
A vásárlásainkkor, tankolásainkkor és az energiaszámlák törlesztésénél látszik a legjobban, hogy mennyivel kevesebbet ér a pénzünk. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Az elmúlt egy évben az élelmiszerárak átlagosan 7 százalékkal emelkedtek, a lista élén az étolaj és a pityóka áll több mint 25 százalékos áremelkedéssel, de a kenyér is több mint tíz százalékkal kerül többe most, mint tavaly ilyenkor. A mezőgazdászok közben folyamatosan kongatják a vészharangokat: akár az élelmiszerárak megháromszorozódásáról is beszélnek.
2022. február 21., 21:572022. február 21., 21:57
Az Országos Statisztikai Intézet összesített adatai szerint az éves inflációs ráta 2022 januárjában 8,35 százalékra emelkedett, miután
A földgáz, az étolaj, a burgonya és az üzemanyag drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Az élelmiszer-alapanyagok közül a burgonyán és az olajon kívül a szalonna, a zsír (23%) és a kukoricaliszt (17%) esetében is nagymértékű növekedést regisztráltak, de a margarinért 13 százalékkal, a lisztért 12,8 százalékkal, a kenyérért majdnem 11 százalékkal fizetünk többet.
A szakértők szerint pedig valós lehetőség a romániai élelmiszerválság, egyesek azt jósolják, hogy
Az is számít, hogy az idei év aszállyal és nagyon magas műtrágyaárakkal is kezdődött, elkerülhetetlen, hogy ezek a gazdasági paraméterek ne tükröződjenek a késztermékekben.
Bakos Levente közgazdász a Székelyhon kérésére elmondta, hogy az áremelkedések alapvető oka mindenképpen az energiahordozók árában keresendő. A szakértő szerint az, hogy több mint hatvan százalékkal drágult a múlt évhez képest a gáz ára, az sok tényező összefüggése: geopolitikai helyzet eredménye is, köze van az ukrán válsághoz, a nemzetközi spekulációkhoz is.
– magyarázza a szakértő. Hozzáteszi: mivel energiahordozóról van szó, ezt rögtön a piac is megérzi, így ott, ahol a termékek előállításához energia kell (tehát szinte mindenhol), ott költségként megjelenik ez a többletkiadás, és emelkednek az árak. Bakos Levente szerint nyilvánvaló, hogy
„A kormány is ösztönösen próbált beavatkozni az energiapiaci árakba, egy kétségbeesett megoldás volt, hogy plafonárakat vezettek be. Ez általában nem jó, de most azt hiszem, hogy
Azt gondolom, most kellett ez a lépés, bár közgazdászként minden porcikám tiltakozik az ilyesmi ellen, mert azáltal, hogy a kormány kifizeti a gázszámlák egy részét – mert tulajdonképpen ez történik –, nem fog autópályát építeni, vagy nem jut pénz másra, lehet, nem fog kórházra jutni például.
– fejti ki a szakember.
Rámutat, a mezőgazdasági termékek ára is azért növekedik tovább, mert az árakat kénytelenek az energiahordozók magas ára miatt emelni. „A mezőgazdasági termelést nyilván más is befolyásolja, az, hogy mit vetettek a gazdák, hogy milyen volt az időjárás, de az biztos, hogy a termékeket szállítani kell, a traktorok üzemanyaggal működnek, ezért várható általános növekedés az árakban.”
Pár napja a Román Nemzeti Bank is figyelmeztetést adott ki, becslései szerint idén áprilisra hosszú évek óta először kétszámjegyű inflációval számolhatunk. Ebben leszögezik, hogy az inflációs kilátásokat alapvetően meghatározza majd az energiaárak alakulása, amelynek kapcsán egyelőre nagy a bizonytalanság.
Legutóbb 2004-ben jegyeztek két számjegyű inflációt Romániában. Bakos Levente a Nemzeti Bank előrevetített inflációjáról elmondta, ez konkrétan azt jelenti majd, hogy
„Ennek ellenére a 11 százalék nem olyan brutális: pár százalékkal nagyobb, mint a tavalyi, vagyis nem azt jelenti, hogy most hirtelen radikális elszegényedés lesz, de aggodalomra ad okot.
– fogalmaz a szakértő, aki általában pozitívan szokott nyilatkozni, nem szereti riogatni a lakosságot fölöslegesen. Most azonban úgy véli, csak mérsékelten lehet optimista. „Azt tudom mondani, hogy Románia nem egy független gazdaság az Európai Unión belül, ezek a globális problémák érzékelhetők lesznek. Nem hiszem, hogy javulni fog a helyzet, hogy jobban fogunk élni egy év múlva, mint most, semmilyen jel nincs erre.
– összegez a szakértő.
A román-francia kapcsolatok nem szokványos kétoldalú kapcsolatok; hosszú közös történelmünk és nagyon stabil jövőnk van – jelentette ki Nicușor Dan az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozója utáni párizsi sajtótájékoztatóján.
Megvan az Analóg november kihívás székelyföldi nyertes iskolája is, amely egy tízezer lej értékű pihenő- és olvasósarkot nyert, ahol a diákokat babzsákok, könyvek és társasjátékok várják majd.
Emmanuel Macron kedden fogadta az Élysée-palotában a Franciaországban munkalátogatáson tartózkodó Nicușor Dant.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden bíróság elé állította az országos adóhatóság (ANAF) bukaresti igazgatóságának csalásellenes felügyelőjét, akit októberben tetten értek, amint 3000 lej csúszópénzt fogadott el egy cégvezetőtől.
Mindkét irányban lezárták a forgalmat kedden a 7-es országúton Călimănești nagyszebeni kijáratánál egy LPG-t szállító tartálykocsinál észlelt gázszivárgás miatt. A környék lakóit Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a robbanásveszélyre.
Kilencen jelentkeztek a marosvásárhelyi városháza által kiírt pályázatra, amelynek témája Sütő András szobrának elkészítése. A szobor román párjának, a Constantin Romanu Vivut ábrázoló alkotás elkészítésére hárman jelentkeztek.
Marosvásárhely, Kecskeméttel közösen, bejutott a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért folyó verseny döntőjébe, amit szerdán szerveznek meg. A Maros megyei település mellett szavazni lehet három Hargita megyeire is.
A bukaresti első kerületi bíróság kedden elutasította Călin Georgescu ügyvédeinek összes kérelmét és jogi kifogását, és elrendelte annak a büntetőpernek az alapfokú tárgyalását, amelyben a volt elnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A PSD-s törvényhozók nem fogják megszavazni a Bolojan-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt – biztosított kedden a párt elnöke.
A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
1 hozzászólás