Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:26

A magyar nemzet szövetbe hímzett története – felvatták a Nemzeti Színház díszfüggönyét

21:23

A Marosvásárhelyi VSK bírta jobban az idegek csatáját a Sepsi-SIC ellen

21:00

Tető alatt az adományokból épülő ház, de még elkel a segítség

20:30

Norvégia a vb trónjára is felült

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Már ma este több százan tüntetni vonultak az oknyomozó dokumentumfilmben feltárt visszaélések miatt

Verekedés az egyik udvarhelyi fenyőfaárus helyszínnél: két férfit szúrt sebekkel vittek kórházba

Elütötték a szelíd szarvasünőt Csíkszereda közelében – állatorvos vizsgálja a sérüléseit

A tanügyi rendszer gyenge pontja: patthelyzet alakult ki egy marosvásárhelyi iskolában egy negyedikes fiú miatt

Gyimesfelsőlok gyöngyszeme – ünnepélyesen átadták az új SkiGyimes Hotelt

Nem mindenki elégedett a csíkszeredai városháza fekvőrendőrös igyekezetével

Váljon divattá a hazaköltözés – elindult az RMDSZ Hazaváró programja

Pályáznak a vasút felett átívelő híd felépítésére Csíkszeredában

Bekapcsolva maradtak a mikrofonok, kínos helyzetben rögzítették a suttogást a bírók között

Adóügyek: a régi tömbházakban élők rosszul járnak az új törvény miatt

Több százezer köbméternyi fa dőlt ki a székelyvarsági erdőkben

Pál Elemér. Nem látott még a mostanihoz hasonló pusztítást

Fotó: Beliczay László

Becslések szerint több mint 200 ezer köbméternyi fa dőlt ki a Székelyvarsághoz tartozó területeken a múlt heti szélviharban – derül ki az érintett közbirtokosságok előzetes felméréseiből. A gyökerestől kicsavart fák ráadásul kárt tettek a Forrásköze részen lévő vízvezetékrendszerben. Jelenleg is folyamatban van az erdei utak felszabadítása.

Fülöp-Székely Botond

2020. február 12., 09:132020. február 12., 09:13

Nagyjából 250 ezer köbméterre becsülik azt a famennyiséget, amelyet múlt héten döntött ki a szél Székelyvarság közigazgatási területén, de a közelben lévő, Parajdhoz tartozó részeken is hatalmas károk keletkeztek – tudtuk meg Pál Elemértől, a helyi Forrásköze Közbirtokosság elnökétől, aki hozzátette, hogy ez a mennyiség még nőhet, mivel vannak olyan részek, amelyeket nem sikerült megközelíteni.

„Persze felleltározás után csökkenhet a mostani becsült érték, de valószínűleg nem sokat változik, mivel elég pontosan számontartjuk az erdőket” – fogalmazott. Megjegyezte,

a teljes kár mértéke csak a későbbiekben fog látszani, hiszen más, talpon maradt fák gyökérzetében is kár keletkezhetett, ami miatt kiszáradhatnak.

Hangsúlyozta: emlékezete óta nem volt ekkora széldöntés a környéken.

Fotó: Beliczay László

Tizenkét évi munka

Az északról délre vonuló szél egy keskeny völgyben pusztított, arrafelé haladva az út mindkét oldalán kidöntött fákat látni. Jelenleg is dolgoznak a helybéliek az erdei utak járhatóvá tételén.

A széldöntés egyébként a felsősófalvi, a székelyszentléleki, a bogárfalvi, az oroszhegyi és a székelyvarsági közbirtokosságok területeit is érinti.

Pál Elemér úgy becsüli, hogy a hozzájuk tartozó 1782 hektáros részen

mintegy 90 ezer köbméternyi fát döntött ki a szél, ennek 80–90 százalékát gyökerestől kicsavarta, a többit pedig egyszerűen kitörte.

A korábbi statisztikák szerint ezt a mennyiséget nagyjából tizenkét év alatt termelte volna ki a szervezet. „Évente rendszerint nyolcezer köbméter fa kivágására kapunk engedélyt, az üzemtervünk pedig további négy évig van érvényben” – magyarázta.

Jelenleg is dolgoznak az erdei utak járhatóvá tételén

Fotó: Beliczay László

Nem válogatott

„A legszomorúbb talán az, hogy a károsult területek felén 40–50 éves fiatal erdőrészek voltak, amelyek így már nem tudnak megnőni.

Ha a 150 éves fák dőlnek ki, amelyeket az elkövetkező tíz évben amúgy is kivágtunk volna, akkor azt mondhatjuk, hogy ez hamarabb megtörtént, kezdhetjük az erdősítést. De pont az utódaink számára fenntartott erdők károsultak

– fejtette ki a közbirtokossági elnök. Egyébként az elpusztított fák 80–90 százaléka fenyő volt, a többi pedig bükk. Pál Elemér elmondta, a környéken olyan magánerdő is van, ahol a kilencvenéves bükköket három hektárnyi területen teljesen letarolta a szél.

Fotó: Beliczay László

Rossz piac

A legnagyobb kár azokban a fákban keletkezett, amelyeket kettétört a szél, hiszen azokat így csak féláron lehet eladni – magyarázta Pál Elemér. Öröm az ürömben viszont, hogy a vihar előtt két napig esett az eső, így fellazult a talaj, és a fák nagyja gyökerestől dőlt ki. Ezeket már lehet piaci áron értékesíteni, ám az is alacsony, mivel a nagyvállalatok külföldről – például Ukrajnából – érkező, olcsón kitermelt faanyaggal árasztották el Romániát.

Korábban egy vágásra érett fát kitermelés után 320–350 lej/köbméteres áron értékesítettek, idén januárban viszont csak 300 lejt adtak az említett mennyiségért. A fiatalon, gyérítéskor kivágott fák persze lényegesen kevesebb pénzt érnek, akárcsak a tűzifa.

Tizenkét évi famennyiséget döntött ki a vihar

Fotó: Beliczay László

Probléma az is, hogy ekkora mennyiség esetén még inkább hígul a piac és tovább csökkennek az árak.

A következőkben ki szeretnénk termeltetni a szél által kidöntött fákat, és mielőbb eladnánk, hiszen az erdőben sem maradhatnak, mert megbogarasodnak, és így a többi részen is kár keletkezik

– közölte a közbirtokossági elnök. Rámutatott, a kitermelés két-három évet is felvehet, közben pedig versenyt futnak az idővel, valamint a változó piaci környezet hatásainak is ki vannak téve. Hangsúlyozta, az volna a legjobb, ha a helyzetre való tekintettel letiltanák a faanyag-importot. „Mindig a helyi feldolgozókat részesítettük előnyben a fa eladásakor, de most akkora mennyiségről van szó, amelyre nincs kapacitásuk. Azon is gondolkodunk, hogy a tagjainknak előre két évre adjuk ki a tűzifamennyiséget” – így Pál Elemér.

Fotó: Beliczay László

Kárt tett a hálózatban

Tamás Ernőtől, Székelyvarság polgármesterétől megtudtuk, hogy a kidőlt fák a Forrásköze részen lévő vízhálózatban is kárt tettek. Egyelőre nem tudják, mikor lehet kijavítani a meghibásodásokat, ugyanis a fagyott talaj miatt nem lehet földmunkákat végezni.