Szent Mihály napja – amikor öcsémuramnak szólították a szolgát
A csíkszentmihályi Szent Mihály-templom
Fotó: Kocsis Károly
A katolikus egyház ezen a napon Szent Mihály arkangyal megjelenésére emlékezik. Őt tartják a mennyei seregek vezetőjének, de ami sokkal közvetlenebbül érint bennünket: ő az utolsó ítélet angyala, a jó és rossz cselekedetek elbírálója; halálunk után lelkünket ő kíséri a túlvilágra, és hadakozik érte a sátánnal. Ezért ábrázolják a freskókon kardal és mérleggel. Az állattartók a gazdasági év fordulójaként tartották számon.
Kocsis Károly
2023. szeptember 29., 07:412023. szeptember 29., 07:41
Elsősorban temetőket, ezeknek kápolnáit, haranglábakat és harangokat, régi városkapukat szoktak az egyház ősi védelmezője, a halottak szószólója pártfogásába ajánlani.
A Lemhény és Kézdialmás közötti Szent Mihály-templom – felújítás előtt
Fotó: Kocsis Károly
Olyannyira, hogy Szent László vonatkozó rendeletétől a 18. század közepéig napja parancsolt ünnepnek számított. Később a tiltás csak egyes munkálatokra vonatkozott, és az sem kötelező erővel.
Ez inkább a női foglalatosságokat érintette – aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég –, a mezei munkát viszont biztosan nem, hiszen
A gazdasági őszi évnegyed kezdőnapjának számított, általában az előtte levő vagy utána következő két hetet tartották a legalkalmasabbnak az őszi vetésre, főként a rozs és a búza tekintetében.
A lemhényi Szent Mihály-templom belseje – felújítás előtt
Fotó: Kocsis Károly
A számadás napja
A nyári időszámítás valójában Szent Mihállyal ér véget. Régebb
A csobánokat, öregbojtárokat, számadókat ekkor számoltatták el, illetve kapták kézhez bérüket és természetbeni járandóságukat; esetleg fel is fogadták őket következő idényre, vagy mással „szegődtek”. Ahogy a nóta is mondja:
„Szent Mihály-nap, Szent Mihály-nap közeledik,/ A juhászok a juhokat számba veszik./ Egynek van egy ürüje, rajta van a csengője,/ Hajtja, hajtja, hajtogatja.”
A természetbeni adósság kiegyenlítése a földművesekre is vonatkozott, „hogy ne kelljen többé rá gondolni”.
A lemhényi Szent Mihály-templom – felújítás előtt
Fotó: Kocsis Károly
A pásztornép ezen a napon tartotta az évi kerülők egyikét. Egy évben ugyanis négyszer kerülhettek a faluban, hogy komenciót, azaz járandóságot szedjenek: Mihály napján és Márton-napkor (november 11.), valamint karácsonykor és húsvétkor. Ezt követően este rendszerint mulatsággal tették fel a pontot az i-re.
Legalább ilyen érdekes lehetett a Hortobágy környéki pásztorok szamárkendője is. Erre a mulatságra a juhos gazdákat feleségestül meghívták, a kikészített báránybőrt színes szalagokkal botra kötözték: ez volt a szamárkendő.
A lemhényi Szent Mihály-templom tornya – felújítás előtt
Fotó: Kocsis Károly
A módosabbak cselédeket is fogtak maguknak Szent Mihálykor.
„Mikor a szolgát fogadják,/ Öcsémuramnak szólítják./ De amikor már megkapták, Csak főtt krumplival táplálják”
– mondogatták utána. Igaz, amelyik cseléd nem volt megelégedve a sorsával, ezen a napon ő is továbbköltözhetett. Egészen a 19. század végéig
A 18. századtól kezdve a bírókat is ezen a napon választották meg. Udvarhelyszék legalábbis már 1727-ben úgy döntött, hogy „ezután minden falukban a bírák Szent Mihály-napban változzanak”. Persze, előfordult, hogy ezzel október végéig, november elejéig kivártak.
A lemhényi Szent Mihály-templom melletti temető
Fotó: Kocsis Károly
Nincs többé friss sajt
– írja Barabás László néprajzkutató. A háromszéki unitáriusok hálaadó istentiszteleten vettek részt, ünnepségeket szervezetek, amelyekre elvárták az elszármazott rokonokat, távoli barátokat is. A korondi unitáriusok az utána következő vasárnap tartják az őszi hálaadás vagy az új kenyér ünnepét, amikor – részben a katolikusok által is átvett – szokás szerint
Az ugyancsak unitárius Torockón ezen a napon nagyobb állatvásárt szerveztek, de
Bár a román faluközösségekben már a Kisasszonyt követő napon beengedték a berbécset a juhok közé, a székely falvak többségében ennek Szent Mihálykor jött el az ideje, mint ahogy
Ezek napközben felügyelet nélkül legelnek, este maguktól vagy a gazda irányításával térnek haza.
Székelyvarságon Szent György napja és május 10-e között a tanyák között szabadon jártak a szarvasmarhák. Május 10-én tilalom alá került a határ, a fehérmarha pásztor elé került. Ott is maradt Szent Mihály napjáig, amikor beszabadult a határ, a pásztorok számba adták az állatokat, és a marhacsordák föloszlottak. Szeptember végétől a hó leestéig ismét a tanyák között családi felügyelettel legelészett, járt-kelt a fehérmarha. A juhok még Szent Mihály-nap után is a majorok előtt maradtak. Csak a hó leestekor verték szét a nyájakat. Szent Mihály-nap után azonban a major nem fejhette a juhokat, így a gazdák sem részesülhettek a tejtermékekből.
Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006)
Bár a vénasszonyok nyara általában erre az időszakra esik, Szent Mihály után már általában hűvösebb, sárosabb napok következnek, jelezvén, hogy a tél kapujában állunk, sőt, ha ma károg a holló, akkor hamarosan be is következik. Ennek az öltözködésben is meg kell mutatkoznia, ezért a mondás:
Vagy a másik figyelmeztetés: „Akit Szent Mihály-nap után kalapban látsz, ne kérj attól tanácsot!”
Sírkő a lemhényi Szent Mihály-templom melletti temetőben. Az arkangyal a kommunisták lelkéért is megvív a sátánnal
Fotó: Kocsis Károly
Ekkor a fű gyökere is megszakad, már harapófogóval sem lehet kihúzni – tarják az öregek. Megszűnik a mézelés, innentől kezdve már az asszonyok is beléphetnek a méhesbe.
A várható hóharmatokra utal a mondás, miszerint Szent Mihály fehér lovon jön, vagy „kicsapja a derest legelni”. A bukovinai székelyek talán ezért gondolhatták, hogy a holtak lelkeiért is fehér lovon jön el az arkangyal, máshol meg úgy tudták:
Ha ma dörög az ég…
Az időjárást többféle módon igyekeztek kikövetkeztetni. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, és ráadásul a keleti szél is felkelt, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Ez utóbbira utalhatott az is, ha fecskék még nem mentek el eddig a napig – idén viszont ez nem áll fenn.
A kolozsvári Szent Mihály templom belseje
Fotó: Kiss Judit
A Mihály-napi égdörgés jó őszt, de hosszú és kemény telet jelent – ennek bekövetkeztére sem mutatkozik ma túl sok esély Székelyföldön, de legalább nem lesz ecet a borból. A végére el ne felejtsük:
Ekkor régen nemcsak a kukoricát kezdték el törni, hanem az őszi lakodalmakat is erre az időszakra tették. Aki lemaradt farsangkor, most aztán tényleg szedje össze magát!
Székelyföldön, illetve közvetlen vonzáskörében a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Szent Mihály tiszteletére: Málnás, Etéd, Türkös, Lemhény, Szásznádas, Vadad, Székelyhodos, Csíkszentmihály, Székelypálfalva, Üknyéd. Ezek mellett Gyulafehérváron pénteken 11 órától tartják a székesegyház búcsúját.
CsíkszékA rovat további cikkei
A Nagy-Küküllőbe esett két kvadozó Maros megyében
Két, folyóba esett ember mentésére riasztották szombat délután a segesvári tűzoltókat.
A Nagy-Küküllőbe esett két kvadozó Maros megyében
Közel-keleti konfliktus: 1500 romániai utast érintettek a járattörlések
Mintegy 1500 utast érintenek a közel-keleti helyzet miatti járattörlések – tájékoztatott szombaton a bukaresti repülőtereket üzemeltető vállalt (CNAB) szóvivője.
Közel-keleti konfliktus: 1500 romániai utast érintettek a járattörlések
Itt a tavasz: 17 fokig is emelkedhet a hőmérséklet március elején
Március első tíz napján nagyon kevés csapadék várható, túlnyomóan napos időre és az ilyenkor szokásosnál magasabb hőmérsékletekre lehet számítani, a nappali csúcsértékek többnyire 10 és 17 Celsius-fok között alakulnak.
Itt a tavasz: 17 fokig is emelkedhet a hőmérséklet március elején
Ne utazzunk Izraelbe! – szólított fel a román külügyminisztérium
A külügyminisztérium szombaton a közel-keleti biztonsági helyzet romlására hivatkozva a 8-as szintre emelte az Izraelre vonatkozó utazási figyelmeztetést a kilencfokozatú skálán, és arra szólította fel a román állampolgárokat, hogy ne utazzanak Izraelbe.
Ne utazzunk Izraelbe! – szólított fel a román külügyminisztérium
A tél utolsó napja is fagyosan indult Székelyföldön
Országszerte fagyosan indult a naptári tél utolsó napja, de a legalacsonyabb értékeket – egy kivétellel – székelyföldi településeken mérték.
A tél utolsó napja is fagyosan indult Székelyföldön
Kezdődik az online tavasz: az eMAG-on több mint 50%-kal nőtt a márciuskák iránti kereslet a tavalyi évhez képest
Már nyáron elkezdődhet a parajdi árvízvédelmi rendszer kiépítése
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
Már nyáron elkezdődhet a parajdi árvízvédelmi rendszer kiépítése
Egészségügyi miniszter: Románia 30 évet veszített a szűrés és a megelőzés területén
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Egészségügyi miniszter: Románia 30 évet veszített a szűrés és a megelőzés területén
Kifejlett nőstény medve támadt egy férfira Patakfalván – frissítve
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Kifejlett nőstény medve támadt egy férfira Patakfalván – frissítve
Európa Gasztronómiai Régiója: Borbás Marcsit Hargita megye tiszteletbeli nagykövetének kérték fel
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Európa Gasztronómiai Régiója: Borbás Marcsit Hargita megye tiszteletbeli nagykövetének kérték fel
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!