
Szent István király szobra Sepsiszentgyörgyön (Vargha Mihály, 2004)
Fotó: Vargyasi Levente
Augusztus 20-a nemcsak az államalapítás, hanem az egész magyar nemzet ünnepe, országhatároktól függetlenül. Különös nyomatékot kap ott, ahol a település neve, Szent Istvánnak szentelt temploma vagy kápolnája őrzi első királyunk emlékét.
2026. augusztus 20., 07:502026. augusztus 20., 07:50
Az első királyunkat a nevükben hordozó Kárpát-medencei települések közül kilencnek a képviselői először
A következő év Nagyboldogasszony-ünnepén, augusztus 15-én, „Szent István fejedelemmé választásának 1000. évfordulóján” a Veszprém megyei Szentkirályszabadján hozták létre a Szent Király Szövetséget.
Akkor 10 magyarországi, 4 erdélyi és 2 felvidéki, tehát összesen 16 település képviselői írták alá az alapító okiratot.
A gyökerekhez való ragaszkodás jegyében a tizedik, huszadik és harmincadik jubileumi találkozónak egyaránt Csíkszentkirály adott otthont, legutóbb 2026. augusztus 7–9. között, amikor
Székelyföldön még Székelyszentistvánon (1999, 2019), Marosszentkirályon (2004, 2008, 2014) és Székelyszentkirályon (2010, 2021) tartottak találkozót, 2027-ben Sepsiszentkirályon esedékes, 2028-ban pedig ismét Marosszentkirályon.
Az alapítás óta a tagok száma huszonkettőre gyarapodott:
Magyarországról (11): Bakonyszentkirály, Gyöngyöshermán–Szentkirály (Szombathely), Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja
Erdélyből (6): Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván (Hármasfalu településrésze), Székelyszentkirály
Felvidékről (4): Királyfiakarcsa, Sajókirályi, Sajószentkirály, Vágkirályfa
Kárpátaljáról Aknaszlatina.
Ez utóbbi neve ugyan nem utal nagy királyunkra, ám 1932-ben felszentelt római katolikus templomának titulusa már igen. A kertjében, ahol rendszeresen Szent István-napi megemlékezéseket tart a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), Árpád-házi szenteket megformázó szoborcsoportot lepleztek le 2000. augusztus 20-án.
Augusztus 20-a egyben az új kenyér ünnepe is
Fotó: Tuchiluș Alex
Anélkül, hogy elvitatnánk a Máramarosszigettel szemben, de a román–ukrán határ túloldalán fekvő nagyközség 2019-ben elnyert felvétele jogosságát, megjegyezzük, csak Székelyföldön a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Szent István tiszteletére: Ajnád, Ákosfalva, Árkos, Borszék, Borzont, Bükkhavas, Csíkszentkirály (plébániatemplom), Csöb, Gyergyóbékás, Gyergyószentmiklós, Hargitafürdő, Hidegség, Kézdiszentlélek (Perkő), Kicsibükk, Kovászna, Marosszentkirály, Mezőbánd, Mikháza, Mikóújfalu, Nyárádszereda (tógáti kereszt), Sepsiszentkirály, Sóvárad, Székelyszentkirály, Szörcse és Tekerőpatak.
Az egyik legismertebb, a csíksomlyói után a második legnagyobb székelyföldi búcsút a Kézdiszentlélek fölött őrködő perkői kápolnánál tartják, ahol ma délben Péter Arthur marosvásárhelyi főesperes-plébános vezetésével mutatnak be szabadtéri szentmisét. A csíkszeredai Mikó-vár udvarán délután 5 órától a nemzeti összetartozás és az új kenyér ünnepét tartják, este 6 órakor Csíksomlyón szentmise keretében emlékeznek a kegytemplom 150 évvel ezelőtti felszentelésére.
Ezzel egy időben a gyergyószentmiklósi Szent István Ereklyéinek Átvitele Egyházközség az új kenyér megáldásával egybekötötten ünnepli a plébániatemplom felszentelésének 18. évfordulóját, azt megelőzően, délután 4 órától lovas felvonulást és szemlét tartanak a Szent István-téren. A székelyhodosi letérőnél (a tógátnál), a millenniumi kereszt tövében délután 5 órakor kezdődik a nyárádmenti települések egyházközségeinek búcsús szentmiséje, míg Hargitafürdőn vasárnap 12.30-kor ülik meg Szent István király ünnepét és a templom búcsúját a pálos atyák.
Természetesen nemcsak katolikus vidékeken hajtanak fejet a szent király emléke előtt! Például Erdővidéken 18 órától kenyérszenteléssel és -szegéssel egybekötött ünnepséget szerveznek a baróti millenniumi emlékmű közelében, a Kisboldogasszony utcai parkban, ahová az előzetes felhívás értelmében minél több népviseletbe öltözött résztvevőt várnak.
Ha csak a történelmi Erdélyt és a Partiumot vesszük számba, nevük alapján elvileg Enyedszentkirály (Fehér megye), Érszentkirály (Szatmár), Szilágyszentkirály (Szilágy) és Topaszentkirály (Szilágy), továbbá némi engedménnyel, patrocíniuma révén Magyarkirályfalva (Maros) is pályázhatna szövetségi tagságra, de közülük mára csak Szilágyszentkirály szinte színmagyar, Magyarkirályfalva pedig többségét tekintve az. Érszentkirályon 30 százalék körüli, a Nagyenyedhez tartozó Enyedszentkirályon – hiába említik 1256-ban Zenthkyral néven – jóval 20 százalék alatti a magyarság aránya,
Az egykori Torda–Aranyos vármegyei Gyéresszentkirály (1219-ben villa S. Regis, 1339-ben Zenthkyral, 1661-ben Gyéres-Szentkirály) 1925-ben egyesült Gyéressel, de a magyarok aránya itt már akkor sem érte el az egyharmadot. A Dévától 23 km-rel délre eső Szentkirály ma is különálló falu ugyan, de a török betörések során elpusztult katolikus lakosságát 1444-ben említik utoljára: 1910-ben mind a 641 lakosa román nemzetiségűnek vallotta magát. Nagyjából ez a helyzet a Kolozs megyei Magyarpeterd községhez tartozó Pusztaszentkirállyal is, ahol
Fotó: Veress László archívuma
Hatvanhárom árulkodó név
A 11. századtól 1543-ig, Székesfehérvár török elfoglalásáig a Kárpát-medencében 161 templomot szenteltek Szent István tiszteletére. A védőszentnévi helynévadás a 10–16. században, de leginkább 1250–1350 között dívott a Magyar Királyság területén, összesen közel 1400 példát találunk rá.
Mező András nyelvész, névkutató (1939–2003) statisztikája szerint 14 település nevében szerepel(t) az államalapítóra utaló Szentistván, 48 nevében a Szentkirály. A Szent Király Szövetség létrehozásának kezdeményezésekor, 1996-ban a korabeli sajtó szerint 43 ilyen települést tartottak számon a Kárpát-medencében. És akkor még ott van
Az ereklyét Mercurius, a fehérvári Boldogasszony-templom kincstárosa vitte bihari birtokára. Szent László 1084-ben kereste fel a helyet, majd monostort alapított a Szent Jobb őrzésére; megbízásából unokaöccse, Álmos herceg kőmonostort emelt.
Tekintettel arra, hogy a hozzá kapcsolódó helynevek és templomtitulusok földrajzi elhelyezkedése többé-kevésbé egyenletes eloszlást mutat, nem túlzás azt mondani, hogy Szent István a középkori Magyarország egyik legnépszerűbb szentje volt. Karizmája, tettei és államalapító műve révén tisztelete napjainkig töretlenül fennmaradt.
Tíz éve is Csíkszentkirály adott otthont a Szent Király Szövetség találkozójának
Fotó: Veres Nándor
Szent István-napi őrtüzek Háromszéken
A magyar államalapítás ünnepe és Szent István király emléke előtt tisztelegve augusztus 20-án, csütörtök este 21 órakor ismét őrtüzek lobbannak fel Háromszék-szerte. A perkői Szent István-kápolnánál egy órával később, 22 órakor gyújtják meg.
1. Bacon – Szárazajta-tető
2. Bereck – Martonos–Bereck közötti határ
3. Bölön – Kis liget
4. Alsócsernáton – Nyíroldal
5. Felsőcsernáton – Cserefarok-tető
6. Ikafalva – Paphegy
7. Albis – Dálnok-tető
8. Dálnok – Akasztófa gyepje
9. Gelence – Nádika-tető
10. Gidófalva – Remete-tető
11. Sepsiszentkirály – Unitárius templom melletti tér
12. Kézdialmás – Avas-tető
13. Kézdiszentkereszt – Butu-tető
14. Kézdiszentlélek – Perkő
15. Kökös – Feketeügy partja
16. Lemhény – Avas-tető
17. Maksa – Óriáspince-tető
18. Málnás – málnásfürdői letérőnél
19. Nagyborosnyó – Oltár-hegy
20. Ozsdola – Luci-tető és Hilib-hegytető
21. Sepsibodok – Bodoki-havas csúcsa
22. Sepsibükszád – Olton túl, Zegán részen
23. Sepsikőröspatak – Kápolna-tető
24. Torja – Cserefarok
25. Vargyas – Borvíz-tető
26. Zabola – Halom-tető
27. Zágon – Borbáth hegye
Tűz ütött ki vasárnap este egy brassópojánai szállodában. A lángok az épület tetőterében és homlokzatán csaptak fel, mintegy 300 négyzetméteres területen. Négy megyéből, köztük Háromszékről is tűzoltókat riasztottak a helyszínre.
A katonai ügyészség folytatja a vizsgálatot a Temes megyei tűzoltóság (ISU) egyik alkalmazottja ellen, akit a baleset helyszínének elhagyásával és gondatlanságból elkövetett testi sértéssel gyanúsítanak.
Szolgálatban lévő rendőrt ütött el egy személygépkocsi Neamț megyében, miközben a rendőr a kijelölt gyalogátkelőhelyen kelt át az úton. A férfi lábsérülést szenvedett és kórházba szállították.
Egy ukrán állampolgár életét vesztette, miután feltehetően eltévedt a Máramarosi-havasokban. Két másik társát egy határőrökből és hegyimentőkből álló közös csapat segítségével találták meg.
Egy 33 éves és egy 38 éves nagyzerindi (Zerind) férfi meghalt szombat este, miután autójukkal egy út menti fának ütköztek az Arad megyei Tőzmiske (Mișca) község egyik megyei útján.
Csökkent látótávolság nehezíti vasárnap a forgalmat a 18-as országúton, az 1400 méteren fekvő Borsai-hágón, ahol már szállingózik a hó. A meteorológusok szerint az északról érkező lehűlés és csapadék Székelyföldet is eléri.
Európa sokszínűségről beszél, de meg is védi azt? Kalmár Ferenc szerint a nemzeti kisebbségek jogai egyre inkább háttérbe szorulnak, miközben a közösségek megmaradásának egyik legfontosabb biztosítéka az autonómia lehet.
Betegszállítás közben szenvedett balesetet egy mentőautó szombaton este Vaslui megyében. A mentő, amely egy autósort előzött, hátulról nekiütközött egy másik személygépkocsinak, amely körültekintés nélkül hajtott ki a sorból.
Jelentkezett a Román Lottótársaság központi székhelyén tegnap a november 12-i Loto 6/49-sorsolás 5 226 582,80 lej (mintegy 980 ezer euró) értékű főnyereményének nyertese.
Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület.
szóljon hozzá!