Módosíttatná a közpénzügyi törvényt Marius Paşcan, Maros megye kormánybiztosa. Elképzelései szerint az országos költségvetésből annak alapján kellene szétosztani a pénzalapokat, hogy ki, mennyivel járult hozzá. Kelemen Atilla parlamenti képviselő szerint ez nem mindenkinek lenne jó.
2010. december 06., 15:002010. december 06., 15:00
2010. december 06., 15:592010. december 06., 15:59
Marius Paşcan (fotón balra) elmondta, a héten tárgyal Maros megye parlamenti képviselőivel, hogy közösen dolgozzanak ki és nyújtsanak be egy törvénymódosítási indítványt, amely értelmében a profitot termelő megyék nagyobb szorzót kapnának a közpénzek elosztásakor.
Jól fizetünk, keveset kapunk vissza
„Azt kérnénk, hogy azok a romániai megyék, amelyek nyereségesek, több pénzt kapjanak a központi költségvetésből, mint azok, amelyeket gyakorlatilag támogatni kell, hogy létezhessenek, normálisan működhessenek” – fogalmazott a kormánybiztos. Hozzátette, a módosítást a fejlesztési régiók létrehozása ihlette, és a szorzókat később állapítanák meg. „Maros megye hatodik helyen áll az országban, már ami a központi költségvetéshez való hozzájárulást illeti. Ezzel szemben a visszakapott pénzalapok mennyiségét illetően csak a huszonegyedikek vagyunk. Ez nem igazságos. Minket, akik sokat termelünk, egy kalapba tesznek Vaslui megyével, amelyik sosem tudta fenntartani magát” – mondta Paşcan. Hozzátette, az adók és illetékek begyűjtésénél Maros megye a harmadik helyen áll országos szinten.
Mások túlélnek a mi pénzünkből
A kormánybiztos elmondta, a cél a törvénymódosítással az lenne, hogy az olyan megyék, mint Maros, Kolozs, Temes vagy Bihar, amelyek jól gazdálkodnak a rendelkezésükre álló pénzalapokkal, és profitot termelnek több pénzt kapjanak vissza a központi költségvetésből. „A Maros Megyei Erdőgazdálkodási Igazgatóság a legnyereségesebb az országban, az első helyen áll. Sajnos, amikor a visszaosztásról van szó, gyakorlatilag nem kap semmit, nem tud fejleszteni. A nyereségéből kapnak támogatást a túléléshez azok a más megyebeli igazgatóságok, amelyek rosszul működnek” – fogalmazott a kormánybiztos.
Mi lesz Kovászna és Hargita megyével?
A Székelyhon.ro megkeresésére Kelemen Atilla (fotón jobbra), Maros megyei parlamenti képviselő elmondta, még nem tud erről az esetleges törvénymódosító javaslatról. „A prefektúra semmiképpen nem tudja benyújtani az indítványt, ehhez szüksége van a parlamenti képviselőkre. Még nem kerestek meg, hogy tárgyaljunk róla. Az évek során rengeteg ilyen jellegű kezdeményezés volt már, érdekesnél érdekesebb elképzeléseket mutattak be az ötletgazdák. Mindenesetre el kell gondolkodni ezen, legfőként azért, mert Hargita és Kovászna megye ilyen szempontból eléggé szegény. Maros megyének ez előnyös lenne, de én úgy gondolom, hogy nekünk összmagyarságban kell gondolkodni” – mondta a képviselő.
A romániaiak hetven százaléka szerint rossz irányba halad jelenleg az ország – derül ki a CURS felmérésének vasárnap közzétett eredményeiből.
Meghalt a nagyszebeni kórházban az a 13 éves fiú, aki a hónap elején elesett egy elektromos rollerrel és súlyosan megérült.
Az elmúlt 24 órában 13 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 14 személynek nyújtottak segítséget – számolt be vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
607 olyan személyt azonosítottak Európában, akik figyelmeztető jelzéssel szerepeltek a Schengeni Információs Rendszerben (SIS), közülük 458-at Románia területén.
Egy 20 éves fiatalembert vettek őrizetbe a rendőrök, miután halálra gázolt egy gyalogost, majd elhagyta a baleset helyszínét – tájékoztatta vasárnap az Agerpres hírügynökséget a Neamț Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ).
Vasárnap négy felnőtt és egy gyermek sérült meg, miután egy autóbusz sofőrje figyelmetlenségből belehajtott egy körforgalomba a Bacău megyei Nicolae Bălcescu településen.
A Csernátoni Burrogtató egyike azoknak a háromszéki rendezvényeknek, amelyeket képtelenség megunni.
Három jármű balesetezett a marosvásárhelyi Decebal utcában szombat este. Egy nőt az autóból kellett kiszabadítani – tájékoztatott a Maros megyei tűzoltóság.
Székelyföldön a 19. század második felétől nagyjából a 20. század közepéig élte fénykorát a legősibb mesterség művelése. A székelyudvarhelyi bordélyvilágról sokat tudnának mesélni az egykori Fecske utca régi lakói, no meg akik ismerték Gálffy Annát!
Kéthektáros kerttel büszkélkedhet a Haszmann Pál Múzeum, de szombaton még ez is kicsinek tűnt. A 13. Csernátoni Burrogtatón hömpölygött a tömeg, pöfögtek a traktorok, életre keltek a múzeum évszázados gépei.
szóljon hozzá!