
Fotó: Boda L. Gergely
Nem volt hajlandó válaszolni, sőt kidobta az érdeklődőket az Unirea Főgimnázium egykori igazgatója – állítja az eltűnt Mária-szobor ügyében kutakodó Sanctus Emericus Egyesület elnöke, Kiss Dénes. Újdonságnak számít, hogy Fogarasról levélben jelentkezett a volt „brigádfelelős” fia. Az egyesület azt tervezi, hogy ha nem is került meg a régi szobor, újat készíttet és visszaállítja eredeti helyére: az iskola homlokzatára.
2010. november 29., 16:162010. november 29., 16:16
2010. november 29., 17:242010. november 29., 17:24
Cikkünket olvasva fordult levélben a marosvásárhelyi Római Katolikus Főesperesi Hivatalhoz Csutak István Fogarasról. Ő nem más, mint a szobor helyén nemrég megtalált papírcetlin szereplő Csutak István brigádfelelős fia.
A levél
A Sanctus Emericus Egyesület elnöke, Kiss Dénes által szerkesztőségünkbe eljuttatott levélben a következő szerepel: „Az akkori javítási munkálatokban én is részt vettem, mivel a nyári vakáció ideje alatt alkalmi segédmunkásként dolgoztam édesapám csoportjában. A Mária-szobrot még a munkálatok kezdetén befalazták (legkésőbb 1962. július végén), ahogy én emlékszem. Jóval később, szeptember 11-én megbontották a falat, és a szobrot kiemelték. De hogy hová vitték, nem tudom. Erről a dologról én csak a cikk elolvasásakor értesültem. Bölcs megfontolásból, nekünk, tanulóknak, nem beszéltek erről, nem volt szabad tudjunk róla. Véleményem szerint mindez éjjel történhetett, mert abban a periódusban már megkezdődött a tanítás az iskolában. Néhai apám, vallásos ember lévén, tudott a dologról és lelkiismeretét nagyon furdalhatta” – írta Csutak István, és néhány nevet is közölt.
A „nyomozás”
Ezeken a „szálakon” indult tovább Kiss Dénes, így jutott el az iskola egykori igazgatójához, aki azonban elutasította. „Azt is mondhatnám, hogy kidobott. Felkutattam az akkori hivatalos személyeket, de legtöbben Magyarországon élnek. Végül eljutottam azokhoz, akik adatokkal tudtak volna szolgálni, de megtagadták. Az ügyben tovább érdeklődünk, és köszönjük azoknak, akik eddig mellénk álltak” – mondta Kiss Dénes. Hozzátette, tervbe vették, hogy saját pénzből vagy a testvérvárosi kapcsolatokat kihasználva elkészíttetik és visszahelyezik eredeti helyére a Mária-szobrot.
A cetli
Október 6-án találták meg azt a vonalas füzetlapra írt, magyar nyelvű „vallomást” az Unirea Főgimnázium homlokzatának felújításakor azon a helyen, ahol korabeli képeslapok és az öregdiákok emlékezete szerint egykoron embernagyságú Mária-szobor állt. Az emlékművet eltávolították, helyén viszont egy jegyzőkönyvet találtak.
„1962. IX. hó 11-én 6 és 10 óra között a jelenlegi hézagból ki lett emelve egy szobor. A javítási munkálatokat a marosvásárhelyi 2-es számú építkezési vállalat végezte. Dolgoztak rajta Fodor József mester, Csutak István brigádfelelős, Palotás Attila, Borbély András, Balázs Sándor, Péter András és mások mint kőművesek” – áll a papírcetlin.
Aki tud valamit, jelentkezzen!
A Mária-szobor hollétének kiderítését, illetve az 1962-ben kelt jegyzőkönyvet aláírók felderítését, megkeresését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Maros megyei szervezete karolta fel, a Sanctus Emericus Egyesület pedig tisztelettel kér minden becsületes állampolgárt, hogy aki információkkal tud szolgálni a szobor eltűnésének körülményéről és annak jelenlegi helyéről, az értesítse a főtéri Keresztelő Szent János templom irodáját, valamint jelentkezhet az EMNT alelnökénél, Kali Istvánnál (0752/067686), továbbá a Vásárhelyi Hírlap szerkesztőségében (Marosvásárhely, Liviu Rebreanu utca 48. szám).
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
szóljon hozzá!