
Egyelőre csak digitális formában van meg a mesekönyv, de november végén megjelenik
Fotó: Haáz Vince
Közgazdászként tudja, milyen fontos az erdélyi magyaroknak versenyképesség szempontjából a román nyelv elsajátítása. Demeter Izabella ezért írta meg román nyelvű mesekönyvét magyar gyerekeknek, az elsőosztályos tantervbe foglalt szavakra alapozva.
2024. november 17., 09:032024. november 17., 09:03
2024. november 17., 09:052024. november 17., 09:05
Babur és Boni kalandjai címmel írt román nyelvű mesekönyvet a Szovátán élő közgazdász, Demeter Izabella, aki olyan kis világot nyit meg az olvasók előtt, ahol a gyerekek játszva gyakorolhatják a román szókincset.
A közgazdász édesanya első pillanattól fogva nagy figyelmet szentelt a román nyelv elsajátításának, hiszen egy pénzügyi intézmény csoportigazgatójaként dolgozott sokáig.
Fotó: Demeter Izabella
„Mint tudjuk, Romániában elengedhetetlen a román nyelv ismerete a szakmai sikerhez, enélkül nem tudunk versenyképesek lenni a hazai munkaerőpiacon” – húzta alá a Székelyhon megkeresésére Demeter Izabella.
Amikor fia iskolás lett, gondosan tanulták a román nyelvet, mert tudták, mennyire fontos; nekik a tanító nénivel is szerencséjük volt, sokat tanultak. Először akkor döbbent meg, amikor több gyereket vitt haza az iskolából, és hallotta, hogy a gyerekek kuncognak, hogy „milyen jó, hogy másnap péntek, mert nem lesz románóra”.
Annak ellenére, hogy itthon a szülők minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a román nyelvet minél szebb köntösben mutassák be gyerekeiknek,
– mondta ki Demeter Izabella sok szülő helyett azt, ami gyakran elhangzik egy magyar kisiskolás szájából Székelyföldön.
Első osztályban elkezdett olvasni a kisfiának románul, hogy megalapozzák a szókincsét. Mint mondja, ha nem gyakoroljuk, akkor elfelejtjük, a rövid távú memóriában nem kap ismétlést.
Magyarul is olvasható ugyanaz a mese, hogy jobban megértsék a cselekményt
Fotó: Haáz Vince
„Nagyon jó magyar és román meséskönyveink vannak, de nem találtam olyan románt, amelyet kifejezetten magyar gyerekeknek írtak. Szegényesebb szókinccsel, amit megértenek, hogy sikerélményük legyen olvasás után, és fenntartható szokássá váljon. A román könyvek román gyerekeknek íródtak, a szókincsük pedig olyan két-háromezer szó, a magyar gyerekeknél ez kétszáz szó, jó esetben” – magyarázta a mesekönyv szerzője.
Ez adta az ötletet egy éve, hogy a fiával közösen kiírták az összes szót, amit az elsős román tankönyve végén találtak, és elkezdtek mesét írni ezekkel. Majd egy fél év pihenés után elővette, kiegészítette, és elküldte pedagógusoknak, román szakos tanárnak, óvónőnek, akiktől építő jellegű kritikákat kért, hogy legyen pedagógiai szempontból is alátámasztva a készülő mesekönyv.
Fotó: Demeter Izabella
Ezeket a véleményeket figyelembe véve született meg a mese végleges formája. Ez ki is bővült a mese magyar változatával, amely kicsit választékosabban van megfogalmazva, hiszen anyanyelvünkön már igényeljük a választékosabb kifejezést.
– részletezte a mesekönyv írója.
Magánkiadás lesz, egy székelyudvarhelyi nyomda vállalta a nyomtatását, és november végére tűzték ki a megjelenését, hogy az ünnepekre kézbe vehető legyen már .
Fotó: Haáz Vince
„A saját oldalunkon lesz majd megrendelhető, ahol gyerekbútorokat forgalmazunk, és ott vannak már erdei állatok marokpárna formában, a mese pedig ezekre az állatokra épül. Ez egy plusz interaktív élmény számukra, hiszen a mai gyerekek sok impulzust igényelnek” – tette hozzá a szovátai édesanya.
Az illusztrációkat nyolc-tizedik osztályos diákok készítették, akik a sepsiszentgyörgyi Művészeti Nepiskola rajz és festészet szakos tanulói, Györfi Mária oktató irányítása alatt.
– foglalta össze meséskönyve megszületésének legfőbb motivációját Demeter Izabella.
Marosvásárhely, Kecskeméttel közösen, bejutott a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért folyó verseny döntőjébe, amit szerdán szerveznek meg. A Maros megyei település mellett szavazni lehet három Hargita megyeire is.
A bukaresti első kerületi bíróság kedden elutasította Călin Georgescu ügyvédeinek összes kérelmét és jogi kifogását, és elrendelte annak a büntetőpernek az alapfokú tárgyalását, amelyben a volt elnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A PSD-s törvényhozók nem fogják megszavazni a Bolojan-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt – biztosított kedden a párt elnöke.
A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Decemberben öt erdélyi városban találkozhat a közönség Szőnyi Ferenccel, az ultratriatlon világbajnokkal, akit a világ „Racemachine”-ként és a „komáromi Vasemberként” ismer.
Olyan áramszolgáltatót keresel, akivel a saját anyanyelveden egyeztethetsz nemcsak a számlákról, hanem az energiahatékonyságról is, és arról, hogyan lehetsz környezetbarátabb anélkül, hogy lemondanál a kényelemről?
Első házként megszavazta a szenátus hétfőn azt a törvénytervezetet, amely szerint az endometriózisban szenvedő nők havi egy fizetett szabadnapra jogosultak.
Egy negyedikes fiú esete hónapok óta köztéma Marosvásárhelyen, miután több iskola elutasította az áthelyezését. Végül a Schiller-iskolába került, ahol a szülők tiltakozásba kezdtek: az osztály nem jár iskolába, bár még sosem találkoztak vele.
Hallgatólagosan elfogadta a szenátus hétfői ülésén azt a törvénytervezetet, amely szerint a tanév első napja hivatalos szabadnap a szülők számára.
Botrányba torkollt hétfőn a képviselőházban a kormány órája elnevezésű vita, amelyen a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kezdeményezésére Diana Buzoianu környezetvédelmi minisztert faggatták a Paltinu-gyűjtőtónál kialakult helyzetről.
szóljon hozzá!