Súlyos következménye lehet a mezőgazdaságra az óriási munkaerőhiánynak

– fogalmazott Varga László.

A székelykeresztúri nyugalmazott agrármérnök száz hektáron gazdálkodik, és a főszezonban húsz napszámosra lenne szüksége a répa, a burgonya, a kukorica betakarításához.

Varga László szerint ennek a rosszul megalkotott napszámostörvény az oka. Ugyanis a napszámosok az év nagy részében segélyben részesülő munkanélküliek, ám elveszítik a támogatást, ha hivatalosan munkát vállalnak. „Nekünk cégeknek ez probléma. A magánember el tudja hívni őket nem hivatalosan, de hozzánk nem jönnek, mert ha bejelentjük, hogy dolgoztak, elveszítik a segélyt” – részletezte a problémát a gazda.

A probléma súlyosságát érzékeltetve elmondta, régen a szomszédos községbe járt munkaerőért, és volt olyan alkalom, hogy tizenöt emberre lett volna szüksége, de végül huszonhatnak adott munkát, akkora volt a túljelentkezés. Ma több száz munkanélküli van a településen, de egy órányi munkára, egy utánfutónyi gabona lerakodására nem lehet napszámost találni.

Ő is attól tart, ha otthagyják a munkásai, el kell adnia az állatait – aggodalmaskodott Varga László, hozzáfűzve, hogy ekkora nyomás alatt még sosem voltak a gazdák.

Nyugati bért kérnek

– summázta a helyzetet Deák Dénes. A kobátfalvi gazda szerint ha sikerül egyáltalán találni napszámost, mindennel a kedvében kell járni, nem lehet rászólni még akkor sem, ha rosszul dolgozik, mert azonnal elmegy és többé nem vállalja a munkát. A gazdák így mindent bevetnek, hogy munkaerőt találjanak.

A napszámostörvény mellett ugyanis a munkaerőhiány másik oka az, hogy az idénymunkások külföldön dolgoznak, és ha hazajönnek, nyugati bért követelnek a helyi gazdáktól, ám ők ezt nem tudják megfizetni – tudtuk meg Deák Dénestől. Semmilyen munkára nem találnak embert, ha mégis, lehet, hogy már másnap otthagyja őket. Hatszáz munkanélküli van Siménfalva községben, ő mégsem kap senkit éjjeliőri munkára, de a tehenek mellé sem talál munkaerőt. Úgy véli, ha nem oldódik meg a helyzet, a gazdák kénytelenek lesznek áttérni a takarmánynövények termesztésére, és abba kell hagyniuk minden olyan mezőgazdasági tevékenységet, ami emberi munkát igényel.

– tanácsolja. Szerinte a segély folyósítását a munkavállalási kötelezettséghez kellene kötni, csak úgy lehetne megoldani az áldatlan helyzetet.

Az okok között van ugyanakkor a munkaerő elvándorlása is, továbbá hogy a gazdák már nagyon nehezen tudják kitermelni a napszámosok által kért bért. Hiába ízletesebb és jobb minőségű a kézzel megtermelt zöldség, drágább a termesztése, de nem lehet megfelelő áron értékesíteni. Egy háztáji gazdaságban nem lehet akkora mennyiségű terméket előállítani olyan áron, mint a nagyüzemi gazdaságban, az emberek viszont csak az árat nézik, amikor betérnek egy szupermarketbe vásárolni – sorolta az összefüggéseket Kovács Imre.

– fűzte hozzá a szakember, aki szintén úgy gondolja, elképzelhető, hogy eltűnnek a Hargita megyei földekről a kézi munkát igénylő növényfajták és átveszik helyüket az ipari növények.

Közeleg a főszezon

Hargita megyében ősszel, a pityókaásáskor és a kukoricatörésnél van szükség a legtöbb napszámosra. Bár sokan gépesítették a munka egy részét, kisebb számban szükség lenne még napszámosokra, de Török Jenő szerint sem lehet találni, mert sokan elmentek külföldre dolgozni. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője szerint

Szükséges az újragondolás

Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét (EMGESZ) vezető Csomortányi István lapcsaládunk kérdésére elmondta, szakképzett munkaerőből évek óta hiány van, és ez nemcsak a nyugati megyékre, hanem az egész országra jellemező. Csomortányi úgy véli, a mezőgazdasági minisztériumnak sok mindent újra kellene gondolnia az ágazati támogatást illetően:

Ugyanakkor az sem korrekt, hogy a támogatási struktúrákat a regáti viszonyokra alapozva állítják össze, hiszen az ottani lobbi jóval erősebb, mint az erdélyi. Amennyiben az erdélyi gazdák szempontjait is sikerülne hatékonyabban érvényesíteni, a fiatalok is bátrabban vállalnának szerepet az agráriumban.”

Versenyképes fizetések kellenek

Emil Dumitru, a Pro Agro élelmiszeripari szövetség elnöke a Digi24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában vészjóslónak nevezte, hogy

– a szakszervezeti vezető szerint ez a legfrissebb adat a témában –, a szám pedig valószínűleg tovább növekedett az elmúlt másfél évben. Dumitru példaként említette, hogy a munkaerő hiánya miatt a 7600 hektáron gazdálkodó kürtösi agráripari kombinátnál egy gépkezelő szakembernek már 2000 eurós fizetést ajánlanak azért, hogy hosszabb távon megtarthassák.

– szögezte le a Pro Agro vezetője.