
Sebestyén Csaba
Fotó: Barabás Ákos
Az anyanyelvhasználatra is kiterjedő törvénymódosítás kapcsán nem is az elutasítás, hanem a magyarellenes hangulatkeltés volt a legbántóbb Sebestyén Csaba székelyudvarhelyi parlamenti képviselő számára. Úgy látja, újra kell gondolni az együttműködést a PSD-vel.
2017. október 08., 11:062017. október 08., 11:06
2017. október 08., 11:072017. október 08., 11:07
Székelyföldre vonatkozó különlegességei is lettek volna a képviselőház plénuma által elutasított, közigazgatási törvényt módosító tervezetnek Sebestyén Csaba parlamenti képviselő szerint. Mint az e hét végi sajtótájékoztatón tudatta, ugyan a húszról tíz százalékra csökkentendő anyanyelvhasználati küszöb kevésbé érinti a térséget, fontosabb lett volna a nyelvi jogok kiterjesztése további intézményekre, például a kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatalra. Sebestyén szerint ez utóbbi lenne égető, hiszen
illetve gondot jelent szerinte az is, hogy a nyelvi különbségek miatt a székelyföldi gazdák elesnek pályázatoktól és támogatásoktól.
Nincs ellenőrzési módszertan – mutatott rá, hogy miért kellett volna elfogadnia a képviselőháznak az RMDSZ tervezetét. „Az a polgármester, intézmény, amelyik jóhiszemű volt, és akarta, betartotta, amelyik nem, az nem. Utóbbi esetben a törvény nem írt elő semmilyen szankciót” – magyarázta, hozzátéve, hogy
Szerinte a legbántóbb nem is az volt, hogy a képviselőház nemet mondott, hanem inkább a hangulatkeltés az ellenzékiek, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) részéről, ugyanakkor
és hogy a nagy egyesülés századik évfordulója előtt kellene erről tárgyalni. Sebestyén szerint éppen most kellene bizonyítania a román államnak, hogy „száz év után végre párbeszédet, együttműködést indít”.
Hozzátette, még alkudozásra, politikai kompromisszumra is számítottak volna, ám ezek helyett csak durva elutasítást kaptak. „Ez nem azt jelenti, hogy lemondunk erről, mi tovább próbáljuk a parlament elé vinni a többi RMDSZ-kezdeményezéssel együtt” – tette hozzá.
Fotó: Barabás Ákos
A március 15. ünnepnappá való nyilvánítása, a kisebbségi szimbólumok használata és az autonómiatörekvés mellett gazdasági törvénymódosításokat is terveznek. A képviselő szerint utóbbiakra van esély, hogy elfogadják, amelyek fontosak az erdélyi magyarok számára. A helyi piacok törvényét úgy módosítanák, hogy
A termelők könnyebben jutnának hozzá a termelői engedélyekhez. A mezőgazdasági szövetkezeteket szabályozó törvényt is módosítanák, hogy nagyobb támogatásokat biztosítson számukra az állam. A parlamenti képviselő úgy látja, térségünkben hagyománya van a szövetkezeteknek, így segítené a helyi gazdákat a módosítások elfogadása. Sikerkényt könyvelte el ugyanakkor, hogy október 10-én székely termékek napját tartanak a parlamentben Hargita Megye Tanácsával együtt.
„A helyi közigazgatási törvénymódosítások durva elutasítása picit megrontja a kapcsolatot a Szociáldemokrata Párttal (PSD), biztos vagyok, hogy újra kell tárgyalni az együttműködést velük. Nem lehet egyirányú utca: ha az van belefoglalva a protokollba, hogy támogatjuk egymás kezdeményezéseit, akkor az nem azt jelenti, hogy csak mi támogatjuk őket, hanem néha-néha ők is fel kell vállaljanak olyanokat, amik egyébként nem sértik az érdekeiket” – fogalmazott Sebestyén.
Szélmalomharc lenne szerinte az is, ha minden egyezményt felbontanának, így valószínű, hogy „új alapokra helyezve” tárgyalnak a PSD-vel.
Nagy Zoltán Gyergyószentmiklós polgármestere beadta a jelentkezését, megpályázza az RMDSZ városi szervezetének elnöki tisztségét. A függetlenként megválasztott polgármester szerint ez a város érdekét szolgálja.
Horațiu Potra zsoldosvezért csütörtökön egy dubaji járaton visszahozták az országba, a rendőrök az Otopeni repülőtéren vették át, hogy három társával együtt börtönbe szállítsák.
Két ezüst minősítést hozott a svájci nemzetközi sajtversenyről a Caritas Vidékfejlesztés Pricske nevű sajtja. Bronz minősítéssel értékelték a nyárádszeredai Gabriella, illetve az újtusnádi Bömbi tejfeldolgozó egy-egy készítményét is.
Az alkotmánybíróság 2026. január 21-én tárgyalja az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezetet, amelyet az államelnök kérésére a parlament újból megvitatott.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést.
Csak a nem járulékalapú nyugdíjjal rendelkező személyek esnek el a nyugdíjuk 85 százalékától, ha ezt állami fizetéssel halmozzák – pontosította csütörtökön a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu.
Horațiu Potra zsoldosvezért csütörtökön egy dubaji járaton hozzák vissza az országba – értesült ügyészségi forrásokból az Agerpres hírügynökség.
Kártérítési pert indított a román állam Klaus Iohannis ellen egy nagyszebeni ingatlan felének jogtalan használata miatt.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Halálos baleset történt szerdáról csütörtökre virradóan egy kardói (Bihar megye) orvosi központ parkolójában.
szóljon hozzá!