Tízszer ennyi eső kellene

Szemmel látható csekély csapadékmennyiség: a lécek alatti földréteg szárazon maradt.
Tekintse meg fotógalériánkat!

Az öregek és a szakértők is egyetértenek abban, hogy 1947 óta nem volt ekkora szárazság. Akkor egy egész évig, idén pedig augusztustól decemberig, lassan fél éve tart az aszály. Az esőzés után egy szakembertől és a környező falvak gazdáitól érdeklődtünk, valamint a meteorológiai állomásra is ellátogattunk, hogy mi várható a jövőben.

Csapadék és plusz fokok a terméshez

„Jelenleg a föld felső rétegében, húsz centiméteres mélységig a vízhiány 370 köbméterre becsülhető hektáronként” – tudtuk meg Török Jenőtől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetőjétől. Tovább érdeklődve a szakember azt is elárulta, hogy ha tovább tartana az esőzés, azt követően mindenképpen szükség lenne egy két-három hétig tartó melegebb időszakra ahhoz, hogy a kikelt növényeknek legyen idejük megerősödni. Jó lenne a hótakaró is, ami megvédené a már kikelt növényeket, ugyanis ha ismét fagy lesz, akkor kifagy az is, ami eddig kikelt. Török Jenő továbbá kifejtette, hogy a napokban hivatalosan is kérték, Hargita megyét is nyilvánítsák szárazság sújtotta vidéknek.

Aszály sújtotta vidék

Hodgyában és Farcádon érdeklődve megtudtuk, hogy a csekély csapadék „csak a port verte le”. László Ilona hodgyai lakos elmondta, hogy az éjjeli esőzés közel sem volt elég a hónapok óta tartó szárazság felszámolásához. „Hálát adunk a jó Istennek, hogy ennyit is adott, de még mindenképpen kellene ahhoz, hogy szántani lehessen” – fejtette ki. A faluban továbbra is csak a mélyebb kutakban van víz, az állatokat még mindig a közeli erdőben lévő forrásokból hordott vízből látják el. Hodgyában az őszi szántások jobbára elmaradtak, ha pedig valakinek sikerült bevetnie földjét, a kicsírázatlan magokat az egerek hordták el.

Patakmeder Hodgyában – ilyen volt szeptemberben...

... ilyen most

Farcádon Sükösd János panaszolta: „amit elvetettünk az idén, az olyan, mintha kidobtuk volna az ablakon. A szántóföldek sem ősszel nem álltak készen a bevetésre, sem most. Bár a fagy valamelyest porlasztott rajta, de a csapadékhiány miatt az elvetett magok nem keltek ki”. Egy hektáronként 10 véka búzát veszített az, aki idén ősszel vetett, több mint bizonyos, hogy tavasszal újra kell vetni a szántóföldeket, tehát kétszer kell fizetnünk az üzemanyagért. Meglátása szerint jövőre éhezés lesz, és előreláthatóan nagyon magas lesz a gabona ára, beleértve a tavaszi vetőmagot is. „Ez a kis eső éppen csak a levegőt frissítette fel, a 10 centiméter mélyen lévő elvetett magokat biztosan nem érte el. A fiatal csemeték is kiszáradtak, melyeknek a gyökerei fentebb voltak” – tette hozzá Sükösd János.

Csapadékjelentés

„Ebben az évben már augusztus előtt két hónapig nem volt jelentősebb csapadékmennyiség, aztán október közepétől ismét két hónapja nem volt csapadék egészen mostanáig” – fejtette ki Dósa Ágnes, a székelyudvarhelyi meteorológiai állomáson dolgozó meteorológus. „A tegnap (hétfőn – szerk. megj.) hullott csapadék mennyisége csupán 5,5 liter volt négyzetméterenként” – árulta el kérdésünkre a meteorológus, majd a Marosvásárhelyi Meteorológiai Központ előrejelzéseit osztotta meg velünk. Ezek szerint a napokban újra lehűlés várható, éjszakánként 0 Celsius-fok alá csökken majd a hőmérséklet. Szerda éjjelre havas esőt és havazást jósolnak, csütörtökre pedig szeles, zord időt. A hét további részében várható csapadék összmennyisége 24 óra alatt csupán 10 liter lehet.