Szent István emléke régi és mai településnevekben

A következő év Nagyboldogasszony-ünnepén, augusztus 15-én, „Szent István fejedelemmé választásának 1000. évfordulóján” a Veszprém megyei Szentkirályszabadján hozták létre a Szent Király Szövetséget.

Akkor 10 magyarországi, 4 erdélyi és 2 felvidéki, tehát összesen 16 település képviselői írták alá az alapító okiratot.

Jövőben Marosszentkirályon találkoznak

A gyökerekhez való ragaszkodás jegyében a tizedik, huszadik és harmincadik jubileumi találkozónak egyaránt Csíkszentkirály adott otthont, legutóbb 2026. augusztus 7–9. között, amikor

Székelyföldön még Székelyszentistvánon (1999, 2019), Marosszentkirályon (2004, 2008, 2014) és Székelyszentkirályon (2010, 2021) tartottak találkozót, 2027-ben Sepsiszentkirályon esedékes, 2028-ban pedig ismét Marosszentkirályon.

Az alapítás óta a tagok száma huszonkettőre gyarapodott:

• Magyarországról (11): Bakonyszentkirály, Gyöngyöshermán–Szentkirály (Szombathely), Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja

• Erdélyből (6): Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván (Hármasfalu településrésze), Székelyszentkirály

• Felvidékről (4): Királyfiakarcsa, Sajókirályi, Sajószentkirály, Vágkirályfa

• Kárpátaljáról Aknaszlatina.

Ez utóbbi neve ugyan nem utal nagy királyunkra, ám 1932-ben felszentelt római katolikus templomának titulusa már igen. A kertjében, ahol rendszeresen Szent István-napi megemlékezéseket tart a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), Árpád-házi szenteket megformázó szoborcsoportot lepleztek le 2000. augusztus 20-án.

Ha csak a történelmi Erdélyt és a Partiumot vesszük számba, nevük alapján elvileg Enyedszentkirály (Fehér megye), Érszentkirály (Szatmár), Szilágyszentkirály (Szilágy) és Topaszentkirály (Szilágy), továbbá némi engedménnyel, patrocíniuma révén Magyarkirályfalva (Maros) is pályázhatna szövetségi tagságra, de közülük mára csak Szilágyszentkirály szinte színmagyar, Magyarkirályfalva pedig többségét tekintve az. Érszentkirályon 30 százalék körüli, a Nagyenyedhez tartozó Enyedszentkirályon – hiába említik 1256-ban Zenthkyral néven – jóval 20 százalék alatti a magyarság aránya,

Az egykori Torda–Aranyos vármegyei Gyéresszentkirály (1219-ben villa S. Regis, 1339-ben Zenthkyral, 1661-ben Gyéres-Szentkirály) 1925-ben egyesült Gyéressel, de a magyarok aránya itt már akkor sem érte el az egyharmadot. A Dévától 23 km-rel délre eső Szentkirály ma is különálló falu ugyan, de a török betörések során elpusztult katolikus lakosságát 1444-ben említik utoljára: 1910-ben mind a 641 lakosa román nemzetiségűnek vallotta magát. Nagyjából ez a helyzet a Kolozs megyei Magyarpeterd községhez tartozó Pusztaszentkirállyal is, ahol

Mező András nyelvész, névkutató (1939–2003) statisztikája szerint 14 település nevében szerepel(t) az államalapítóra utaló Szentistván, 48 nevében a Szentkirály. A Szent Király Szövetség létrehozásának kezdeményezésekor, 1996-ban a korabeli sajtó szerint 43 ilyen települést tartottak számon a Kárpát-medencében. És akkor még ott van

Az ereklyét Mercurius, a fehérvári Boldogasszony-templom kincstárosa vitte bihari birtokára. Szent László 1084-ben kereste fel a helyet, majd monostort alapított a Szent Jobb őrzésére; megbízásából unokaöccse, Álmos herceg kőmonostort emelt.

Tekintettel arra, hogy a hozzá kapcsolódó helynevek és templomtitulusok földrajzi elhelyezkedése többé-kevésbé egyenletes eloszlást mutat, nem túlzás azt mondani, hogy Szent István a középkori Magyarország egyik legnépszerűbb szentje volt. Karizmája, tettei és államalapító műve révén tisztelete napjainkig töretlenül fennmaradt.