
A vásárlásainkkor, tankolásainkkor és az energiaszámlák törlesztésénél látszik a legjobban, hogy mennyivel kevesebbet ér a pénzünk. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Az elmúlt egy évben az élelmiszerárak átlagosan 7 százalékkal emelkedtek, a lista élén az étolaj és a pityóka áll több mint 25 százalékos áremelkedéssel, de a kenyér is több mint tíz százalékkal kerül többe most, mint tavaly ilyenkor. A mezőgazdászok közben folyamatosan kongatják a vészharangokat: akár az élelmiszerárak megháromszorozódásáról is beszélnek.
2022. február 21., 21:572022. február 21., 21:57
Az Országos Statisztikai Intézet összesített adatai szerint az éves inflációs ráta 2022 januárjában 8,35 százalékra emelkedett, miután
A földgáz, az étolaj, a burgonya és az üzemanyag drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Az élelmiszer-alapanyagok közül a burgonyán és az olajon kívül a szalonna, a zsír (23%) és a kukoricaliszt (17%) esetében is nagymértékű növekedést regisztráltak, de a margarinért 13 százalékkal, a lisztért 12,8 százalékkal, a kenyérért majdnem 11 százalékkal fizetünk többet.
A szakértők szerint pedig valós lehetőség a romániai élelmiszerválság, egyesek azt jósolják, hogy
Az is számít, hogy az idei év aszállyal és nagyon magas műtrágyaárakkal is kezdődött, elkerülhetetlen, hogy ezek a gazdasági paraméterek ne tükröződjenek a késztermékekben.
Bakos Levente közgazdász a Székelyhon kérésére elmondta, hogy az áremelkedések alapvető oka mindenképpen az energiahordozók árában keresendő. A szakértő szerint az, hogy több mint hatvan százalékkal drágult a múlt évhez képest a gáz ára, az sok tényező összefüggése: geopolitikai helyzet eredménye is, köze van az ukrán válsághoz, a nemzetközi spekulációkhoz is.
– magyarázza a szakértő. Hozzáteszi: mivel energiahordozóról van szó, ezt rögtön a piac is megérzi, így ott, ahol a termékek előállításához energia kell (tehát szinte mindenhol), ott költségként megjelenik ez a többletkiadás, és emelkednek az árak. Bakos Levente szerint nyilvánvaló, hogy
„A kormány is ösztönösen próbált beavatkozni az energiapiaci árakba, egy kétségbeesett megoldás volt, hogy plafonárakat vezettek be. Ez általában nem jó, de most azt hiszem, hogy
Azt gondolom, most kellett ez a lépés, bár közgazdászként minden porcikám tiltakozik az ilyesmi ellen, mert azáltal, hogy a kormány kifizeti a gázszámlák egy részét – mert tulajdonképpen ez történik –, nem fog autópályát építeni, vagy nem jut pénz másra, lehet, nem fog kórházra jutni például.
– fejti ki a szakember.
Rámutat, a mezőgazdasági termékek ára is azért növekedik tovább, mert az árakat kénytelenek az energiahordozók magas ára miatt emelni. „A mezőgazdasági termelést nyilván más is befolyásolja, az, hogy mit vetettek a gazdák, hogy milyen volt az időjárás, de az biztos, hogy a termékeket szállítani kell, a traktorok üzemanyaggal működnek, ezért várható általános növekedés az árakban.”
Pár napja a Román Nemzeti Bank is figyelmeztetést adott ki, becslései szerint idén áprilisra hosszú évek óta először kétszámjegyű inflációval számolhatunk. Ebben leszögezik, hogy az inflációs kilátásokat alapvetően meghatározza majd az energiaárak alakulása, amelynek kapcsán egyelőre nagy a bizonytalanság.
Legutóbb 2004-ben jegyeztek két számjegyű inflációt Romániában. Bakos Levente a Nemzeti Bank előrevetített inflációjáról elmondta, ez konkrétan azt jelenti majd, hogy
„Ennek ellenére a 11 százalék nem olyan brutális: pár százalékkal nagyobb, mint a tavalyi, vagyis nem azt jelenti, hogy most hirtelen radikális elszegényedés lesz, de aggodalomra ad okot.
– fogalmaz a szakértő, aki általában pozitívan szokott nyilatkozni, nem szereti riogatni a lakosságot fölöslegesen. Most azonban úgy véli, csak mérsékelten lehet optimista. „Azt tudom mondani, hogy Románia nem egy független gazdaság az Európai Unión belül, ezek a globális problémák érzékelhetők lesznek. Nem hiszem, hogy javulni fog a helyzet, hogy jobban fogunk élni egy év múlva, mint most, semmilyen jel nincs erre.
– összegez a szakértő.
A kihívások éve lesz az idei – állítja a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint az 1,18 milliárd lejes összköltségvetés fókuszában a megkezdett uniós pályázatok lezárása áll, miközben az állami források szűkössége miatt prioritásokat kellett felállítani.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Megnyílt a 11. Csíkszeredai Könyvvásár: a nyitónapon a gyerekeket Varró Dániel humoros gondolatai, a felnőtt közönséget pedig az olvasásról, figyelemről és kultúráról szóló ünnepi beszédek szólították meg.
Újra elkezdődik péntektől a tilosban parkoló járművek elszállítása Marosvásárhelyen, miután a városháza autója visszakapta a rendszámát a rendőrségtől.
Erősödött csütörtökön a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,27 banival (0,05 százalékkal) 5,2661 lejre csökkent a szerdai 5,2688 lejről.
Baleset történt csütörtök délután a székelyudvarhelyi Hunyadi János utcában – jelezte olvasónk. A környékbeli utcákban torlódás alakult ki.
A lej–euró árfolyam a következő időszakban mindkét irányba elmozdulhat, és a feszültség mindaddig fennmaradhat, amíg a piacok nem kapnak egyértelmű válaszokat Románia politikai és pénzügyi stabilitásával kapcsolatban – jelentette ki a BNR szóvivője.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője, Gabriel Andronache szerint Ilie Bolojan ismét miniszterelnöknek jelölhető, mert ezt nem tiltja az alkotmánybíróság.
Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) szerdán közölte, hogy 2023 és 2026 között összesen 15 hantavírus-fertőzéses esetet jegyeztek Romániában, ezek közül egyet idén.
Marosvásárhelyen, Szovátán és Székelyudvarhelyen új beruházásként épülhetnek fiataloknak szánt lakások, illetve előrelépés várható a sepsiszentgyörgyi, csíkszeredai, kézdivásárhelyi, kovásznai és malomfalvi ifjúsági lakások terén is – közölte az RMDSZ.
1 hozzászólás