Tinédzserkorú szülések: a székelyföldi megyék között is nagyok az eltérések

Tízből egy újszülöttet tinédzserkorú anya hoz világra Romániában – hívja fel a figyelmet legfrissebb közleményében a Mentsétek meg a gyermekeket civil szervezet a 2019-es évre vonatkozó statisztikai adatok alapján. Az általuk közölt számok nem túl biztatóak:

a 199 720 szülés közül 749-et regisztráltak a 15 év alatti korcsoportban, 17 933-at pedig a 15-19 éves korcsoportban, ráadásul mindkét kategóriában voltak olyan tinédzserkorú anyák, akik már a második gyermeküket hozták világra (4 százalék, illetve 21 százalék).

A 15-19 éves korcsoportba tartozók 4 százaléka már harmadik gyermekét szülte meg, sőt, viszonylag sokan, összesen hetvenen voltak, akik már negyedszerre, 11-en pedig már ötödszörre szültek. A szervezet szerint ez krónikus szolgáltatáshiányt jelez, illetve azt is, hogy

a társadalmi érzékenység is hiányzik a kiszolgáltatott helyzetben lévő lányok helyzete iránt.

Megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy a koronavírus-járvány akadályozta az oktatáshoz és az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, növelve ezáltal tinédzserkorú terhességek kockázatát.

A tinédzserkorú anyák számát illetően egyébként hosszú évek óta Románia és Bulgária váltja egymást az első helyen az Európai Unióban.

Ezt az Eurostat, illetve az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) az adatai is megerősítik, igaz, az UNICEF januári jelentésében közölt, szintén 2019-es adatok nem egyeznek a Mentsétek meg a gyermekeket szervezet adataival: az UNICEF-jelentés alapján abban az évben

16 639 tinédzserkorú anya szült gyereket Romániában.

Az országban több intézmény is gyűjt adatokat a témában, ám ezek az adatok sem mindig egyeznek, illetve nehezen összehasonlíthatók.

A népegészségügyi igazgatóságok a tinédzserkorú terhességekről gyűjtenek adatokat a kórházaktól kapott jelentések alapján, a leányanyák számáról nem készítenek statisztikát, hiszen a szülés után szociális problémává válik a tinédzserkorú terhesség. A két adat között pedig eltérés lehet a vetélések száma, a jelentések pontossága miatt, illetve

az is befolyásolja a statisztikát, hogy a leányanya járt-e egyáltalán orvosnál a terhessége idején, tehát bekerült-e az egészségügyi rendszer látókörébe.

A szaktárcánál alkalmazott gyakorlat szerint a tinédzserkorú anyákat két kategóriába sorolják a korcsoport alapján: a 15 év alattiak, illetve a 15–19 évesek kategóriájába. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóságtól kapott adatok szerint az elmúlt öt évben ingadozást mutat a terhességek száma mindkét kategóriában a megyében. A 15 év alatti korcsoportban 2016-ban 3, 2017-ben 15, 2018-ban 3, 2019-ben 7, 2020-ban pedig 4 terhességet jegyeztek fel. A 15–19 éves korcsoportban 2016-ban 152-t, 2017-ben 174-et, 2018-ban 121-et, 2019-ben 190-et, 2020-ban pedig 111-et.

A 15 évesnél fiatalabb korcsoportban feljegyzett terhességek száma átlagban a 0,1 százalék körüli hányadát teszi ki az összes terhességnek. A 15–19 éves korcsoport esetében ez az arány átlagban 4–5 százalékos.

Ez alapján Hargita megyében lényegesen jobb a helyzet az országos átlagnál még akkor is, ha az összes tinédzserkorú terhesség szüléssel végződött.

A tinédzserkorú anyák számáról a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok vezetnek feljegyzést. A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságon kérésünkre összesítették az elmúlt években a fiatalkorú anyákról feljegyzett adatokat. Amint arról Elekes Zoltán, az intézmény vezetője tájékoztatta lapunkat, 2015-ben 10, 2016-ban 15, 2017-ben 22, 2018-ban 21, 2019-ben 23, 2020-ban pedig 47, 18 év alatti korcsoportba tartozó anyáról kaptak jelentést a megye kórházaitól.

A 2020-as ugrásszerű növekedésre vonatkozó kérdésünkre az intézmény vezetője elmondta, elképzelhető, hogy a pontosabb kórházi jelentésekkel magyarázható ez, semmint azzal, hogy a valóságban annyira megugrott a tinédzserkorú anyák száma.

A gyermekvédelmi igazgatóság a kapott jelentések alapján a kiskorú anya helyzetét is megvizsgálja, illetve azt is, hogy az újszülött milyen körülmények közé kerül, ugyanis amennyiben ezek a feltételek nem megfelelők, a kiskorú anyát és csecsemőjét is intézményes körülmények között kell elhelyezzék. Noha a kiskorú terhességek előfordulása a hátrányos helyzetű közösségekben a leggyakoribb, ilyen jellegű intézkedésekre ritkán van szükség, „általában családon belül megoldják ezt, a szülők, nagyszülők felelősséget vállalnak értük”, azaz a kiskorú anyáért, illetve gyerekéért – mondta el kérdésünkre Elekes Zoltán.

A tinédzserkorú anyák számáról a statisztikai hivatal is gyűjt adatokat – a számok között történő eligazodást ez tovább bonyolítja, de egyben átfogóbb képet is ad a helyzetről. Hargita megye esetében a 15 évesnél fiatalabb leányanyák száma a statisztikai hivatal adataiban teljesen eltérő az egészségügyi igazgatóság terhességeket jegyző adataihoz képest:

egyes években jóval több leányanyáról tesz említést, mint ahány terhességet említ az egészségügyi igazgatóság statisztikája, más években pedig éppen fordított az arány.

A különbségeknek több oka is lehet, például a vetélések, vagy az, hogy a gyereket már külföldön hozzák világra ezek a leányanyák, az ellenkező aránynak pedig az, hogy a 15 évesnél fiatalabb várandósok már csak a szülés beindulásakor fordultak orvoshoz, vagy egyszerűen a hiányos jelentések is okozhatják az eltéréseket.

A statisztikai hivatal legfrissebb adatai Hargita megye esetében a 2018-as évre vonatkoznak. Akkor 14 tizenöt évesnél fiatalabb leányanyáról készítettek feljegyzést, 2017-ben 8-ról, 2016-ban 11-ről, 2015-ben pedig 18-ról. A 15–19 éves korcsoport esetében 2018-ban 274 tinédzserkorú szülést jegyeztek fel, 2017-ben 255-öt, 2016-ban 261-et, 2015-ben pedig 272-őt. Az adatok szerint az ilyen esetek előfordulása jóval gyakoribb volt vidéken, mint a városokban. Ami pedig az arányokat illeti, ezer, termékeny korban lévő nő közül 31,4 szült gyereket a 15–19 éves korcsoportból 2018-ban, 2017-ben 28,8, 2016-ban 29, 2015-ben pedig 30,4 – derül ki a statisztikai hivatal adataiból. Ez a szám egyébként Hargita megyében a legalacsonyabb a székelyföldi megyék között.

Abszolút számokban Maros megye országszerte az első helyen állt az elmúlt években a tinédzserkorú terhességeket, illetve szüléseket illetően a 15 év alatti, valamint a 15–19 éves korcsoportban egyaránt.

A statisztikai hivatal legutóbbi, 2018-as adatai szerint Maros megyében 49, 15 évesnél fiatalabb kamaszlány szült gyereket, a 15–19 éves korcsoportban pedig 844, és ezek az adatok az azt megelőző években is csak kisebb ingadozást mutattak.

Maros megyében ezer, termékeny korban lévő nő közül 53,8 szült gyereket a 15–19 éves korcsoportból 2018-ban, 2017-ben 57,5, 2016-ban 54,3, 2015-ben pedig 48,1. A hasonló esetek egyébként gyakran oktatási problémákat is felvetnek: amint arról korábban a megye helyettes főtanfelügyelője tájékoztatott,

a leányanyáknak a többsége már az általános iskolából végleg kimarad, mert abban a társadalmi-kulturális közegben, ahonnan származnak, 12 éves koruktól már felnőttként tekintenek rájuk, férjhez mennek, családot alapítanak, és nem járnak többé iskolába.

A tinédzserkorú anyákról szóló statisztikai adatok tekintetében Kovászna megye a másik két székelyföldi megye között helyezkedik el. Ott ezer, termékeny korban lévő nő közül 45,5 szült gyereket a 15–19 éves korcsoportból 2018-ban, 2017-ben 47,5, 2016-ban 48,2, 2015-ben pedig 45,7. Kovászna megyében ugyanakkor már a 2019-es, illetve 2020-as évről is készített adatokat a statisztikai hivatal, e szerint 2019-ben 51,2-re nőtt az ezer nőre jutó szülések száma a 15-19 éves korcsoportban, 2020-ban viszont lecsökkent 44,7-re.