
Gergely István (Tiszti) küldetése a „csibészek” felkarolása
Fotó: Veres Nándor
Hivatalos megalakulásának 30. évfordulóját ünnepli a Csibész Alapítvány, hiszen 1992-ben jegyezték be hivatalosan, azonban tevékenysége öt évvel korábbra, 1987-re nyúlik vissza, amikortól Gergely István (Tiszti) befogadta a csíksomlyói árvaházból „kinőtt” fiatalokat, a „bandákba” szerveződött csibészeket a plébániára, és új irányt adott tengődő életüknek. Azóta is nyitva áll az alapítvány házainak ajtaja minden rászoruló számára. Jelenleg több mint 200 gyermeknek, fiatalnak és családnak nyújtanak biztonságos, meleg otthont.
2022. október 14., 18:052022. október 14., 18:05
A csíksomlyói Csibész Alapítvány hivatalosan 1992-ben alakult meg, a 30. évforduló hétvégi ünnepére készülve Gergely Istvánnal (Tisztivel) beszélgettünk a kezdetekről, az alapítvány megvalósításairól és jövőbeli terveiről.
A kommunista rezsim idején, 1987-ben helyezték Gergely Istvánt a csíksomlyói plébániára, amelynek közelében egy állami árvaház működött, 380 gyermekkel.
Az árvák közül, akik elérték a 18 éves életkort, sokan az utcán, elhagyott helyeken folytatták tengődő életüket. Őket kereste fel, majd miután bizalmukba fogadták, sokat megtudott megélhetésük miatti lopásaikról és egyéb csibészségeikről. Azonban tudomást szerzett arról is, hogy előfordult, hogy a rendőrség elhurcolta őket, akkor is, ha ártatlanok voltak, hogy lezárhassanak egy-egy megoldatlan ügyet.
– így szólt hozzájuk, mert érezte, hogy eljött a cselekvés ideje, és ezzel kezdődött el a Csibész Alapítvány története.
Fotó: Veres Nándor
Az első csibész gyermek, akit megkeresztelt 1988-ban, Borcsa Gergely volt, a csíksomlyói plébánia jelenlegi kántora, aki nemrég a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült önzetlen munkájáért.

Novák Katalin köztársasági elnök az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából kitüntetésben részesített nyolc neves erdélyi személyiséget a magyar közösségekért végzett önzetlen és példaértékű szolgálatukért.
Utána több száz gyermeket és fiatalt keresztelt meg Gergely István, főleg miután a rendszerváltást követően szabadon megtehették. A csibészek száma pedig egyre nőtt, és 1992-ben igény mutatkozott arra, hogy hivatalosítsák tevékenységüket, ekkor jegyezték be a Csibész Alapítványt.
Fotó: Veres Nándor
„Az Isten akarta, hogy ez legyen a feladatom a Földön” – osztotta meg a Csibész Alapítvány elnöke, hozzátéve, az elmúlt évtizedek nem elteltek, hanem megteltek, és hogy nagyon nehéz időszak volt, újra nem élné végig, de
A Csibész Alapítványnak jelenleg több mint negyven ingatlanja van, egyebek közt családi típusú házak, lakóházak, tömbházlakások, közösségi házak és műhelyek (asztalosműhely, varroda és autószerelő műhely).
Fotó: Veres Nándor
„A paplak pincéjében kezdtem el dolgozni asztalosként, egészen addig, amíg a jelenlegi asztalosműhelyt meg nem vásárolták.
– mesélte el Szabó József, az első csibészek egyike, aki a kezdetek óta a műhely dolgozója. Jelenleg az alapítvány házaiban több mint kétszázan élnek, árvák, félárvák, fiatalok, gyermekek és családok.
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Gergely Istvánról munkatársai is azt mondják, hogy soha senkit nem utasít vissza, mindenkit befogad, aki rászorul az alapítvány segítségére. Jövőbeli tervei között szerepel, hogy rendbe tegyék kászonjakabfalvi erdei iskolájukat, amely ingatlant öt éve kapott adományba az alapítvány.
Jubileumi ünnepség
A Csibész Alapítvány szombaton 11 órától ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. A csíkszeredai Kissomlyó utca 15. szám alatti Borvíz-csűr Ifi házban tartandó rendezvényen jelen lesznek a támogatók, egykori és jelenlegi csibészek, egyházi és politikai képviselők. A programot kulturális műsorral színezik, fellépnek az alapítvány neveltjeiből álló Árvácska együttes és a szépvízi nevelőotthonból érkező fiatalok, valamint az egykori csibészekből álló együttesek, továbbá a csomortáni Magyarok Nagyasszonya néptánccsoport műsora is látható lesz. Az ünnep jó alkalom arra is, hogy a házat megáldják, ez lesz a moldvai csángó fiatalok otthona. A rendezvény bográcsozással folytatódik a Borvíz-csűrrel szembeni területen, rossz idő esetén a Jakab Antal Házban. Ezalatt gyerekfoglalkozások is lesznek.
Fotó: Veres Nándor
Hargita megyéből 180, juhokból és kecskékből vett vérmintát küldött Bukarestbe az állategészségügyi hatóság, ezekben a juhhimlő és a kiskérődző-pestis kórokozója, vagy antitestek jelenlétét próbálják kimutatni. A gazdákat fokozott óvatosságra intik.
A marosvásárhelyi ítélőtábla szerdán elutasította a drogkereskedelemmel gyanúsított Cristian Pomohaci fellebbezését, így a volt ortodox pap és népdalénekes előzetes letartóztatásban marad.
Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök szerdán közölte, hogy a román állampolgárság megszerzésekor minden kapcsolata megszűnt az ukrán hatóságokkal, és évekkel ezelőtt, önként lemondott az ukrán állampolgárságról.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közölte, hogy elérhetővé vált a látás- és/vagy hallássérültek vészhelyzeti kommunikációját segítő Apel 112 mobilalkalmazás.
Lezárult az előkészítő szakasz, így elkezdődhet a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásánál történt tragédia nyomán indult büntetőper elsőfokú tárgyalása. Noha voltak problémák a nyomozati anyaggal, ez nem változtatott a helyzeten.
Az emberek kormányt akarnak, nem érdeklik őket a politikusok választási vitái – jelentette ki szerdán Nicușor Dan.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán bejelentette, kezdeményezni fogja az Európai Bizottságnál (EB), hogy vegyék le a barnamedvét a szigorúan védett fajok listájáról és helyezzék át egy másik listára.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
szóljon hozzá!