Tizenkét évből hármat mondhatni fölöslegesen járnak iskolába a diákok

– írta az Adevărul országos napilap a Világbank jelentésére hivatkozva, amely a romániai tanulók nemzetközi teszteken elért eredményeit használta fel a kutatáshoz.

A legtöbb idő az általános és középiskolai évek végén megy kárba, amikor egyebek közt deriválást tanulnak a diákok, holott meg vannak győződve arról, hogy ezeket a későbbiekben nem fogják felhasználni. A tanulók inkább azokra a tananyagokra összpontosítanak, amelyeket a záróvizsgákon (országos felmérés és érettségi) vagy a különböző felvételiken kérnek tőlük. Emellett

nehezek és párhuzamosak a mai tinédzserek által elvártakkal – állapítják meg a cikkben.

A kutatás kapcsán felkerestük Ferencz-Salamon Alpár oktatási szakértőt, aki szerint a romániai közoktatási rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy nem a fiatalok készségeit fejleszti elsősorban, hanem vaskos elméleti tananyagrészeket sulykol beléjük. Ezek a legtöbb esetben haszontalanok, hiszen a gyerekek érdektelenek irántuk, így hamar el is felejtik.

– fogalmazott lényegre törően Ferencz-Salamon, aki szerint ez nem pedagógusi, hanem rendszerbeli probléma. Mint mondta, a romániainál fejlettebb közoktatási rendszerekben szellősebb tanagyaggal, készség- és kompetenciafejlesztésekkel foglalkoznak, gyermekközpontúan végzik az oktatást. Nem is csoda, ha azok a gyerekek sokkal jobb eredményeket érnek el a nemzetközi felméréseken, például a már általunk is bemutatott PISA-felméréseken.

A hazai tanügyi rendszer már több évtizede szinte változatlan, ez pedig a konzervatív viszonyulás miatt van így, amelyet az oktatáspolitikában érintett tényezők részéről tapasztalhatunk már jó ideje – válaszolt a témával kapcsolatos kérdésünkre Burus-Siklódi Botond. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke szerint

Noha voltak jó elképzelések – mondta –, egyik sem volt megfelelően kivitelezve. Ez a sok torlódás vezetett a jelenlegi eredményekhez. „Egyértelmű, hogy nagyon sok ismeretet próbálunk egy jelképes tölcsérrel betölteni a gyerekek agyába, ami olyan pluszterhet jelent számukra, amelytől sok esetben elkedvetlenednek, nem a tanulás és fejlődés iránti érdeklődésüket segíti elő, hanem inkább az iskolától való eltávolodást” – jelentette ki.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője is, aki szerint nyilvánvalóan vannak olyan tananyagrészek, amelyekből kevesebb is elég lenne, esetleg nem is kellenének, csak bizonyos oktatási formákban.

– fogalmazott. Görbe megjegyezte, jelenleg is sok vita zajlik a tananyag körül: elhangzanak érvek és ellenérvek, viszont a Világbank jelentésének mindenképpen van alapja.