
Emberi ürülék, rágógumi és viasz – második alkalom, hogy Gyergyószentmiklóson a főtéri Szent Miklós-szobrot ismeretlen tettesek megggyalázták. A múlt héten rágógumival, újabban pedig gyertyaviasszal tömték be szemét, száját, a szobor mögötti részt emberi ürülékkel rakták tele. A szoborgyalázók kézre kerítése érdekében Gyergyószentmiklós polgármesteri hivatala ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen.
2010. szeptember 08., 14:582010. szeptember 08., 14:58
2010. szeptember 24., 14:252010. szeptember 24., 14:25
Fotó: Csibi Márti
„A rosszindulatnak nincs határa. A múlt héten is tisztítani kellett a szobrot, most megint itt vagyunk és a rosszindulatú emberek mocskát kell eltakarítanunk, holott ennél sokkal fontosabb dolgaink is lennének a város területén, iskolakezdés előtt” – fogalmazott Tóth Károly, a gyergyószentmiklósi hivatal mellékgazdaságának vezetője, a főtéri Szent Miklós-szobor tisztítása közben. A szobor meggyalázása nem korlátozódik csupán a viasszal való betömésekre, a tetteseknek arra is volt gondjuk, hogy emberi ürülékkel meghordják a szobor mögötti keskeny részt.
Fotó: Csibi Márti
„Feljelentést teszünk a rendőrségen, ismeretlen tettesek ellen” – hozta meg a döntést Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós alpolgármestere. „A köztéri kulturális vagyonok védelme érdekében a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha sikerülne életrehozni a saját közösségi rendőrségünket, akik a csendőrséggel együttműködve végezhetnék munkájukat” – fogalmazta meg terveiket az alpolgármester.
A közösségi rendőrség megalakítása azonban sorozatos bonyodalmakkal jár, folyamatos a huzavona a minisztérium részéről, a hivatalos papírok késésén át az alkalmazásról szóló megszorítási intézkedésekig. Azonban a város számára egy nagyon fontos lépésről van szó, ezért mindent megtesznek a létrehozás érdekében – adta tudtunkra Nagy Zoltán alpolgármester.
Fotó: Csibi Márti
A városi kültéri kulturális vagyont képező szobrok, emlékművek védelméről a Büntetőtörvénykönyv 253-as szakasza tartalmaz jogi előírásokat: ennek értelmében a vagyon rongálói egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók. A gyergyószentmiklósi önkormányzat 2010/83-as tanácshatározata is tartalmaz a zöldövezetek rendben tartását célzó előírásokat, eszerint 50–1000 lejes pénzbírsággal sújtható a rongáló.
Ez természetesen abban az esetben, ha sikerült azonosítani a tetteseket – a Szent Miklós-szobor esetében a gyalázatos tett hosszabb időt kellett igénybe vegyen, mi több, egy személy ezt nehezen intézhette volna el. Egyelőre azonban még nyoma sincs a bűnösöknek.
A város kültéri emlékműveinek, szobrainak renoválására is vannak tervek: tavaszra az összes emlékhelyet rendbeteszik – hangzik az ígéret az alpolgármester részéről. Első körben a kopjafákat, a könnyebben kezelhető anyagból készült emlékműveket újítják fel, majd következnek a szobrok is – a felújítási tervre hamarosan hatástanulmányt készítenek.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
Elrendelte egy hónapra Matolcsy György letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság pénteken – közölte a bíróság döntése után Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) pénteken közölte, hogy nem támogatja a Bolojan-kormány tervét, amely szerint 2027-től a lakások és lakóházak piaci értéke alapján vetnék ki az ingatlanadót.
A 20. század talán legfontosabb forradalmának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Magyar Péter miniszterelnök pénteken Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Az 1956-os követelések jelentőségét emelte ki Baka András köztársasági elnök pénteken az Országházban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.
szóljon hozzá!