
Sebestyén Csaba
Fotó: Barabás Ákos
Az anyanyelvhasználatra is kiterjedő törvénymódosítás kapcsán nem is az elutasítás, hanem a magyarellenes hangulatkeltés volt a legbántóbb Sebestyén Csaba székelyudvarhelyi parlamenti képviselő számára. Úgy látja, újra kell gondolni az együttműködést a PSD-vel.
2017. október 08., 11:062017. október 08., 11:06
2017. október 08., 11:072017. október 08., 11:07
Székelyföldre vonatkozó különlegességei is lettek volna a képviselőház plénuma által elutasított, közigazgatási törvényt módosító tervezetnek Sebestyén Csaba parlamenti képviselő szerint. Mint az e hét végi sajtótájékoztatón tudatta, ugyan a húszról tíz százalékra csökkentendő anyanyelvhasználati küszöb kevésbé érinti a térséget, fontosabb lett volna a nyelvi jogok kiterjesztése további intézményekre, például a kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatalra. Sebestyén szerint ez utóbbi lenne égető, hiszen
illetve gondot jelent szerinte az is, hogy a nyelvi különbségek miatt a székelyföldi gazdák elesnek pályázatoktól és támogatásoktól.
Nincs ellenőrzési módszertan – mutatott rá, hogy miért kellett volna elfogadnia a képviselőháznak az RMDSZ tervezetét. „Az a polgármester, intézmény, amelyik jóhiszemű volt, és akarta, betartotta, amelyik nem, az nem. Utóbbi esetben a törvény nem írt elő semmilyen szankciót” – magyarázta, hozzátéve, hogy
Szerinte a legbántóbb nem is az volt, hogy a képviselőház nemet mondott, hanem inkább a hangulatkeltés az ellenzékiek, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) részéről, ugyanakkor
és hogy a nagy egyesülés századik évfordulója előtt kellene erről tárgyalni. Sebestyén szerint éppen most kellene bizonyítania a román államnak, hogy „száz év után végre párbeszédet, együttműködést indít”.
Hozzátette, még alkudozásra, politikai kompromisszumra is számítottak volna, ám ezek helyett csak durva elutasítást kaptak. „Ez nem azt jelenti, hogy lemondunk erről, mi tovább próbáljuk a parlament elé vinni a többi RMDSZ-kezdeményezéssel együtt” – tette hozzá.
Fotó: Barabás Ákos
A március 15. ünnepnappá való nyilvánítása, a kisebbségi szimbólumok használata és az autonómiatörekvés mellett gazdasági törvénymódosításokat is terveznek. A képviselő szerint utóbbiakra van esély, hogy elfogadják, amelyek fontosak az erdélyi magyarok számára. A helyi piacok törvényét úgy módosítanák, hogy
A termelők könnyebben jutnának hozzá a termelői engedélyekhez. A mezőgazdasági szövetkezeteket szabályozó törvényt is módosítanák, hogy nagyobb támogatásokat biztosítson számukra az állam. A parlamenti képviselő úgy látja, térségünkben hagyománya van a szövetkezeteknek, így segítené a helyi gazdákat a módosítások elfogadása. Sikerkényt könyvelte el ugyanakkor, hogy október 10-én székely termékek napját tartanak a parlamentben Hargita Megye Tanácsával együtt.
„A helyi közigazgatási törvénymódosítások durva elutasítása picit megrontja a kapcsolatot a Szociáldemokrata Párttal (PSD), biztos vagyok, hogy újra kell tárgyalni az együttműködést velük. Nem lehet egyirányú utca: ha az van belefoglalva a protokollba, hogy támogatjuk egymás kezdeményezéseit, akkor az nem azt jelenti, hogy csak mi támogatjuk őket, hanem néha-néha ők is fel kell vállaljanak olyanokat, amik egyébként nem sértik az érdekeiket” – fogalmazott Sebestyén.
Szélmalomharc lenne szerinte az is, ha minden egyezményt felbontanának, így valószínű, hogy „új alapokra helyezve” tárgyalnak a PSD-vel.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
szóljon hozzá!