Hirdetés
Hirdetés

Szent Mihály napja – amikor öcsémuramnak szólították a szolgát

A csíkszentmihályi Szent Mihály-templom •  Fotó: Kocsis Károly

A csíkszentmihályi Szent Mihály-templom

Fotó: Kocsis Károly

A katolikus egyház ezen a napon Szent Mihály arkangyal megjelenésére emlékezik. Őt tartják a mennyei seregek vezetőjének, de ami sokkal közvetlenebbül érint bennünket: ő az utolsó ítélet angyala, a jó és rossz cselekedetek elbírálója; halálunk után lelkünket ő kíséri a túlvilágra, és hadakozik érte a sátánnal. Ezért ábrázolják a freskókon kardal és mérleggel. Az állattartók a gazdasági év fordulójaként tartották számon.

Kocsis Károly

2023. szeptember 29., 07:412023. szeptember 29., 07:41

Elsősorban temetőket, ezeknek kápolnáit, haranglábakat és harangokat, régi városkapukat szoktak az egyház ősi védelmezője, a halottak szószólója pártfogásába ajánlani.

Kultusza először a keleti egyházban bontakozott ki, majd Európa-szerte, Szent István korától az egész Kárpát-medencében is elterjedt tisztelete.

Hirdetés
A Lemhény és Kézdialmás közötti Szent Mihály-templom – felújítás előtt •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

A Lemhény és Kézdialmás közötti Szent Mihály-templom – felújítás előtt

Fotó: Kocsis Károly

Olyannyira, hogy Szent László vonatkozó rendeletétől a 18. század közepéig napja parancsolt ünnepnek számított. Később a tiltás csak egyes munkálatokra vonatkozott, és az sem kötelező erővel.

Ez inkább a női foglalatosságokat érintette – aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég –, a mezei munkát viszont biztosan nem, hiszen

a régiek hite szerint az e napon elvetett gabonaszemek mindig jó termést hoznak.

A gazdasági őszi évnegyed kezdőnapjának számított, általában az előtte levő vagy utána következő két hetet tartották a legalkalmasabbnak az őszi vetésre, főként a rozs és a búza tekintetében.

A burgonya-betakarítással néhol illett végezni eddig, máshol – mint például Ozsdolán – csak ez után kezdték el a kiszedését.

A lemhényi Szent Mihály-templom belseje – felújítás előtt •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

A lemhényi Szent Mihály-templom belseje – felújítás előtt

Fotó: Kocsis Károly

A számadás napja

A nyári időszámítás valójában Szent Mihállyal ér véget. Régebb

a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza gazdáiknak – ma már egyes helyeken addig tartják kint, amíg az időjárás engedi, van, ahol egészen Szent Mártonig.

A csobánokat, öregbojtárokat, számadókat ekkor számoltatták el, illetve kapták kézhez bérüket és természetbeni járandóságukat; esetleg fel is fogadták őket következő idényre, vagy mással „szegődtek”. Ahogy a nóta is mondja:

„Szent Mihály-nap, Szent Mihály-nap közeledik,/ A juhászok a juhokat számba veszik./ Egynek van egy ürüje, rajta van a csengője,/ Hajtja, hajtja, hajtogatja.”

A természetbeni adósság kiegyenlítése a földművesekre is vonatkozott, „hogy ne kelljen többé rá gondolni”.

A lemhényi Szent Mihály-templom – felújítás előtt •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

A lemhényi Szent Mihály-templom – felújítás előtt

Fotó: Kocsis Károly

A pásztornép ezen a napon tartotta az évi kerülők egyikét. Egy évben ugyanis négyszer kerülhettek a faluban, hogy komenciót, azaz járandóságot szedjenek: Mihály napján és Márton-napkor (november 11.), valamint karácsonykor és húsvétkor. Ezt követően este rendszerint mulatsággal tették fel a pontot az i-re.

A bélboriak és a gyergyótölgyesiek ekkor tartották a máglyákkal megvilágított farkasünnepet, amely révén a csordát a hazatérés idejére megvédték a farkasok kártételeitől.

Legalább ilyen érdekes lehetett a Hortobágy környéki pásztorok szamárkendője is. Erre a mulatságra a juhos gazdákat feleségestül meghívták, a kikészített báránybőrt színes szalagokkal botra kötözték: ez volt a szamárkendő.

A lemhényi Szent Mihály-templom tornya – felújítás előtt •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

A lemhényi Szent Mihály-templom tornya – felújítás előtt

Fotó: Kocsis Károly

A juhásznék bélest sütöttek, a juh- vagy berbécspörköltet pedig a pásztorok készítették el, ők állták a bort és a muzsikát.

A módosabbak cselédeket is fogtak maguknak Szent Mihálykor.

„Mikor a szolgát fogadják,/ Öcsémuramnak szólítják./ De amikor már megkapták, Csak főtt krumplival táplálják”

– mondogatták utána. Igaz, amelyik cseléd nem volt megelégedve a sorsával, ezen a napon ő is továbbköltözhetett. Egészen a 19. század végéig

a szász céhes mestereknek ilyenkor gazdagon meg kellett vendégelniük inasaikat és a felszabadult legényeiket.

A 18. századtól kezdve a bírókat is ezen a napon választották meg. Udvarhelyszék legalábbis már 1727-ben úgy döntött, hogy „ezután minden falukban a bírák Szent Mihály-napban változzanak”. Persze, előfordult, hogy ezzel október végéig, november elejéig kivártak.

A lemhényi Szent Mihály-templom melletti temető •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

A lemhényi Szent Mihály-templom melletti temető

Fotó: Kocsis Károly

Nincs többé friss sajt

Parajdon e naptól fogva abbahagyták a juhok háromszori fejését, később teljesen elhagyták a fejést

– írja Barabás László néprajzkutató. A háromszéki unitáriusok hálaadó istentiszteleten vettek részt, ünnepségeket szervezetek, amelyekre elvárták az elszármazott rokonokat, távoli barátokat is. A korondi unitáriusok az utána következő vasárnap tartják az őszi hálaadás vagy az új kenyér ünnepét, amikor – részben a katolikusok által is átvett – szokás szerint

kenyeret és kalácsot sütnek az új búzából, úrvacsorát vesznek, és az elhunyt családtagokra emlékeznek.

Az ugyancsak unitárius Torockón ezen a napon nagyobb állatvásárt szerveztek, de

Csíkszereda is ekkor tartotta egyik országos vásárát – a Szent Margit-napi, a farsang utolsó napjaira eső és a pünkösdi mellett.

Bár a román faluközösségekben már a Kisasszonyt követő napon beengedték a berbécset a juhok közé, a székely falvak többségében ennek Szent Mihálykor jött el az ideje, mint ahogy

a határ is ekkor szabadul fel: el lehet csapni az állatokat.

Ezek napközben felügyelet nélkül legelnek, este maguktól vagy a gazda irányításával térnek haza.

Székelyvarságon Szent György napja és május 10-e között a tanyák között szabadon jártak a szarvasmarhák. Május 10-én tilalom alá került a határ, a fehérmarha pásztor elé került. Ott is maradt Szent Mihály napjáig, amikor beszabadult a határ, a pásztorok számba adták az állatokat, és a marhacsordák föloszlottak. Szeptember végétől a hó leestéig ismét a tanyák között családi felügyelettel legelészett, járt-kelt a fehérmarha. A juhok még Szent Mihály-nap után is a majorok előtt maradtak. Csak a hó leestekor verték szét a nyájakat. Szent Mihály-nap után azonban a major nem fejhette a juhokat, így a gazdák sem részesülhettek a tejtermékekből.

Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006)

Bár a vénasszonyok nyara általában erre az időszakra esik, Szent Mihály után már általában hűvösebb, sárosabb napok következnek, jelezvén, hogy a tél kapujában állunk, sőt, ha ma károg a holló, akkor hamarosan be is következik. Ennek az öltözködésben is meg kell mutatkoznia, ezért a mondás:

Idézet
Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.”

Vagy a másik figyelmeztetés: „Akit Szent Mihály-nap után kalapban látsz, ne kérj attól tanácsot!”

Sírkő a lemhényi Szent Mihály-templom melletti temetőben. Az arkangyal a kommunisták lelkéért is megvív a sátánnal •  Fotó: Kocsis Károly Galéria

Sírkő a lemhényi Szent Mihály-templom melletti temetőben. Az arkangyal a kommunisták lelkéért is megvív a sátánnal

Fotó: Kocsis Károly

Ekkor a fű gyökere is megszakad, már harapófogóval sem lehet kihúzni – tarják az öregek. Megszűnik a mézelés, innentől kezdve már az asszonyok is beléphetnek a méhesbe.

A halak a víz mélyére húzódnak, ezért a hidegebb vidékeken a téli halászat kezdetének napja.

A várható hóharmatokra utal a mondás, miszerint Szent Mihály fehér lovon jön, vagy „kicsapja a derest legelni”. A bukovinai székelyek talán ezért gondolhatták, hogy a holtak lelkeiért is fehér lovon jön el az arkangyal, máshol meg úgy tudták:

aki nem vigyáz magára, felül a Szent Mihály lovára – azaz hamarosan meghal.

Ha ma dörög az ég…

Az időjárást többféle módon igyekeztek kikövetkeztetni. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, és ráadásul a keleti szél is felkelt, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Ez utóbbira utalhatott az is, ha fecskék még nem mentek el eddig a napig – idén viszont ez nem áll fenn.

Kézdiszentléleken úgy tartották, ahány nappal Szent Mihály napja előtt leesik a hóharmat, annyi héttel karácsony előtt kezd havazni – nos, ez alapján idén sem számíthatnak fehér karácsonyra.

A kolozsvári Szent Mihály templom belseje •  Fotó: Kiss Judit Galéria

A kolozsvári Szent Mihály templom belseje

Fotó: Kiss Judit

A Mihály-napi égdörgés jó őszt, de hosszú és kemény telet jelent – ennek bekövetkeztére sem mutatkozik ma túl sok esély Székelyföldön, de legalább nem lesz ecet a borból. A végére el ne felejtsük:

Szent Mihály napjával kezdődik a kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, amely egészen Katalin napjáig tart.

Ekkor régen nemcsak a kukoricát kezdték el törni, hanem az őszi lakodalmakat is erre az időszakra tették. Aki lemaradt farsangkor, most aztán tényleg szedje össze magát!

Székelyföldön, illetve közvetlen vonzáskörében a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Szent Mihály tiszteletére: Málnás, Etéd, Türkös, Lemhény, Szásznádas, Vadad, Székelyhodos, Csíkszentmihály, Székelypálfalva, Üknyéd. Ezek mellett Gyulafehérváron pénteken 11 órától tartják a székesegyház búcsúját.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 14., szombat

Mobilszám-hamisítás: valóban az hív minket, akit a telefon mutat?

Az egyre hatékonyabb szolgáltatói védelem mellett is fontos, hogy tudatosak maradjunk, és felismerjük a csalások árulkodó jeleit – hívja fel a figyelmet a magyarországi Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a mobilszámok hamisításával kapcsolatban.

Mobilszám-hamisítás: valóban az hív minket, akit a telefon mutat?
Hirdetés
2026. március 14., szombat

Magyarországról Székelyföldre jöttek megkergülni – videó

Hernádról egy kilencfős társaság érkezett szombaton Hargitafürdőre, hogy a helyi és környékbeli csapatokkal együtt megkergüljenek Székelyföld legvidámabb, téli szezont záró eseményén. Az idei Kerge Olimpiára hat „járművet” neveztek.

Magyarországról Székelyföldre jöttek megkergülni – videó
2026. március 14., szombat

Két nap is vonatra szálltak a rendőrök a héten az egész országban

A Román Rendőrség szállítási felügyelőségének munkatársai a hét elején a vasútállomásokon és személyszállító vonatokon végzett országos szintű ellenőrzéseken több mint 613 ezer lejre bírságoltak.

Két nap is vonatra szálltak a rendőrök a héten az egész országban
2026. március 14., szombat

Több tucatnyian hajtottak fel az autópályára lejárt műszaki vizsgás autóval

A március 2. és 8. közötti héten végzett ellenőrzések során 3079 bírságot rótt ki az autópálya-rendőrség.

Több tucatnyian hajtottak fel az autópályára lejárt műszaki vizsgás autóval
Hirdetés
2026. március 14., szombat

Százfős sereget láthattak volna el fegyverrel és cigivel a pénteki hatalmas fogásból – videóval

Több mint száz pisztolyt, több mint 130 tárat és több tízezer cigarettát találtak egy Németországba tartó török teherautóban a román határrendészek.

Százfős sereget láthattak volna el fegyverrel és cigivel a pénteki hatalmas fogásból – videóval
2026. március 14., szombat

Megvan, hogy milyen szavazólapot kapunk levélben a magyarországi választásokra

Jóváhagyta az országos pártlistás szavazólapok mintáit a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén. Az NVB kétfajta szavazólapot hagyott jóvá: az egyik a magyarországi szavazásra, a másik a levélben szavazásra készül.

Megvan, hogy milyen szavazólapot kapunk levélben a magyarországi választásokra
2026. március 14., szombat

Tűz ütött ki egy lakóházban, két ember szorult a mentősök segítségére

Lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat a Maroshévízhez közeli Nyágra (Neagra) településen. A mentőegység két személyt látott el a helyszínen, de egyikük sem igényelt kórházi ellátást.

Tűz ütött ki egy lakóházban, két ember szorult a mentősök segítségére
Hirdetés
2026. március 14., szombat

Egy lakás árát cserélte ki játékpénzre az „ingatlanügynök”

Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint ingatlanügynöknek adta ki magát, és egy tranzakció ürügyén, amikor az összeget ellenőrizték, 128 ezer eurónyi valódi pénzt cserélt ki játékpénzre.

Egy lakás árát cserélte ki játékpénzre az „ingatlanügynök”
2026. március 13., péntek

A könyvvásárra is kiterjedő együttműködést kötött a Sapientia és a csíkszeredai városháza

Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.

A könyvvásárra is kiterjedő együttműködést kötött a Sapientia és a csíkszeredai városháza
2026. március 13., péntek

Nacsa Lőrinc: az erdélyi vállalkozók a legoptimistábbak, ezt érdemes mindenkinek eltanulnia

Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.

Nacsa Lőrinc: az erdélyi vállalkozók a legoptimistábbak, ezt érdemes mindenkinek eltanulnia
Hirdetés