Nyolc erdélyi személyiség példaértékű közösségi munkáját ismerték el

Magyar állami kitüntetéseket vehetett át ünnepélyes körülmények között nyolc erdélyi személyiség Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán kedd délután. A kitüntetéseket Tóth László főkonzul adta át a díjazottaknak, aki köszöntőjében jelezte:

A laudációkat Percze László konzul olvasta fel, majd az egyenkénti díjazások után az ünnepeltek néhány mondatban megköszönték, hogy ilyen magas rangú kitüntetésben részesülhettek.

Ferenczes István Kossuth-díjas költő, író részére Novák Katalin köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozta a Székelyföld irodalmi-kulturális életében betöltött meghatározó szerepe, különösen a 100 kötetes Székely Könyvtár-sorozat megalkotásában végzett kimagasló színvonalú munkája elismeréseként. Ferenczes István 1945-ben született Csíkpálfalván. „Családja kulákosítása után kisdiákként a szülőföldjétől távol, a bánsági Lugoson kénytelen tanulni. „Örökös honvágy” – talán ez a legjellemzőbb lelkiállapot Ferenczes középiskolás diákéveire, egyáltalán nem véletlen, hogy a későbbiekben annyira szívén viseli nemcsak a székelyek, hanem a moldvai csángómagyarok sorsát is” – hangzott el a laudációban. Őt méltatva ismertették, hogy az 1989-es romániai forradalom előtt olyan nagy sikerű versesköteteket jegyzett, mint a Ki virággal megveretett (1984), illetve Megőszülsz, mint a fenyvesek (1988).

A későbbiekben alapító főszerkesztőként 1997 októberén útjára indítja a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóiratot, amely azóta is a Kárpát-medence egyik legolvasottabb, legtöbb előfizetővel rendelkező kulturális folyóirata. Ugyancsak Ferenczes vállalja a Sepsiszentgyörgyön csődbe jutott csángó újság, a kétnyelvű Moldvai Magyarság kiadását-szerkesztését is.

A sorozat 2012 tavaszán indult útjára, az utolsó, 100. kötet pedig 2021 őszén jelent meg. „Mindeközben természetesen az írással sem szakított Ferenczes István. Versei folyamatosan jelentek meg erdélyi és magyarországi folyóiratokban, könyvet írt a Maniu-gárdisták 1944-es csíkszentdomokosi mészárlásáról, riportnovellákat a moldvai csángókról (Ordasok tépte tájon, 1998). Életművére 2018-ban, Veszedelmekről álmodom című monumentális dokumentum-regényével tette fel a koronát, amelyben – építész édesapja figuráját állítva a középpontba – csíki kishazájáról és annak népéről emlékezik meg. Egyáltalán nem véletlen, hogy Magyarország Kormánya 2019-ben Kossuth-díjjal ismerte el Ferenczes István sokoldalú irodalmi és intézményteremtő tevékenységét. Végezetül:

Önzetlen szolgálat a közösségért

Borcsa Gergely több mint három évtizedes kántori szolgálata, valamint az árva és rászoruló gyermekek, illetve fiatalok zenei oktatásában végzett önzetlen munkája elismeréseként a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült. A balánbányai születésű kántor jelenleg a csíksomlyói Szent Péter és Pál Plébánián dolgozik. Hajléka „hétvégi otthont” nyújt több árva és rászoruló gyermeknek, helyet ad zenei próbáknak, menedéket jelent utazóknak és zarándokoknak egyaránt. Önzetlen és önkéntes munkával zenei képzést is ad a környék gyermekeinek és fiataljainak.

Az 1945-ben született, jelenleg Sepsiszentgyörgyön élő Jánó Mihály muzeológus, művészettörténész, kritikus, szakíró, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum képtárának volt vezetője, Kovászna megye volt művelődési főtanácsosa, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, az erdélyi magyar kulturális örökség feltárását és széles körű megismertetését szolgáló munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át.

Kecskés Lajos, a Magyar Unitárius Egyház lelkésze, a mezőségi Szabéd unitárius tiszteletese 1999-ben vonult nyugdíjba. Negyvenegy éves lelkészi szolgálatának három évtizede egybeesik a romániai kommunista diktatúra időszakával.

A nagyajtai születésű Keresztes Sándor a Nyikó-menti csehétfalvi, majd homoródszentpáli nyugalmazott unitárius lelkész részére az erdélyi magyarság körében végzett példaértékű lelkipásztori szolgálata, valamint nyomtatásban is megjelent, nagy hatású prédikációi elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adták át.

Gyógyítottak, tanítottak, szolgáltak

A marosvásárhelyi születésű, jelenleg Csíkszeredában élő Dr. Kraft Zsolt ortopéd szakorvos, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Ortopédia – Traumatológia Osztályának nyugalmazott osztályvezető főorvosa, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvoscsoportjának munkáját közel három évtizede segítő munkája, valamint az Erdély és Magyarország közötti szakmai kapcsolatok kialakítását és ápolását támogató tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült.

Nagy Éva Vera énektanár, a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermek- és Ifjúsági Kar karnagya, a Boldogasszony Iskolanővérek közössége szovátai missziójának alapítója és vezetője Kecskeméten született, jelenleg Szovátán él. Őt a Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki a Kárpát-medencei magyarság összetartozását erősítő zenepedagógusi szolgálatáért, a Kodály Zoltán szellemiségének megőrzéséért, és a nagy elhivatottsággal végzett misszióvezetői tevékenységéért.

Szász Tibor András, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye Felsősófalvi Református Egyházközség parókus lelkipásztora részére példaértékű lelkipásztori és gyülekezetépítő szolgálata, illetve ifjúsági nevelő- és táborszervező munkája, valamint sokrétű tudományos kutatói és publikációs tevékenysége elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozták.