
A vásárlásainkkor, tankolásainkkor és az energiaszámlák törlesztésénél látszik a legjobban, hogy mennyivel kevesebbet ér a pénzünk. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Az elmúlt egy évben az élelmiszerárak átlagosan 7 százalékkal emelkedtek, a lista élén az étolaj és a pityóka áll több mint 25 százalékos áremelkedéssel, de a kenyér is több mint tíz százalékkal kerül többe most, mint tavaly ilyenkor. A mezőgazdászok közben folyamatosan kongatják a vészharangokat: akár az élelmiszerárak megháromszorozódásáról is beszélnek.
2022. február 21., 21:572022. február 21., 21:57
Az Országos Statisztikai Intézet összesített adatai szerint az éves inflációs ráta 2022 januárjában 8,35 százalékra emelkedett, miután
A földgáz, az étolaj, a burgonya és az üzemanyag drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Az élelmiszer-alapanyagok közül a burgonyán és az olajon kívül a szalonna, a zsír (23%) és a kukoricaliszt (17%) esetében is nagymértékű növekedést regisztráltak, de a margarinért 13 százalékkal, a lisztért 12,8 százalékkal, a kenyérért majdnem 11 százalékkal fizetünk többet.
A szakértők szerint pedig valós lehetőség a romániai élelmiszerválság, egyesek azt jósolják, hogy
Az is számít, hogy az idei év aszállyal és nagyon magas műtrágyaárakkal is kezdődött, elkerülhetetlen, hogy ezek a gazdasági paraméterek ne tükröződjenek a késztermékekben.
Bakos Levente közgazdász a Székelyhon kérésére elmondta, hogy az áremelkedések alapvető oka mindenképpen az energiahordozók árában keresendő. A szakértő szerint az, hogy több mint hatvan százalékkal drágult a múlt évhez képest a gáz ára, az sok tényező összefüggése: geopolitikai helyzet eredménye is, köze van az ukrán válsághoz, a nemzetközi spekulációkhoz is.
– magyarázza a szakértő. Hozzáteszi: mivel energiahordozóról van szó, ezt rögtön a piac is megérzi, így ott, ahol a termékek előállításához energia kell (tehát szinte mindenhol), ott költségként megjelenik ez a többletkiadás, és emelkednek az árak. Bakos Levente szerint nyilvánvaló, hogy
„A kormány is ösztönösen próbált beavatkozni az energiapiaci árakba, egy kétségbeesett megoldás volt, hogy plafonárakat vezettek be. Ez általában nem jó, de most azt hiszem, hogy
Azt gondolom, most kellett ez a lépés, bár közgazdászként minden porcikám tiltakozik az ilyesmi ellen, mert azáltal, hogy a kormány kifizeti a gázszámlák egy részét – mert tulajdonképpen ez történik –, nem fog autópályát építeni, vagy nem jut pénz másra, lehet, nem fog kórházra jutni például.
– fejti ki a szakember.
Rámutat, a mezőgazdasági termékek ára is azért növekedik tovább, mert az árakat kénytelenek az energiahordozók magas ára miatt emelni. „A mezőgazdasági termelést nyilván más is befolyásolja, az, hogy mit vetettek a gazdák, hogy milyen volt az időjárás, de az biztos, hogy a termékeket szállítani kell, a traktorok üzemanyaggal működnek, ezért várható általános növekedés az árakban.”
Pár napja a Román Nemzeti Bank is figyelmeztetést adott ki, becslései szerint idén áprilisra hosszú évek óta először kétszámjegyű inflációval számolhatunk. Ebben leszögezik, hogy az inflációs kilátásokat alapvetően meghatározza majd az energiaárak alakulása, amelynek kapcsán egyelőre nagy a bizonytalanság.
Legutóbb 2004-ben jegyeztek két számjegyű inflációt Romániában. Bakos Levente a Nemzeti Bank előrevetített inflációjáról elmondta, ez konkrétan azt jelenti majd, hogy
„Ennek ellenére a 11 százalék nem olyan brutális: pár százalékkal nagyobb, mint a tavalyi, vagyis nem azt jelenti, hogy most hirtelen radikális elszegényedés lesz, de aggodalomra ad okot.
– fogalmaz a szakértő, aki általában pozitívan szokott nyilatkozni, nem szereti riogatni a lakosságot fölöslegesen. Most azonban úgy véli, csak mérsékelten lehet optimista. „Azt tudom mondani, hogy Románia nem egy független gazdaság az Európai Unión belül, ezek a globális problémák érzékelhetők lesznek. Nem hiszem, hogy javulni fog a helyzet, hogy jobban fogunk élni egy év múlva, mint most, semmilyen jel nincs erre.
– összegez a szakértő.
Dr. Balázsi Gábor székelyföldi származású, Egyesült Államokban élő fizikus, biofizikus és szintetikus biológus nemrég lelkendezve számolt be közösségi oldalán arról, hogy sikerült körbeutaznia a Földet. Emellett a rákkutatás helyzetére is rákérdeztünk.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter bejelentette, hogy kiküldi a tárca ellenőrző testületét a konstancai megyei kórházhoz, és kérni fogja a foglalkozás-egészségügyi bizottságtól az orvosi ügyelet teljesítése alóli felmentések felülvizsgálatát.
Jó metaforája az „egyszer minden véget ér” érzésnek a Stranger Things, aminek befejezése vegyes érzéseket keltett a nézőkben. Ez már nem az a sorozat 2026 elején, amit tíz évvel ezelőtt a szívünkbe zártunk. Spoileres kiritika.
Elhunyt Bräutigam Gábor, a Kispál és a Borz, valamint a Kiscsillag alapító dobosa. A zenész 60 éves volt.
A múlt év első kilenc hónapjában 2024 azonos időszakához képest 8,8 százalékkal 48,993 millióra csökkent a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok száma – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország területének jelentős részére érvényes, narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a havazás miatt.
Ilie Bolojan miniszterelnök szombat este azt nyilatkozta, bízik benne, hogy január 16-i ülésén az alkotmánybíróság dönteni fog a bírák és ügyészek különnyugdíját szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos beadványról.
Az idei tél legalacsonyabb hőmérsékletét mérték vasárnapra virradóan Székelyföldön: Gyergyóalfaluban mínusz 17,2 Celsius-fokig hűlt a levegő.
Az előző évhez képest 2025-ben 48 százalékkal növelte utasforgalmát a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér – jelentette be Adrian Veștea Brassó megyei tanácselnök.
A hóval borított útszakaszokról tett közzé helyzetjelentést a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP). A legtöbb szakaszon három centiméternél nem vastagabb a hóréteg.
1 hozzászólás