy Imre és sorstársai újratemetésének napján a Budapesti nyilatkozatban kötelezték el magukat a román–magyar viszony és az erdélyi magyarság helyzetének békés rendezésére.

Tőkés László idézte az Antall József, Csoóri Sándor és Für Lajos, valamint Mihnea Berindei, Ion Vianu és Dinu Zamfirescu által aláírt dokumentum Erdélyre vonatkozó részletét. Az aláírók kijelentették: Erdélynek, amely az egymást kiegészítő kultúrák földje volt és maradt, a kulturális és vallási pluralizmus modelljévé kell válnia.

Biztosítani kell mindegyik nemzet jogát az autonóm politikai képviselethez és a kulturális autonómiához. Ezek megvalósítása megköveteli – többek között – a magyar nyelvű oktatás megszervezését minden fokon, beleértve a kolozsvári magyar egyetem visszaállítását is”

– idézte Tőkés László. A politikus szerint amiként a magyar nemzeti politika számára Magyarország az első, a román nemzet ebbéli igényét is el kell ismerni.

„Nemzeteink szuverenitása nem képezheti kérdés tárgyát. Mint amiképpen erdélyi magyarságunk, illetve Székelyföld autonómiához való joga is elvitathatatlan” – jelentette ki Tőkés László.