
Egyelőre csak digitális formában van meg a mesekönyv, de november végén megjelenik
Fotó: Haáz Vince
Közgazdászként tudja, milyen fontos az erdélyi magyaroknak versenyképesség szempontjából a román nyelv elsajátítása. Demeter Izabella ezért írta meg román nyelvű mesekönyvét magyar gyerekeknek, az elsőosztályos tantervbe foglalt szavakra alapozva.
2024. november 17., 09:032024. november 17., 09:03
2024. november 17., 09:052024. november 17., 09:05
Babur és Boni kalandjai címmel írt román nyelvű mesekönyvet a Szovátán élő közgazdász, Demeter Izabella, aki olyan kis világot nyit meg az olvasók előtt, ahol a gyerekek játszva gyakorolhatják a román szókincset.
A közgazdász édesanya első pillanattól fogva nagy figyelmet szentelt a román nyelv elsajátításának, hiszen egy pénzügyi intézmény csoportigazgatójaként dolgozott sokáig.
Fotó: Demeter Izabella
„Mint tudjuk, Romániában elengedhetetlen a román nyelv ismerete a szakmai sikerhez, enélkül nem tudunk versenyképesek lenni a hazai munkaerőpiacon” – húzta alá a Székelyhon megkeresésére Demeter Izabella.
Amikor fia iskolás lett, gondosan tanulták a román nyelvet, mert tudták, mennyire fontos; nekik a tanító nénivel is szerencséjük volt, sokat tanultak. Először akkor döbbent meg, amikor több gyereket vitt haza az iskolából, és hallotta, hogy a gyerekek kuncognak, hogy „milyen jó, hogy másnap péntek, mert nem lesz románóra”.
Annak ellenére, hogy itthon a szülők minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a román nyelvet minél szebb köntösben mutassák be gyerekeiknek,
– mondta ki Demeter Izabella sok szülő helyett azt, ami gyakran elhangzik egy magyar kisiskolás szájából Székelyföldön.
Első osztályban elkezdett olvasni a kisfiának románul, hogy megalapozzák a szókincsét. Mint mondja, ha nem gyakoroljuk, akkor elfelejtjük, a rövid távú memóriában nem kap ismétlést.
Magyarul is olvasható ugyanaz a mese, hogy jobban megértsék a cselekményt
Fotó: Haáz Vince
„Nagyon jó magyar és román meséskönyveink vannak, de nem találtam olyan románt, amelyet kifejezetten magyar gyerekeknek írtak. Szegényesebb szókinccsel, amit megértenek, hogy sikerélményük legyen olvasás után, és fenntartható szokássá váljon. A román könyvek román gyerekeknek íródtak, a szókincsük pedig olyan két-háromezer szó, a magyar gyerekeknél ez kétszáz szó, jó esetben” – magyarázta a mesekönyv szerzője.
Ez adta az ötletet egy éve, hogy a fiával közösen kiírták az összes szót, amit az elsős román tankönyve végén találtak, és elkezdtek mesét írni ezekkel. Majd egy fél év pihenés után elővette, kiegészítette, és elküldte pedagógusoknak, román szakos tanárnak, óvónőnek, akiktől építő jellegű kritikákat kért, hogy legyen pedagógiai szempontból is alátámasztva a készülő mesekönyv.
Fotó: Demeter Izabella
Ezeket a véleményeket figyelembe véve született meg a mese végleges formája. Ez ki is bővült a mese magyar változatával, amely kicsit választékosabban van megfogalmazva, hiszen anyanyelvünkön már igényeljük a választékosabb kifejezést.
– részletezte a mesekönyv írója.
Magánkiadás lesz, egy székelyudvarhelyi nyomda vállalta a nyomtatását, és november végére tűzték ki a megjelenését, hogy az ünnepekre kézbe vehető legyen már .
Fotó: Haáz Vince
„A saját oldalunkon lesz majd megrendelhető, ahol gyerekbútorokat forgalmazunk, és ott vannak már erdei állatok marokpárna formában, a mese pedig ezekre az állatokra épül. Ez egy plusz interaktív élmény számukra, hiszen a mai gyerekek sok impulzust igényelnek” – tette hozzá a szovátai édesanya.
Az illusztrációkat nyolc-tizedik osztályos diákok készítették, akik a sepsiszentgyörgyi Művészeti Nepiskola rajz és festészet szakos tanulói, Györfi Mária oktató irányítása alatt.
– foglalta össze meséskönyve megszületésének legfőbb motivációját Demeter Izabella.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!