
Gergely István (Tiszti) küldetése a „csibészek” felkarolása
Fotó: Veres Nándor
Hivatalos megalakulásának 30. évfordulóját ünnepli a Csibész Alapítvány, hiszen 1992-ben jegyezték be hivatalosan, azonban tevékenysége öt évvel korábbra, 1987-re nyúlik vissza, amikortól Gergely István (Tiszti) befogadta a csíksomlyói árvaházból „kinőtt” fiatalokat, a „bandákba” szerveződött csibészeket a plébániára, és új irányt adott tengődő életüknek. Azóta is nyitva áll az alapítvány házainak ajtaja minden rászoruló számára. Jelenleg több mint 200 gyermeknek, fiatalnak és családnak nyújtanak biztonságos, meleg otthont.
2022. október 14., 18:052022. október 14., 18:05
A csíksomlyói Csibész Alapítvány hivatalosan 1992-ben alakult meg, a 30. évforduló hétvégi ünnepére készülve Gergely Istvánnal (Tisztivel) beszélgettünk a kezdetekről, az alapítvány megvalósításairól és jövőbeli terveiről.
A kommunista rezsim idején, 1987-ben helyezték Gergely Istvánt a csíksomlyói plébániára, amelynek közelében egy állami árvaház működött, 380 gyermekkel.
Az árvák közül, akik elérték a 18 éves életkort, sokan az utcán, elhagyott helyeken folytatták tengődő életüket. Őket kereste fel, majd miután bizalmukba fogadták, sokat megtudott megélhetésük miatti lopásaikról és egyéb csibészségeikről. Azonban tudomást szerzett arról is, hogy előfordult, hogy a rendőrség elhurcolta őket, akkor is, ha ártatlanok voltak, hogy lezárhassanak egy-egy megoldatlan ügyet.
– így szólt hozzájuk, mert érezte, hogy eljött a cselekvés ideje, és ezzel kezdődött el a Csibész Alapítvány története.
Fotó: Veres Nándor
Az első csibész gyermek, akit megkeresztelt 1988-ban, Borcsa Gergely volt, a csíksomlyói plébánia jelenlegi kántora, aki nemrég a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült önzetlen munkájáért.

Novák Katalin köztársasági elnök az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából kitüntetésben részesített nyolc neves erdélyi személyiséget a magyar közösségekért végzett önzetlen és példaértékű szolgálatukért.
Utána több száz gyermeket és fiatalt keresztelt meg Gergely István, főleg miután a rendszerváltást követően szabadon megtehették. A csibészek száma pedig egyre nőtt, és 1992-ben igény mutatkozott arra, hogy hivatalosítsák tevékenységüket, ekkor jegyezték be a Csibész Alapítványt.
Fotó: Veres Nándor
„Az Isten akarta, hogy ez legyen a feladatom a Földön” – osztotta meg a Csibész Alapítvány elnöke, hozzátéve, az elmúlt évtizedek nem elteltek, hanem megteltek, és hogy nagyon nehéz időszak volt, újra nem élné végig, de
A Csibész Alapítványnak jelenleg több mint negyven ingatlanja van, egyebek közt családi típusú házak, lakóházak, tömbházlakások, közösségi házak és műhelyek (asztalosműhely, varroda és autószerelő műhely).
Fotó: Veres Nándor
„A paplak pincéjében kezdtem el dolgozni asztalosként, egészen addig, amíg a jelenlegi asztalosműhelyt meg nem vásárolták.
– mesélte el Szabó József, az első csibészek egyike, aki a kezdetek óta a műhely dolgozója. Jelenleg az alapítvány házaiban több mint kétszázan élnek, árvák, félárvák, fiatalok, gyermekek és családok.
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Gergely Istvánról munkatársai is azt mondják, hogy soha senkit nem utasít vissza, mindenkit befogad, aki rászorul az alapítvány segítségére. Jövőbeli tervei között szerepel, hogy rendbe tegyék kászonjakabfalvi erdei iskolájukat, amely ingatlant öt éve kapott adományba az alapítvány.
Jubileumi ünnepség
A Csibész Alapítvány szombaton 11 órától ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. A csíkszeredai Kissomlyó utca 15. szám alatti Borvíz-csűr Ifi házban tartandó rendezvényen jelen lesznek a támogatók, egykori és jelenlegi csibészek, egyházi és politikai képviselők. A programot kulturális műsorral színezik, fellépnek az alapítvány neveltjeiből álló Árvácska együttes és a szépvízi nevelőotthonból érkező fiatalok, valamint az egykori csibészekből álló együttesek, továbbá a csomortáni Magyarok Nagyasszonya néptánccsoport műsora is látható lesz. Az ünnep jó alkalom arra is, hogy a házat megáldják, ez lesz a moldvai csángó fiatalok otthona. A rendezvény bográcsozással folytatódik a Borvíz-csűrrel szembeni területen, rossz idő esetén a Jakab Antal Házban. Ezalatt gyerekfoglalkozások is lesznek.
Fotó: Veres Nándor
Országos lakossági riasztási gyakorlatot tart az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség a Polgári Védelem Hete keretében, szerdán. A Riasztási Szerda elnevezésű akció során az ország teljes területén működtetni fogják a riasztószirénákat.
Az elmúlt 24 órában összesen 87 személyen segített a Salvamont, a Hargita megyei hegyimentőket is többször riasztották.
Összesen 35 járatot töröltek hétfőn a bukaresti Henri Coandă nemzetközi repülőtéren az Izraelbe, Dubajba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Katarba, Egyiptomba és Jordániába közlekedő útvonalon a közel-keleti események miatt.
Több felelősséget ró a helyi hatóságokra, megkönnyíti a távoltartási végzés igénylését, és kötelezővé teszi a pszichológiai tanácsadást az agresszorok számára egy új törvénymódosítás. Szakembereket kérdeztünk arról, mit jelent mindez a gyakorlatban.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) tavaly 33 839 adóellenőrzést végzett, 7,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – közölte vasárnap az Agerpres megkeresésére az intézmény. Az ellenőrzések 29 417 adózót érintettek.
Nicușor Dan vasárnap a közel-keleti fegyveres konfliktus kapcsán a Facebook-oldalán közölte, hogy Románia nincs közvetlen veszélyben.
Igazi tavaszi idővel köszöntött be a március, a napsütésnek hála Székelyföld nagy részén 10 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet vasárnap délutánra.
Iráni rakéta törmelékétől gyulladt ki szombaton a dubaji Burj al Arab hétcsillagos szálloda burkolata, háborús hangulat uralkodik a kedvelt turisztikai nagyvárosban – erről szólnak a hírek. Egy székelyföldi turista azonban cáfolja mindezeket.
A hegyimentők sikeresen kimentettek három ukrán állampolgárt, akik szombaton eltévedtek a Máramarosi-havasokban, több mint 1600 méteres magasságban – közölte vasárnap a Facebook-oldalán a Máramaros megyei Salvamont.
szóljon hozzá!