
Sebestyén Csaba
Fotó: Barabás Ákos
Az anyanyelvhasználatra is kiterjedő törvénymódosítás kapcsán nem is az elutasítás, hanem a magyarellenes hangulatkeltés volt a legbántóbb Sebestyén Csaba székelyudvarhelyi parlamenti képviselő számára. Úgy látja, újra kell gondolni az együttműködést a PSD-vel.
2017. október 08., 11:062017. október 08., 11:06
2017. október 08., 11:072017. október 08., 11:07
Székelyföldre vonatkozó különlegességei is lettek volna a képviselőház plénuma által elutasított, közigazgatási törvényt módosító tervezetnek Sebestyén Csaba parlamenti képviselő szerint. Mint az e hét végi sajtótájékoztatón tudatta, ugyan a húszról tíz százalékra csökkentendő anyanyelvhasználati küszöb kevésbé érinti a térséget, fontosabb lett volna a nyelvi jogok kiterjesztése további intézményekre, például a kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatalra. Sebestyén szerint ez utóbbi lenne égető, hiszen
illetve gondot jelent szerinte az is, hogy a nyelvi különbségek miatt a székelyföldi gazdák elesnek pályázatoktól és támogatásoktól.
Nincs ellenőrzési módszertan – mutatott rá, hogy miért kellett volna elfogadnia a képviselőháznak az RMDSZ tervezetét. „Az a polgármester, intézmény, amelyik jóhiszemű volt, és akarta, betartotta, amelyik nem, az nem. Utóbbi esetben a törvény nem írt elő semmilyen szankciót” – magyarázta, hozzátéve, hogy
Szerinte a legbántóbb nem is az volt, hogy a képviselőház nemet mondott, hanem inkább a hangulatkeltés az ellenzékiek, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) részéről, ugyanakkor
és hogy a nagy egyesülés századik évfordulója előtt kellene erről tárgyalni. Sebestyén szerint éppen most kellene bizonyítania a román államnak, hogy „száz év után végre párbeszédet, együttműködést indít”.
Hozzátette, még alkudozásra, politikai kompromisszumra is számítottak volna, ám ezek helyett csak durva elutasítást kaptak. „Ez nem azt jelenti, hogy lemondunk erről, mi tovább próbáljuk a parlament elé vinni a többi RMDSZ-kezdeményezéssel együtt” – tette hozzá.
Fotó: Barabás Ákos
A március 15. ünnepnappá való nyilvánítása, a kisebbségi szimbólumok használata és az autonómiatörekvés mellett gazdasági törvénymódosításokat is terveznek. A képviselő szerint utóbbiakra van esély, hogy elfogadják, amelyek fontosak az erdélyi magyarok számára. A helyi piacok törvényét úgy módosítanák, hogy
A termelők könnyebben jutnának hozzá a termelői engedélyekhez. A mezőgazdasági szövetkezeteket szabályozó törvényt is módosítanák, hogy nagyobb támogatásokat biztosítson számukra az állam. A parlamenti képviselő úgy látja, térségünkben hagyománya van a szövetkezeteknek, így segítené a helyi gazdákat a módosítások elfogadása. Sikerkényt könyvelte el ugyanakkor, hogy október 10-én székely termékek napját tartanak a parlamentben Hargita Megye Tanácsával együtt.
„A helyi közigazgatási törvénymódosítások durva elutasítása picit megrontja a kapcsolatot a Szociáldemokrata Párttal (PSD), biztos vagyok, hogy újra kell tárgyalni az együttműködést velük. Nem lehet egyirányú utca: ha az van belefoglalva a protokollba, hogy támogatjuk egymás kezdeményezéseit, akkor az nem azt jelenti, hogy csak mi támogatjuk őket, hanem néha-néha ők is fel kell vállaljanak olyanokat, amik egyébként nem sértik az érdekeiket” – fogalmazott Sebestyén.
Szélmalomharc lenne szerinte az is, ha minden egyezményt felbontanának, így valószínű, hogy „új alapokra helyezve” tárgyalnak a PSD-vel.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Hosszas előkészítés után hamarosan benyújtják a pályázatot a csíkszeredai vasút felett átívelő gyalogos és kerékpáros híd felépítésére. Ehhez naprakésszé tették a költségvetését 10 millió lejjel emelve a projekt korábban becsült értékét.
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel nemcsak a számlákról, hanem a hatékonyságról és a kényelmet növelő szolgáltatásokról is anyanyelveden tudsz konzultálni?
A Richter-skála szerint 3,9-es erősségű földrengés történt pénteken 3 óra 54 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!