
Sebestyén Csaba
Fotó: Barabás Ákos
Az anyanyelvhasználatra is kiterjedő törvénymódosítás kapcsán nem is az elutasítás, hanem a magyarellenes hangulatkeltés volt a legbántóbb Sebestyén Csaba székelyudvarhelyi parlamenti képviselő számára. Úgy látja, újra kell gondolni az együttműködést a PSD-vel.
2017. október 08., 11:062017. október 08., 11:06
2017. október 08., 11:072017. október 08., 11:07
Székelyföldre vonatkozó különlegességei is lettek volna a képviselőház plénuma által elutasított, közigazgatási törvényt módosító tervezetnek Sebestyén Csaba parlamenti képviselő szerint. Mint az e hét végi sajtótájékoztatón tudatta, ugyan a húszról tíz százalékra csökkentendő anyanyelvhasználati küszöb kevésbé érinti a térséget, fontosabb lett volna a nyelvi jogok kiterjesztése további intézményekre, például a kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatalra. Sebestyén szerint ez utóbbi lenne égető, hiszen
illetve gondot jelent szerinte az is, hogy a nyelvi különbségek miatt a székelyföldi gazdák elesnek pályázatoktól és támogatásoktól.
Nincs ellenőrzési módszertan – mutatott rá, hogy miért kellett volna elfogadnia a képviselőháznak az RMDSZ tervezetét. „Az a polgármester, intézmény, amelyik jóhiszemű volt, és akarta, betartotta, amelyik nem, az nem. Utóbbi esetben a törvény nem írt elő semmilyen szankciót” – magyarázta, hozzátéve, hogy
Szerinte a legbántóbb nem is az volt, hogy a képviselőház nemet mondott, hanem inkább a hangulatkeltés az ellenzékiek, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) részéről, ugyanakkor
és hogy a nagy egyesülés századik évfordulója előtt kellene erről tárgyalni. Sebestyén szerint éppen most kellene bizonyítania a román államnak, hogy „száz év után végre párbeszédet, együttműködést indít”.
Hozzátette, még alkudozásra, politikai kompromisszumra is számítottak volna, ám ezek helyett csak durva elutasítást kaptak. „Ez nem azt jelenti, hogy lemondunk erről, mi tovább próbáljuk a parlament elé vinni a többi RMDSZ-kezdeményezéssel együtt” – tette hozzá.
Fotó: Barabás Ákos
A március 15. ünnepnappá való nyilvánítása, a kisebbségi szimbólumok használata és az autonómiatörekvés mellett gazdasági törvénymódosításokat is terveznek. A képviselő szerint utóbbiakra van esély, hogy elfogadják, amelyek fontosak az erdélyi magyarok számára. A helyi piacok törvényét úgy módosítanák, hogy
A termelők könnyebben jutnának hozzá a termelői engedélyekhez. A mezőgazdasági szövetkezeteket szabályozó törvényt is módosítanák, hogy nagyobb támogatásokat biztosítson számukra az állam. A parlamenti képviselő úgy látja, térségünkben hagyománya van a szövetkezeteknek, így segítené a helyi gazdákat a módosítások elfogadása. Sikerkényt könyvelte el ugyanakkor, hogy október 10-én székely termékek napját tartanak a parlamentben Hargita Megye Tanácsával együtt.
„A helyi közigazgatási törvénymódosítások durva elutasítása picit megrontja a kapcsolatot a Szociáldemokrata Párttal (PSD), biztos vagyok, hogy újra kell tárgyalni az együttműködést velük. Nem lehet egyirányú utca: ha az van belefoglalva a protokollba, hogy támogatjuk egymás kezdeményezéseit, akkor az nem azt jelenti, hogy csak mi támogatjuk őket, hanem néha-néha ők is fel kell vállaljanak olyanokat, amik egyébként nem sértik az érdekeiket” – fogalmazott Sebestyén.
Szélmalomharc lenne szerinte az is, ha minden egyezményt felbontanának, így valószínű, hogy „új alapokra helyezve” tárgyalnak a PSD-vel.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy inkább egy stabil, mintsem vészmegoldásként gyorsan összerakott kormányt szeretne, még akkor is, ha ez egy héttel meghosszabbítja a tárgyalásokat.
Daniel Zamfir hétfőn kijelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) kész vállalni a kormányzást akár saját miniszterelnökkel, akár egy másik koalíciós párt által jelölt kormányfővel, de egy technokrata miniszterelnök lehetőségét sem zárja ki.
Pogány Induló, azaz Szirmai Marcell alakítja az Egyke, Szentgyörgyi Bálint első mozifilmje címszerepét. A besúgó című sorozattal ismertté vált rendező alkotása a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával készül.
Alapvetően más szemléletet és évente 500 milliárd forint pluszforrást ígért az egészségügyben Hegedűs Zsolt, leendő egészségügyi miniszter az Országgyűlés egészségügyi bizottságában. Ugyanakkor Karikó Katalint felkérte tanácsadójának.
A választási törvény nemzetiségekre vonatkozó részének módosítását, valamint a nemzetiségi oktatás támogatását ígérte Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszteri poszt várományosa kinevezése előtti meghallgatásán.
Elfogadták hétfőn Székelyudvarhely költségvetését. Az önkormányzat 73 millió lejt fordít beruházásokra, miközben a működési költségeket és az alintézmények kiadásait igyekeztek mérsékelni. Rossz hír, hogy leépítésekre is számítani kell.
Egy új parlamenti többség kialakításáról egyeztet hétfőn a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu az RMDSZ-szel, a nemzeti kisebbségek frakciójával és a függetlenekkel. Politikai források szerint a találkozót a parlamentben tartják.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn kiadott figyelmeztető előrejelzése szerint záporok és viharos szél várható a Bánságban, Körösvidéken, Olténiában, Máramarosban, Erdély nyugati részén, illetve Munténia nyugati és északi térségeiben.
Elkezdődött hétfőn a leendő Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatása. A bizottsági struktúrát az Országgyűlés szombati alakuló ülésén fogadták el a képviselők. A miniszterek kedden tehetnek esküt a parlamentben.
A romániai lakóingatlanokat a piacra kerülésüktől számítva 60-90 nap alatt adják el, míg Németországban 97 nap, Bulgáriában 96 nap, Spanyolországban pedig 148 nap a lakások átlagos eladási ideje – derül ki egy nemrég közzétett jelentésből.
szóljon hozzá!