
A vásárlásainkkor, tankolásainkkor és az energiaszámlák törlesztésénél látszik a legjobban, hogy mennyivel kevesebbet ér a pénzünk. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Az elmúlt egy évben az élelmiszerárak átlagosan 7 százalékkal emelkedtek, a lista élén az étolaj és a pityóka áll több mint 25 százalékos áremelkedéssel, de a kenyér is több mint tíz százalékkal kerül többe most, mint tavaly ilyenkor. A mezőgazdászok közben folyamatosan kongatják a vészharangokat: akár az élelmiszerárak megháromszorozódásáról is beszélnek.
2022. február 21., 21:572022. február 21., 21:57
Az Országos Statisztikai Intézet összesített adatai szerint az éves inflációs ráta 2022 januárjában 8,35 százalékra emelkedett, miután
A földgáz, az étolaj, a burgonya és az üzemanyag drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Az élelmiszer-alapanyagok közül a burgonyán és az olajon kívül a szalonna, a zsír (23%) és a kukoricaliszt (17%) esetében is nagymértékű növekedést regisztráltak, de a margarinért 13 százalékkal, a lisztért 12,8 százalékkal, a kenyérért majdnem 11 százalékkal fizetünk többet.
A szakértők szerint pedig valós lehetőség a romániai élelmiszerválság, egyesek azt jósolják, hogy
Az is számít, hogy az idei év aszállyal és nagyon magas műtrágyaárakkal is kezdődött, elkerülhetetlen, hogy ezek a gazdasági paraméterek ne tükröződjenek a késztermékekben.
Bakos Levente közgazdász a Székelyhon kérésére elmondta, hogy az áremelkedések alapvető oka mindenképpen az energiahordozók árában keresendő. A szakértő szerint az, hogy több mint hatvan százalékkal drágult a múlt évhez képest a gáz ára, az sok tényező összefüggése: geopolitikai helyzet eredménye is, köze van az ukrán válsághoz, a nemzetközi spekulációkhoz is.
– magyarázza a szakértő. Hozzáteszi: mivel energiahordozóról van szó, ezt rögtön a piac is megérzi, így ott, ahol a termékek előállításához energia kell (tehát szinte mindenhol), ott költségként megjelenik ez a többletkiadás, és emelkednek az árak. Bakos Levente szerint nyilvánvaló, hogy
„A kormány is ösztönösen próbált beavatkozni az energiapiaci árakba, egy kétségbeesett megoldás volt, hogy plafonárakat vezettek be. Ez általában nem jó, de most azt hiszem, hogy
Azt gondolom, most kellett ez a lépés, bár közgazdászként minden porcikám tiltakozik az ilyesmi ellen, mert azáltal, hogy a kormány kifizeti a gázszámlák egy részét – mert tulajdonképpen ez történik –, nem fog autópályát építeni, vagy nem jut pénz másra, lehet, nem fog kórházra jutni például.
– fejti ki a szakember.
Rámutat, a mezőgazdasági termékek ára is azért növekedik tovább, mert az árakat kénytelenek az energiahordozók magas ára miatt emelni. „A mezőgazdasági termelést nyilván más is befolyásolja, az, hogy mit vetettek a gazdák, hogy milyen volt az időjárás, de az biztos, hogy a termékeket szállítani kell, a traktorok üzemanyaggal működnek, ezért várható általános növekedés az árakban.”
Pár napja a Román Nemzeti Bank is figyelmeztetést adott ki, becslései szerint idén áprilisra hosszú évek óta először kétszámjegyű inflációval számolhatunk. Ebben leszögezik, hogy az inflációs kilátásokat alapvetően meghatározza majd az energiaárak alakulása, amelynek kapcsán egyelőre nagy a bizonytalanság.
Legutóbb 2004-ben jegyeztek két számjegyű inflációt Romániában. Bakos Levente a Nemzeti Bank előrevetített inflációjáról elmondta, ez konkrétan azt jelenti majd, hogy
„Ennek ellenére a 11 százalék nem olyan brutális: pár százalékkal nagyobb, mint a tavalyi, vagyis nem azt jelenti, hogy most hirtelen radikális elszegényedés lesz, de aggodalomra ad okot.
– fogalmaz a szakértő, aki általában pozitívan szokott nyilatkozni, nem szereti riogatni a lakosságot fölöslegesen. Most azonban úgy véli, csak mérsékelten lehet optimista. „Azt tudom mondani, hogy Románia nem egy független gazdaság az Európai Unión belül, ezek a globális problémák érzékelhetők lesznek. Nem hiszem, hogy javulni fog a helyzet, hogy jobban fogunk élni egy év múlva, mint most, semmilyen jel nincs erre.
– összegez a szakértő.
Nem kell bírósági illetéket fizetniük a családon belüli erőszak áldozatainak válókeresetük vagy vagyonmegosztási keresetük benyújtáskor.
Csalás gyanújával indult nyomozás, miután kiderült, hogy az érintett személyek engedély és jogi felhatalmazás nélkül folytattak hitelszövetkezeteknél szokásos olyan tevékenységeket.
Megállapodást kezdeményezett a kivitelezővel a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal és költségcsökkentő programról számolt be Szakács-Paál István polgármester, miután a Szejke-ügy bírósági döntése több milliós terhet ró a város költségvetésére.
Hat háromszéki községben is fokozott rendőri ellenőrzések zajlottak a hét első napjain az akciók során közel 130 személyt igazoltattak, több mint 80 járművet állítottak meg, több mint 20 ezer lej értékben szabtak ki bírságokat.
Az áramszolgáltató vállalat tájékoztatása szerint csütörtökön és pénteken több Maros megyei településen lesz ideiglenes áramszünet karbantartási és hálózatfejlesztési munkálatok miatt.
Egy 26 éves férfit igazoltattak a rendőrök Bereckben kedden este, akiről megállapították, hogy nem rendelkezett érvényes jogosítvánnyal, és ittasan is vezetett. Később az is kiderült, hogy balesetezett is.
Kilenc év után búcsúzik a Figura Stúdió Színház éléről Albu István. A távozást Gyergyószentmiklósról „egy családból való kiszakadásként” éli meg. Elmondása szerint mind magánéleti, mind szakmai szempontból élete legfontosabb időszaka volt ez.
Házkutatás zajlik szerda reggel az egészségügyi minisztérium néhány irodájában hamisan kiállított szakorvosi oklevelekkel kapcsolatos vizsgálódás keretében – jelentette be Alexandru Rogobete.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kijelentette, hogy egyetért a törvényhozók számának csökkentésével, de azzal nem, hogy ez a létszám legtöbb 300 legyen, mivel így a romániai magyarok egy része képviselet nélkül maradna a parlamentben.
A Magyar Tudomány Napja alkalmából idén is történészkonferenciát szervez az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyói fiókegyesülete és a Gyergyói Népfőiskola. Az esemény november 6-án, csütörtökön 10 órától kezdődik a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban.
1 hozzászólás