
A vásárlásainkkor, tankolásainkkor és az energiaszámlák törlesztésénél látszik a legjobban, hogy mennyivel kevesebbet ér a pénzünk. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Az elmúlt egy évben az élelmiszerárak átlagosan 7 százalékkal emelkedtek, a lista élén az étolaj és a pityóka áll több mint 25 százalékos áremelkedéssel, de a kenyér is több mint tíz százalékkal kerül többe most, mint tavaly ilyenkor. A mezőgazdászok közben folyamatosan kongatják a vészharangokat: akár az élelmiszerárak megháromszorozódásáról is beszélnek.
2022. február 21., 21:572022. február 21., 21:57
Az Országos Statisztikai Intézet összesített adatai szerint az éves inflációs ráta 2022 januárjában 8,35 százalékra emelkedett, miután
A földgáz, az étolaj, a burgonya és az üzemanyag drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Az élelmiszer-alapanyagok közül a burgonyán és az olajon kívül a szalonna, a zsír (23%) és a kukoricaliszt (17%) esetében is nagymértékű növekedést regisztráltak, de a margarinért 13 százalékkal, a lisztért 12,8 százalékkal, a kenyérért majdnem 11 százalékkal fizetünk többet.
A szakértők szerint pedig valós lehetőség a romániai élelmiszerválság, egyesek azt jósolják, hogy
Az is számít, hogy az idei év aszállyal és nagyon magas műtrágyaárakkal is kezdődött, elkerülhetetlen, hogy ezek a gazdasági paraméterek ne tükröződjenek a késztermékekben.
Bakos Levente közgazdász a Székelyhon kérésére elmondta, hogy az áremelkedések alapvető oka mindenképpen az energiahordozók árában keresendő. A szakértő szerint az, hogy több mint hatvan százalékkal drágult a múlt évhez képest a gáz ára, az sok tényező összefüggése: geopolitikai helyzet eredménye is, köze van az ukrán válsághoz, a nemzetközi spekulációkhoz is.
– magyarázza a szakértő. Hozzáteszi: mivel energiahordozóról van szó, ezt rögtön a piac is megérzi, így ott, ahol a termékek előállításához energia kell (tehát szinte mindenhol), ott költségként megjelenik ez a többletkiadás, és emelkednek az árak. Bakos Levente szerint nyilvánvaló, hogy
„A kormány is ösztönösen próbált beavatkozni az energiapiaci árakba, egy kétségbeesett megoldás volt, hogy plafonárakat vezettek be. Ez általában nem jó, de most azt hiszem, hogy
Azt gondolom, most kellett ez a lépés, bár közgazdászként minden porcikám tiltakozik az ilyesmi ellen, mert azáltal, hogy a kormány kifizeti a gázszámlák egy részét – mert tulajdonképpen ez történik –, nem fog autópályát építeni, vagy nem jut pénz másra, lehet, nem fog kórházra jutni például.
– fejti ki a szakember.
Rámutat, a mezőgazdasági termékek ára is azért növekedik tovább, mert az árakat kénytelenek az energiahordozók magas ára miatt emelni. „A mezőgazdasági termelést nyilván más is befolyásolja, az, hogy mit vetettek a gazdák, hogy milyen volt az időjárás, de az biztos, hogy a termékeket szállítani kell, a traktorok üzemanyaggal működnek, ezért várható általános növekedés az árakban.”
Pár napja a Román Nemzeti Bank is figyelmeztetést adott ki, becslései szerint idén áprilisra hosszú évek óta először kétszámjegyű inflációval számolhatunk. Ebben leszögezik, hogy az inflációs kilátásokat alapvetően meghatározza majd az energiaárak alakulása, amelynek kapcsán egyelőre nagy a bizonytalanság.
Legutóbb 2004-ben jegyeztek két számjegyű inflációt Romániában. Bakos Levente a Nemzeti Bank előrevetített inflációjáról elmondta, ez konkrétan azt jelenti majd, hogy
„Ennek ellenére a 11 százalék nem olyan brutális: pár százalékkal nagyobb, mint a tavalyi, vagyis nem azt jelenti, hogy most hirtelen radikális elszegényedés lesz, de aggodalomra ad okot.
– fogalmaz a szakértő, aki általában pozitívan szokott nyilatkozni, nem szereti riogatni a lakosságot fölöslegesen. Most azonban úgy véli, csak mérsékelten lehet optimista. „Azt tudom mondani, hogy Románia nem egy független gazdaság az Európai Unión belül, ezek a globális problémák érzékelhetők lesznek. Nem hiszem, hogy javulni fog a helyzet, hogy jobban fogunk élni egy év múlva, mint most, semmilyen jel nincs erre.
– összegez a szakértő.
Mintegy 14 millió euróval finanszírozza a tordai sóbánya turisztikai irányú bővítését és fejlesztését a Transilvania Bank, a projekt teljes beruházási értékét pedig mintegy 25 millió euróra becsülik a bank közleménye szerint.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kormányzati szerepvállalása ártana Románia kapcsolatainak mind a biztonsági partnereivel, mind az Európai Unióval – jelentette ki Nicușor Dan államfő szerda este, csehországi hivatalos látogatása végén.
Fiatal zenészek, táncművészek pályázatait várja a Talentum Hungaricum új évada. A program ösztöndíjjal, személyes mentorálással és intenzív szakmai programokkal támogatja résztvevőket.
Romániában az átlagnyugdíj 2942 lej. Hargita megyében 2609, Kovászna megyében 2664, Marosban 2676 lej. Van, aki 1663 lejből él, és csak a gyermekei segítségével tudja megvenni a gyógyszereit. Közben 882 ezer idős ember mindössze 1281 lejes nyugdíjból él.
Elesett kerékpárjával egy tizenegy éves gyermek szerdán Maros megye határához közel, a Fehér megyei Herián. A helyszínre riasztott mentősök megpróbálták újraéleszteni, de már nem tudták megmenteni az életét.
Nicușor Dan államfő bejelentette, hogy hétfőn újabb egyeztetés tart a parlamenti pártokkal a Cotroceni-palotában az új miniszterelnök-jelölt kijelöléséről.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök szerdán kijelentette, hogy pártja kész alternatívát kínálni az eddigi megszorító politikával szemben, és reményét fejezte ki, hogy Nicușor Dan államfő mielőbb egyeztetésre hívja a parlamenti pártokat.
Nem sikerült megszerezni a beiktatásához szükséges 233 szavazatot a PNL, az USR és az RMDSZ által támogatott Mureșan-kormánynak.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői és szenátorai nem szavazzák meg a Mureșan-kormányt, és más kabinetet sem támogatnak mindaddig, amíg Călin Georgescu volt államfőjelöltet nem bocsátják szabadon.
A kormányának beiktatásáról döntő parlamenti szavazást megelőző vitán a kijelölt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy kormánya egy modern, virágzó, igazságos és biztonságos ország megteremtésére törekszik.
1 hozzászólás