Szent Mihály napja – amikor öcsémuramnak szólították a szolgát

Szent Mihály napja – amikor öcsémuramnak szólították a szolgát

A csíkszentmihályi Szent Mihály-templom

Fotó: Kocsis Károly

A katolikus egyház ezen a napon Szent Mihály arkangyal megjelenésére emlékezik. Őt tartják a mennyei seregek vezetőjének, de ami sokkal közvetlenebbül érint bennünket: ő az utolsó ítélet angyala, a jó és rossz cselekedetek elbírálója; halálunk után lelkünket ő kíséri a túlvilágra, és hadakozik érte a sátánnal. Ezért ábrázolják a freskókon kardal és mérleggel. Az állattartók a gazdasági év fordulójaként tartották számon.

Kocsis Károly

2023. szeptember 29., 07:412023. szeptember 29., 07:41

Elsősorban temetőket, ezeknek kápolnáit, haranglábakat és harangokat, régi városkapukat szoktak az egyház ősi védelmezője, a halottak szószólója pártfogásába ajánlani.

Kultusza először a keleti egyházban bontakozott ki, majd Európa-szerte, Szent István korától az egész Kárpát-medencében is elterjedt tisztelete.

Galéria

A Lemhény és Kézdialmás közötti Szent Mihály-templom – felújítás előtt

Fotó: Kocsis Károly

Olyannyira, hogy Szent László vonatkozó rendeletétől a 18. század közepéig napja parancsolt ünnepnek számított. Később a tiltás csak egyes munkálatokra vonatkozott, és az sem kötelező erővel.

Ez inkább a női foglalatosságokat érintette – aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég –, a mezei munkát viszont biztosan nem, hiszen

a régiek hite szerint az e napon elvetett gabonaszemek mindig jó termést hoznak.

A gazdasági őszi évnegyed kezdőnapjának számított, általában az előtte levő vagy utána következő két hetet tartották a legalkalmasabbnak az őszi vetésre, főként a rozs és a búza tekintetében.

A burgonya-betakarítással néhol illett végezni eddig, máshol – mint például Ozsdolán – csak ez után kezdték el a kiszedését.

Galéria

A lemhényi Szent Mihály-templom belseje – felújítás előtt

Fotó: Kocsis Károly

A számadás napja

A nyári időszámítás valójában Szent Mihállyal ér véget. Régebb

a Szent György-napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották vissza gazdáiknak – ma már egyes helyeken addig tartják kint, amíg az időjárás engedi, van, ahol egészen Szent Mártonig.

A csobánokat, öregbojtárokat, számadókat ekkor számoltatták el, illetve kapták kézhez bérüket és természetbeni járandóságukat; esetleg fel is fogadták őket következő idényre, vagy mással „szegődtek”. Ahogy a nóta is mondja:

„Szent Mihály-nap, Szent Mihály-nap közeledik,/ A juhászok a juhokat számba veszik./ Egynek van egy ürüje, rajta van a csengője,/ Hajtja, hajtja, hajtogatja.”

A természetbeni adósság kiegyenlítése a földművesekre is vonatkozott, „hogy ne kelljen többé rá gondolni”.

Galéria

A lemhényi Szent Mihály-templom – felújítás előtt

Fotó: Kocsis Károly

A pásztornép ezen a napon tartotta az évi kerülők egyikét. Egy évben ugyanis négyszer kerülhettek a faluban, hogy komenciót, azaz járandóságot szedjenek: Mihály napján és Márton-napkor (november 11.), valamint karácsonykor és húsvétkor. Ezt követően este rendszerint mulatsággal tették fel a pontot az i-re.

A bélboriak és a gyergyótölgyesiek ekkor tartották a máglyákkal megvilágított farkasünnepet, amely révén a csordát a hazatérés idejére megvédték a farkasok kártételeitől.

Legalább ilyen érdekes lehetett a Hortobágy környéki pásztorok szamárkendője is. Erre a mulatságra a juhos gazdákat feleségestül meghívták, a kikészített báránybőrt színes szalagokkal botra kötözték: ez volt a szamárkendő.

Galéria

A lemhényi Szent Mihály-templom tornya – felújítás előtt

Fotó: Kocsis Károly

A juhásznék bélest sütöttek, a juh- vagy berbécspörköltet pedig a pásztorok készítették el, ők állták a bort és a muzsikát.

A módosabbak cselédeket is fogtak maguknak Szent Mihálykor.

„Mikor a szolgát fogadják,/ Öcsémuramnak szólítják./ De amikor már megkapták, Csak főtt krumplival táplálják”

– mondogatták utána. Igaz, amelyik cseléd nem volt megelégedve a sorsával, ezen a napon ő is továbbköltözhetett. Egészen a 19. század végéig

a szász céhes mestereknek ilyenkor gazdagon meg kellett vendégelniük inasaikat és a felszabadult legényeiket.

A 18. századtól kezdve a bírókat is ezen a napon választották meg. Udvarhelyszék legalábbis már 1727-ben úgy döntött, hogy „ezután minden falukban a bírák Szent Mihály-napban változzanak”. Persze, előfordult, hogy ezzel október végéig, november elejéig kivártak.

Galéria

A lemhényi Szent Mihály-templom melletti temető

Fotó: Kocsis Károly

Nincs többé friss sajt

Parajdon e naptól fogva abbahagyták a juhok háromszori fejését, később teljesen elhagyták a fejést

– írja Barabás László néprajzkutató. A háromszéki unitáriusok hálaadó istentiszteleten vettek részt, ünnepségeket szervezetek, amelyekre elvárták az elszármazott rokonokat, távoli barátokat is. A korondi unitáriusok az utána következő vasárnap tartják az őszi hálaadás vagy az új kenyér ünnepét, amikor – részben a katolikusok által is átvett – szokás szerint

kenyeret és kalácsot sütnek az új búzából, úrvacsorát vesznek, és az elhunyt családtagokra emlékeznek.

Az ugyancsak unitárius Torockón ezen a napon nagyobb állatvásárt szerveztek, de

Csíkszereda is ekkor tartotta egyik országos vásárát – a Szent Margit-napi, a farsang utolsó napjaira eső és a pünkösdi mellett.

Bár a román faluközösségekben már a Kisasszonyt követő napon beengedték a berbécset a juhok közé, a székely falvak többségében ennek Szent Mihálykor jött el az ideje, mint ahogy

a határ is ekkor szabadul fel: el lehet csapni az állatokat.

Ezek napközben felügyelet nélkül legelnek, este maguktól vagy a gazda irányításával térnek haza.

Székelyvarságon Szent György napja és május 10-e között a tanyák között szabadon jártak a szarvasmarhák. Május 10-én tilalom alá került a határ, a fehérmarha pásztor elé került. Ott is maradt Szent Mihály napjáig, amikor beszabadult a határ, a pásztorok számba adták az állatokat, és a marhacsordák föloszlottak. Szeptember végétől a hó leestéig ismét a tanyák között családi felügyelettel legelészett, járt-kelt a fehérmarha. A juhok még Szent Mihály-nap után is a majorok előtt maradtak. Csak a hó leestekor verték szét a nyájakat. Szent Mihály-nap után azonban a major nem fejhette a juhokat, így a gazdák sem részesülhettek a tejtermékekből.

Bárth János: Jézus dicsértessék! (Kecskemét, 2006)

Bár a vénasszonyok nyara általában erre az időszakra esik, Szent Mihály után már általában hűvösebb, sárosabb napok következnek, jelezvén, hogy a tél kapujában állunk, sőt, ha ma károg a holló, akkor hamarosan be is következik. Ennek az öltözködésben is meg kell mutatkoznia, ezért a mondás:

Idézet
Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet.”

Vagy a másik figyelmeztetés: „Akit Szent Mihály-nap után kalapban látsz, ne kérj attól tanácsot!”

Galéria

Sírkő a lemhényi Szent Mihály-templom melletti temetőben. Az arkangyal a kommunisták lelkéért is megvív a sátánnal

Fotó: Kocsis Károly

Ekkor a fű gyökere is megszakad, már harapófogóval sem lehet kihúzni – tarják az öregek. Megszűnik a mézelés, innentől kezdve már az asszonyok is beléphetnek a méhesbe.

A halak a víz mélyére húzódnak, ezért a hidegebb vidékeken a téli halászat kezdetének napja.

A várható hóharmatokra utal a mondás, miszerint Szent Mihály fehér lovon jön, vagy „kicsapja a derest legelni”. A bukovinai székelyek talán ezért gondolhatták, hogy a holtak lelkeiért is fehér lovon jön el az arkangyal, máshol meg úgy tudták:

aki nem vigyáz magára, felül a Szent Mihály lovára – azaz hamarosan meghal.

Ha ma dörög az ég…

Az időjárást többféle módon igyekeztek kikövetkeztetni. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, és ráadásul a keleti szél is felkelt, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Ez utóbbira utalhatott az is, ha fecskék még nem mentek el eddig a napig – idén viszont ez nem áll fenn.

Kézdiszentléleken úgy tartották, ahány nappal Szent Mihály napja előtt leesik a hóharmat, annyi héttel karácsony előtt kezd havazni – nos, ez alapján idén sem számíthatnak fehér karácsonyra.

Galéria

A kolozsvári Szent Mihály templom belseje

Fotó: Kiss Judit

A Mihály-napi égdörgés jó őszt, de hosszú és kemény telet jelent – ennek bekövetkeztére sem mutatkozik ma túl sok esély Székelyföldön, de legalább nem lesz ecet a borból. A végére el ne felejtsük:

Szent Mihály napjával kezdődik a kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, amely egészen Katalin napjáig tart.

Ekkor régen nemcsak a kukoricát kezdték el törni, hanem az őszi lakodalmakat is erre az időszakra tették. Aki lemaradt farsangkor, most aztán tényleg szedje össze magát!

Székelyföldön, illetve közvetlen vonzáskörében a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Szent Mihály tiszteletére: Málnás, Etéd, Türkös, Lemhény, Szásznádas, Vadad, Székelyhodos, Csíkszentmihály, Székelypálfalva, Üknyéd. Ezek mellett Gyulafehérváron pénteken 11 órától tartják a székesegyház búcsúját.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. március 22., péntek

Száraz növényzet kapott lángra Csüdőtelkén

Tűz ütött ki a Dicsőszentmártonhoz tartozó Csüdőtelkén péntek este, a lángoló növényzet kioltásán jelenleg is dolgoznak – közölte a Maros megyei katasztrófavédelem.

Száraz növényzet kapott lángra Csüdőtelkén
2024. március 22., péntek

Új határidő a bírságra az elektronikus számlázás ügyében

Csak június 1-jétől jár bírság a számlák eFactura rendszerbe történő feltöltésének elmulasztása esetén – jelentette be pénteken a pénzügyminiszter.

Új határidő a bírságra az elektronikus számlázás ügyében
2024. március 22., péntek

Hétvégén nyit a borszéki bobpálya

A tavasz beköszöntével újra elindítják a nyári bobpályát Borszéken március utolsó előtti hétvégéjén. A látogatóknak szombaton és vasárnap 10 és 18 óra között lesz lehetőségük újra bobszánkóba pattanni a Reménység Síközpontnál található pályán.

Hétvégén nyit a borszéki bobpálya
Hétvégén nyit a borszéki bobpálya
2024. március 22., péntek

Hétvégén nyit a borszéki bobpálya

2024. március 22., péntek

Áprilisban debütál a mezőzáhi kastélynál a Bazsarózsa-fesztivál

A Visit Maros Egyesület első alkalommal rendezi meg a Bazsarózsa-fesztivált a mezőzáhi Ugron-kastélynál április 23–29. között, a sztyeppei bazsarózsa virágzási időszakában – számolt be az Agerpres hírügynökség.

Áprilisban debütál a mezőzáhi kastélynál a Bazsarózsa-fesztivál
2024. március 22., péntek

Szennyvízhálózat épül Illyefalván és a hozzá tartozó településeken

Háromszék majdhogynem legnagyobb beruházása veszi kezdetét Illyefalván, illetve a hozzá tartozó Aldobolyban és Sepsiszentkirályon. A 39 millió lej értékű szennyvízhálózat kiépítésére vonatkozó kivitelezési szerződést pénteken írták alá.

Szennyvízhálózat épül Illyefalván és a hozzá tartozó településeken
2024. március 22., péntek

Az ügyészség szigorúbb lett volna, a bíróság elnézőbb az osztályfőnökét bántalmazó diákkal

Az ügyészség a 15 éves tanuló előzetes letartóztatására tett javaslatot, a bíróság azonban ezt megalapozatlannak ítélte és elutasította.

Az ügyészség szigorúbb lett volna, a bíróság elnézőbb az osztályfőnökét bántalmazó diákkal
2024. március 22., péntek

Nagy Zoltán mérlegeli, hogy újra megpályázza a polgármesteri tisztséget

Az elmúlt hetekben civil kezdeményezésként aláírásgyűjtés zajlott Gyergyószentmiklóson, amely során több mint 1500 személy kérte fel Nagy Zoltánt, a város korábbi polgármesterét, hogy pályázza meg a jelöltséget az RMDSZ előválasztásán.

Nagy Zoltán mérlegeli, hogy újra megpályázza a polgármesteri tisztséget
2024. március 22., péntek

Bővebb kínálat és változatos programok az idei SepsiBookon

Némileg szellősebb programmal, de számos újdonsággal várják az érdeklődőket idén a SepsiBook irodalmi fesztiválra és könyvvásárra május 23–26. között a sepsiszentgyörgyi Sepsi Arénába.

Bővebb kínálat és változatos programok az idei SepsiBookon
2024. március 22., péntek

Épül a bölcsőde Farkaslaka községben

Hetven kisgyermek befogadására alkalmas bölcsődét építenek Farkaslaka községben, miután tavaly év végén a helyi önkormányzat erre irányuló pályázata bekerült az országos bölcsődeépítési programba. A munkálatok már zajlanak, időkapszulát is elhelyeztek.

Épül a bölcsőde Farkaslaka községben
Épül a bölcsőde Farkaslaka községben
2024. március 22., péntek

Épül a bölcsőde Farkaslaka községben

2024. március 22., péntek

Idős férfi holttestét emelték ki egy patakból Székelykeresztúron

Már csak a halál beálltát tudták megállapítani a mentőegységek annál az idős férfinál, akit egy székelykeresztúri patakból emeltek ki péntek délután.

Idős férfi holttestét emelték ki egy patakból Székelykeresztúron
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!