A csíkszentmihályi Szent Mihály-templom
Fotó: Kocsis Károly
A katolikus egyház ezen a napon Szent Mihály arkangyal megjelenésére emlékezik. Őt tartják a mennyei seregek vezetőjének, de ami sokkal közvetlenebbül érint bennünket: ő az utolsó ítélet angyala, a jó és rossz cselekedetek elbírálója; halálunk után lelkünket ő kíséri a túlvilágra, és hadakozik érte a sátánnal. Ezért ábrázolják a freskókon kardal és mérleggel. Az állattartók a gazdasági év fordulójaként tartották számon.
2023. szeptember 29., 07:412023. szeptember 29., 07:41
Elsősorban temetőket, ezeknek kápolnáit, haranglábakat és harangokat, régi városkapukat szoktak az egyház ősi védelmezője, a halottak szószólója pártfogásába ajánlani.
A Lemhény és Kézdialmás közötti Szent Mihály-templom – felújítás előtt
Fotó: Kocsis Károly
Olyannyira, hogy Szent László vonatkozó rendeletétől a 18. század közepéig napja parancsolt ünnepnek számított. Később a tiltás csak egyes munkálatokra vonatkozott, és az sem kötelező erővel.
Ez inkább a női foglalatosságokat érintette – aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég –, a mezei munkát viszont biztosan nem, hiszen
A gazdasági őszi évnegyed kezdőnapjának számított, általában az előtte levő vagy utána következő két hetet tartották a legalkalmasabbnak az őszi vetésre, főként a rozs és a búza tekintetében.
A lemhényi Szent Mihály-templom belseje – felújítás előtt
Fotó: Kocsis Károly
A nyári időszámítás valójában Szent Mihállyal ér véget. Régebb
A csobánokat, öregbojtárokat, számadókat ekkor számoltatták el, illetve kapták kézhez bérüket és természetbeni járandóságukat; esetleg fel is fogadták őket következő idényre, vagy mással „szegődtek”. Ahogy a nóta is mondja:
„Szent Mihály-nap, Szent Mihály-nap közeledik,/ A juhászok a juhokat számba veszik./ Egynek van egy ürüje, rajta van a csengője,/ Hajtja, hajtja, hajtogatja.”
A természetbeni adósság kiegyenlítése a földművesekre is vonatkozott, „hogy ne kelljen többé rá gondolni”.
A lemhényi Szent Mihály-templom – felújítás előtt
Fotó: Kocsis Károly
A pásztornép ezen a napon tartotta az évi kerülők egyikét. Egy évben ugyanis négyszer kerülhettek a faluban, hogy komenciót, azaz járandóságot szedjenek: Mihály napján és Márton-napkor (november 11.), valamint karácsonykor és húsvétkor. Ezt követően este rendszerint mulatsággal tették fel a pontot az i-re.
Legalább ilyen érdekes lehetett a Hortobágy környéki pásztorok szamárkendője is. Erre a mulatságra a juhos gazdákat feleségestül meghívták, a kikészített báránybőrt színes szalagokkal botra kötözték: ez volt a szamárkendő.
A lemhényi Szent Mihály-templom tornya – felújítás előtt
Fotó: Kocsis Károly
A módosabbak cselédeket is fogtak maguknak Szent Mihálykor.
„Mikor a szolgát fogadják,/ Öcsémuramnak szólítják./ De amikor már megkapták, Csak főtt krumplival táplálják”
– mondogatták utána. Igaz, amelyik cseléd nem volt megelégedve a sorsával, ezen a napon ő is továbbköltözhetett. Egészen a 19. század végéig
A 18. századtól kezdve a bírókat is ezen a napon választották meg. Udvarhelyszék legalábbis már 1727-ben úgy döntött, hogy „ezután minden falukban a bírák Szent Mihály-napban változzanak”. Persze, előfordult, hogy ezzel október végéig, november elejéig kivártak.
A lemhényi Szent Mihály-templom melletti temető
Fotó: Kocsis Károly
– írja Barabás László néprajzkutató. A háromszéki unitáriusok hálaadó istentiszteleten vettek részt, ünnepségeket szervezetek, amelyekre elvárták az elszármazott rokonokat, távoli barátokat is. A korondi unitáriusok az utána következő vasárnap tartják az őszi hálaadás vagy az új kenyér ünnepét, amikor – részben a katolikusok által is átvett – szokás szerint
Az ugyancsak unitárius Torockón ezen a napon nagyobb állatvásárt szerveztek, de
Bár a román faluközösségekben már a Kisasszonyt követő napon beengedték a berbécset a juhok közé, a székely falvak többségében ennek Szent Mihálykor jött el az ideje, mint ahogy
Ezek napközben felügyelet nélkül legelnek, este maguktól vagy a gazda irányításával térnek haza.
Székelyvarságon Szent György napja és május 10-e között a tanyák között szabadon jártak a szarvasmarhák. Május 10-én tilalom alá került a határ, a fehérmarha pásztor elé került. Ott is maradt Szent Mihály napjáig, amikor beszabadult a határ, a pásztorok számba adták az állatokat, és a marhacsordák föloszlottak. Szeptember végétől a hó leestéig ismét a tanyák között családi felügyelettel legelészett, járt-kelt a fehérmarha. A juhok még Szent Mihály-nap után is a majorok előtt maradtak. Csak a hó leestekor verték szét a nyájakat. Szent Mihály-nap után azonban a major nem fejhette a juhokat, így a gazdák sem részesülhettek a tejtermékekből.
Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006)
Bár a vénasszonyok nyara általában erre az időszakra esik, Szent Mihály után már általában hűvösebb, sárosabb napok következnek, jelezvén, hogy a tél kapujában állunk, sőt, ha ma károg a holló, akkor hamarosan be is következik. Ennek az öltözködésben is meg kell mutatkoznia, ezért a mondás:
Vagy a másik figyelmeztetés: „Akit Szent Mihály-nap után kalapban látsz, ne kérj attól tanácsot!”
Sírkő a lemhényi Szent Mihály-templom melletti temetőben. Az arkangyal a kommunisták lelkéért is megvív a sátánnal
Fotó: Kocsis Károly
Ekkor a fű gyökere is megszakad, már harapófogóval sem lehet kihúzni – tarják az öregek. Megszűnik a mézelés, innentől kezdve már az asszonyok is beléphetnek a méhesbe.
A várható hóharmatokra utal a mondás, miszerint Szent Mihály fehér lovon jön, vagy „kicsapja a derest legelni”. A bukovinai székelyek talán ezért gondolhatták, hogy a holtak lelkeiért is fehér lovon jön el az arkangyal, máshol meg úgy tudták:
Az időjárást többféle módon igyekeztek kikövetkeztetni. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, és ráadásul a keleti szél is felkelt, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Ez utóbbira utalhatott az is, ha fecskék még nem mentek el eddig a napig – idén viszont ez nem áll fenn.
A kolozsvári Szent Mihály templom belseje
Fotó: Kiss Judit
A Mihály-napi égdörgés jó őszt, de hosszú és kemény telet jelent – ennek bekövetkeztére sem mutatkozik ma túl sok esély Székelyföldön, de legalább nem lesz ecet a borból. A végére el ne felejtsük:
Ekkor régen nemcsak a kukoricát kezdték el törni, hanem az őszi lakodalmakat is erre az időszakra tették. Aki lemaradt farsangkor, most aztán tényleg szedje össze magát!
Székelyföldön, illetve közvetlen vonzáskörében a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Szent Mihály tiszteletére: Málnás, Etéd, Türkös, Lemhény, Szásznádas, Vadad, Székelyhodos, Csíkszentmihály, Székelypálfalva, Üknyéd. Ezek mellett Gyulafehérváron pénteken 11 órától tartják a székesegyház búcsúját.
Szabadidős lovas versenyt szervez évadnyitóként a Gyémántpatkó Egyesület április 27-én, szombaton Csíkzsögödben.
Eddig névtelen sepsiszentgyörgyi utcák kapnak nevet a helyi képviselő-testület döntése nyomán: a város roma negyedében, az Illyefalva felé vezető út két oldalán, továbbá Szépmezőn és a városhoz tartozó Kilyénben.
Számos utcát ideiglenesen lezárnak csütörtöktől Székelyudvarhelyen, a 2024-es Hargita Rali idején.
Bizonyos körülmények között több egészségügyi szolgáltatásra is ingyen lesznek jogosultak az egészségbiztosítással nem rendelkezők júliustól. Különböző vizsgálatok, konzultációk, laborvizsgálatok szerepelnek az ingyenessé váló szolgáltatások között.
Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen már átveszik a lejárt szavatosságú gyógyszereket, Marosvásárhelyen azonban csak most készül erre a sürgősségi kórház. Az egészségügyi minisztérium már tavaly szabályozta a készítmények leadásának módját.
A Vadon Egyesület a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park felső sétányára várja az természetfotók iránt érdeklődőket április 24-én, szerdán 18 órakor. Ekkor nyitják meg ugyanis a Transnatura Természetfotó Klub Varázslatos természet című kiállítását.
A szabadságharc mécsesei – Női honvédek – 200 éve született Bányai Júlia, az 1848-as forradalom és szabadságharc honvédszázadosa címmel nyílik kiállítás Sepsiszentgyörgyön.
Több székelyföldi egyesület projektje nyert támogatást a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány Zöldövezet programjának idei kiírásán. Az eredményeket, a támogatásra javasolt egyesületek listáját közzétették a zöldövezet.ro oldalon.
Képekbe zárt haza címmel nyílik kiállítás szerdán 17 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A fotókat Weinstock Ernő készítette 1940–1944 között Észak-Erdélyben.
Az egészséges és aktív életmód előmozdítása érdekében indított támogató csoportot a kézdivásárhelyi idősek számára a Gyulafehérvári Caritas. Az első, bemutató jellegű találkozót kedden délután tartották.
szóljon hozzá!