
Egyelőre csak digitális formában van meg a mesekönyv, de november végén megjelenik
Fotó: Haáz Vince
Közgazdászként tudja, milyen fontos az erdélyi magyaroknak versenyképesség szempontjából a román nyelv elsajátítása. Demeter Izabella ezért írta meg román nyelvű mesekönyvét magyar gyerekeknek, az elsőosztályos tantervbe foglalt szavakra alapozva.
2024. november 17., 09:032024. november 17., 09:03
2024. november 17., 09:052024. november 17., 09:05
Babur és Boni kalandjai címmel írt román nyelvű mesekönyvet a Szovátán élő közgazdász, Demeter Izabella, aki olyan kis világot nyit meg az olvasók előtt, ahol a gyerekek játszva gyakorolhatják a román szókincset.
A közgazdász édesanya első pillanattól fogva nagy figyelmet szentelt a román nyelv elsajátításának, hiszen egy pénzügyi intézmény csoportigazgatójaként dolgozott sokáig.
Fotó: Demeter Izabella
„Mint tudjuk, Romániában elengedhetetlen a román nyelv ismerete a szakmai sikerhez, enélkül nem tudunk versenyképesek lenni a hazai munkaerőpiacon” – húzta alá a Székelyhon megkeresésére Demeter Izabella.
Amikor fia iskolás lett, gondosan tanulták a román nyelvet, mert tudták, mennyire fontos; nekik a tanító nénivel is szerencséjük volt, sokat tanultak. Először akkor döbbent meg, amikor több gyereket vitt haza az iskolából, és hallotta, hogy a gyerekek kuncognak, hogy „milyen jó, hogy másnap péntek, mert nem lesz románóra”.
Annak ellenére, hogy itthon a szülők minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a román nyelvet minél szebb köntösben mutassák be gyerekeiknek,
– mondta ki Demeter Izabella sok szülő helyett azt, ami gyakran elhangzik egy magyar kisiskolás szájából Székelyföldön.
Első osztályban elkezdett olvasni a kisfiának románul, hogy megalapozzák a szókincsét. Mint mondja, ha nem gyakoroljuk, akkor elfelejtjük, a rövid távú memóriában nem kap ismétlést.
Magyarul is olvasható ugyanaz a mese, hogy jobban megértsék a cselekményt
Fotó: Haáz Vince
„Nagyon jó magyar és román meséskönyveink vannak, de nem találtam olyan románt, amelyet kifejezetten magyar gyerekeknek írtak. Szegényesebb szókinccsel, amit megértenek, hogy sikerélményük legyen olvasás után, és fenntartható szokássá váljon. A román könyvek román gyerekeknek íródtak, a szókincsük pedig olyan két-háromezer szó, a magyar gyerekeknél ez kétszáz szó, jó esetben” – magyarázta a mesekönyv szerzője.
Ez adta az ötletet egy éve, hogy a fiával közösen kiírták az összes szót, amit az elsős román tankönyve végén találtak, és elkezdtek mesét írni ezekkel. Majd egy fél év pihenés után elővette, kiegészítette, és elküldte pedagógusoknak, román szakos tanárnak, óvónőnek, akiktől építő jellegű kritikákat kért, hogy legyen pedagógiai szempontból is alátámasztva a készülő mesekönyv.
Fotó: Demeter Izabella
Ezeket a véleményeket figyelembe véve született meg a mese végleges formája. Ez ki is bővült a mese magyar változatával, amely kicsit választékosabban van megfogalmazva, hiszen anyanyelvünkön már igényeljük a választékosabb kifejezést.
– részletezte a mesekönyv írója.
Magánkiadás lesz, egy székelyudvarhelyi nyomda vállalta a nyomtatását, és november végére tűzték ki a megjelenését, hogy az ünnepekre kézbe vehető legyen már .
Fotó: Haáz Vince
„A saját oldalunkon lesz majd megrendelhető, ahol gyerekbútorokat forgalmazunk, és ott vannak már erdei állatok marokpárna formában, a mese pedig ezekre az állatokra épül. Ez egy plusz interaktív élmény számukra, hiszen a mai gyerekek sok impulzust igényelnek” – tette hozzá a szovátai édesanya.
Az illusztrációkat nyolc-tizedik osztályos diákok készítették, akik a sepsiszentgyörgyi Művészeti Nepiskola rajz és festészet szakos tanulói, Györfi Mária oktató irányítása alatt.
– foglalta össze meséskönyve megszületésének legfőbb motivációját Demeter Izabella.
A marosvásárhelyi tűzoltók egy lakástűzhöz vonultak ki pénteken délután, amely egy tömbház legfelső emeletén keletkezett.
Nem mindennapi tűzesethez riasztották a hatóságokat Székelyudvarhelyen, péntek délután: valaki a plázánál levő lakópark mögött egy betonkerítés tövében akart halat sütni. Azonban a lángok elharapóztak.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
Pénteken délutánra sikerült teljesen eloltani a maroludasi hulladéklerakónál kedden délben keletkezett tüzet. A területet továbbra is megfigyelés alatt tartják.
Korlátozzák az áremeléseket és szigorítják az ellenőrzést Németországban, ahol a kutak naponta csak egyszer drágíthatnak, miközben több európai ország is beavatkozott az üzemanyagárak emelkedése miatt az utóbbi időszakban.
Idén januárban és februárban 13,17 százalékkal 1091-re nőtt a fizetésképtelenné vált cégek és egyéni vállalkozók (PFA) száma 2025 első két hónapjához viszonyítva – derül ki a cégnyilvántartási hivatal (ONRC) honlapján közzétett adatokból.
Meg is betegedhetünk, ha nem megfelelő húsból fogyasztunk, ezért csak ellenőrzött helyről vásároljunk, és kerüljük az interneten hirdetett, nem ellenőrzött termékeket. Hargita megyében elkezdődtek a húsvét előtti élelmiszer-biztonsági ellenőrzések.
Tavaly átlagban 4,917 millió nyugdíjast tartottak számon Romániában, mintegy 42 ezerrel kevesebbet, mint 2024-ben; az átlagnyugdíj 13,8 százalékkal 2936 lejre nőtt egy év alatt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet pénteken közzétett adataiból.
Imaéjszakára várják a híveket március 27-én, péntek este több erdélyi településen, ahol közösen imádkoznak a békéért és a háborúk áldozataiért.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken több sárga riasztást adott ki rossz időjárás miatt, amelyek hétfő reggelig az ország több mint felét, így Székelyföldet is érintik.
szóljon hozzá!