A vásárlásainkkor, tankolásainkkor és az energiaszámlák törlesztésénél látszik a legjobban, hogy mennyivel kevesebbet ér a pénzünk. Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
Az elmúlt egy évben az élelmiszerárak átlagosan 7 százalékkal emelkedtek, a lista élén az étolaj és a pityóka áll több mint 25 százalékos áremelkedéssel, de a kenyér is több mint tíz százalékkal kerül többe most, mint tavaly ilyenkor. A mezőgazdászok közben folyamatosan kongatják a vészharangokat: akár az élelmiszerárak megháromszorozódásáról is beszélnek.
2022. február 21., 21:572022. február 21., 21:57
Az Országos Statisztikai Intézet összesített adatai szerint az éves inflációs ráta 2022 januárjában 8,35 százalékra emelkedett, miután
A földgáz, az étolaj, a burgonya és az üzemanyag drágult a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Az élelmiszer-alapanyagok közül a burgonyán és az olajon kívül a szalonna, a zsír (23%) és a kukoricaliszt (17%) esetében is nagymértékű növekedést regisztráltak, de a margarinért 13 százalékkal, a lisztért 12,8 százalékkal, a kenyérért majdnem 11 százalékkal fizetünk többet.
A szakértők szerint pedig valós lehetőség a romániai élelmiszerválság, egyesek azt jósolják, hogy
Az is számít, hogy az idei év aszállyal és nagyon magas műtrágyaárakkal is kezdődött, elkerülhetetlen, hogy ezek a gazdasági paraméterek ne tükröződjenek a késztermékekben.
Bakos Levente közgazdász a Székelyhon kérésére elmondta, hogy az áremelkedések alapvető oka mindenképpen az energiahordozók árában keresendő. A szakértő szerint az, hogy több mint hatvan százalékkal drágult a múlt évhez képest a gáz ára, az sok tényező összefüggése: geopolitikai helyzet eredménye is, köze van az ukrán válsághoz, a nemzetközi spekulációkhoz is.
– magyarázza a szakértő. Hozzáteszi: mivel energiahordozóról van szó, ezt rögtön a piac is megérzi, így ott, ahol a termékek előállításához energia kell (tehát szinte mindenhol), ott költségként megjelenik ez a többletkiadás, és emelkednek az árak. Bakos Levente szerint nyilvánvaló, hogy
„A kormány is ösztönösen próbált beavatkozni az energiapiaci árakba, egy kétségbeesett megoldás volt, hogy plafonárakat vezettek be. Ez általában nem jó, de most azt hiszem, hogy
Azt gondolom, most kellett ez a lépés, bár közgazdászként minden porcikám tiltakozik az ilyesmi ellen, mert azáltal, hogy a kormány kifizeti a gázszámlák egy részét – mert tulajdonképpen ez történik –, nem fog autópályát építeni, vagy nem jut pénz másra, lehet, nem fog kórházra jutni például.
– fejti ki a szakember.
Rámutat, a mezőgazdasági termékek ára is azért növekedik tovább, mert az árakat kénytelenek az energiahordozók magas ára miatt emelni. „A mezőgazdasági termelést nyilván más is befolyásolja, az, hogy mit vetettek a gazdák, hogy milyen volt az időjárás, de az biztos, hogy a termékeket szállítani kell, a traktorok üzemanyaggal működnek, ezért várható általános növekedés az árakban.”
Pár napja a Román Nemzeti Bank is figyelmeztetést adott ki, becslései szerint idén áprilisra hosszú évek óta először kétszámjegyű inflációval számolhatunk. Ebben leszögezik, hogy az inflációs kilátásokat alapvetően meghatározza majd az energiaárak alakulása, amelynek kapcsán egyelőre nagy a bizonytalanság.
Legutóbb 2004-ben jegyeztek két számjegyű inflációt Romániában. Bakos Levente a Nemzeti Bank előrevetített inflációjáról elmondta, ez konkrétan azt jelenti majd, hogy
„Ennek ellenére a 11 százalék nem olyan brutális: pár százalékkal nagyobb, mint a tavalyi, vagyis nem azt jelenti, hogy most hirtelen radikális elszegényedés lesz, de aggodalomra ad okot.
– fogalmaz a szakértő, aki általában pozitívan szokott nyilatkozni, nem szereti riogatni a lakosságot fölöslegesen. Most azonban úgy véli, csak mérsékelten lehet optimista. „Azt tudom mondani, hogy Románia nem egy független gazdaság az Európai Unión belül, ezek a globális problémák érzékelhetők lesznek. Nem hiszem, hogy javulni fog a helyzet, hogy jobban fogunk élni egy év múlva, mint most, semmilyen jel nincs erre.
– összegez a szakértő.
Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.
Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.
Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.
Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
1 hozzászólás