
Sebestyén Csaba
Fotó: Barabás Ákos
Az anyanyelvhasználatra is kiterjedő törvénymódosítás kapcsán nem is az elutasítás, hanem a magyarellenes hangulatkeltés volt a legbántóbb Sebestyén Csaba székelyudvarhelyi parlamenti képviselő számára. Úgy látja, újra kell gondolni az együttműködést a PSD-vel.
2017. október 08., 11:062017. október 08., 11:06
2017. október 08., 11:072017. október 08., 11:07
Székelyföldre vonatkozó különlegességei is lettek volna a képviselőház plénuma által elutasított, közigazgatási törvényt módosító tervezetnek Sebestyén Csaba parlamenti képviselő szerint. Mint az e hét végi sajtótájékoztatón tudatta, ugyan a húszról tíz százalékra csökkentendő anyanyelvhasználati küszöb kevésbé érinti a térséget, fontosabb lett volna a nyelvi jogok kiterjesztése további intézményekre, például a kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatalra. Sebestyén szerint ez utóbbi lenne égető, hiszen
illetve gondot jelent szerinte az is, hogy a nyelvi különbségek miatt a székelyföldi gazdák elesnek pályázatoktól és támogatásoktól.
Nincs ellenőrzési módszertan – mutatott rá, hogy miért kellett volna elfogadnia a képviselőháznak az RMDSZ tervezetét. „Az a polgármester, intézmény, amelyik jóhiszemű volt, és akarta, betartotta, amelyik nem, az nem. Utóbbi esetben a törvény nem írt elő semmilyen szankciót” – magyarázta, hozzátéve, hogy
Szerinte a legbántóbb nem is az volt, hogy a képviselőház nemet mondott, hanem inkább a hangulatkeltés az ellenzékiek, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) részéről, ugyanakkor
és hogy a nagy egyesülés századik évfordulója előtt kellene erről tárgyalni. Sebestyén szerint éppen most kellene bizonyítania a román államnak, hogy „száz év után végre párbeszédet, együttműködést indít”.
Hozzátette, még alkudozásra, politikai kompromisszumra is számítottak volna, ám ezek helyett csak durva elutasítást kaptak. „Ez nem azt jelenti, hogy lemondunk erről, mi tovább próbáljuk a parlament elé vinni a többi RMDSZ-kezdeményezéssel együtt” – tette hozzá.
Fotó: Barabás Ákos
A március 15. ünnepnappá való nyilvánítása, a kisebbségi szimbólumok használata és az autonómiatörekvés mellett gazdasági törvénymódosításokat is terveznek. A képviselő szerint utóbbiakra van esély, hogy elfogadják, amelyek fontosak az erdélyi magyarok számára. A helyi piacok törvényét úgy módosítanák, hogy
A termelők könnyebben jutnának hozzá a termelői engedélyekhez. A mezőgazdasági szövetkezeteket szabályozó törvényt is módosítanák, hogy nagyobb támogatásokat biztosítson számukra az állam. A parlamenti képviselő úgy látja, térségünkben hagyománya van a szövetkezeteknek, így segítené a helyi gazdákat a módosítások elfogadása. Sikerkényt könyvelte el ugyanakkor, hogy október 10-én székely termékek napját tartanak a parlamentben Hargita Megye Tanácsával együtt.
„A helyi közigazgatási törvénymódosítások durva elutasítása picit megrontja a kapcsolatot a Szociáldemokrata Párttal (PSD), biztos vagyok, hogy újra kell tárgyalni az együttműködést velük. Nem lehet egyirányú utca: ha az van belefoglalva a protokollba, hogy támogatjuk egymás kezdeményezéseit, akkor az nem azt jelenti, hogy csak mi támogatjuk őket, hanem néha-néha ők is fel kell vállaljanak olyanokat, amik egyébként nem sértik az érdekeiket” – fogalmazott Sebestyén.
Szélmalomharc lenne szerinte az is, ha minden egyezményt felbontanának, így valószínű, hogy „új alapokra helyezve” tárgyalnak a PSD-vel.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Szombaton rendezik meg Alsósófalván a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót, ahol maskarások, táncosok és zeneszó tölti meg a utcákat. A felvonuló csoportok útvonalai a rendezvényhez készült térképeken követhetők, bármelyikhez lehet csatlakozni.
szóljon hozzá!