
Egyelőre csak digitális formában van meg a mesekönyv, de november végén megjelenik
Fotó: Haáz Vince
Közgazdászként tudja, milyen fontos az erdélyi magyaroknak versenyképesség szempontjából a román nyelv elsajátítása. Demeter Izabella ezért írta meg román nyelvű mesekönyvét magyar gyerekeknek, az elsőosztályos tantervbe foglalt szavakra alapozva.
2024. november 17., 09:032024. november 17., 09:03
2024. november 17., 09:052024. november 17., 09:05
Babur és Boni kalandjai címmel írt román nyelvű mesekönyvet a Szovátán élő közgazdász, Demeter Izabella, aki olyan kis világot nyit meg az olvasók előtt, ahol a gyerekek játszva gyakorolhatják a román szókincset.
A közgazdász édesanya első pillanattól fogva nagy figyelmet szentelt a román nyelv elsajátításának, hiszen egy pénzügyi intézmény csoportigazgatójaként dolgozott sokáig.
Fotó: Demeter Izabella
„Mint tudjuk, Romániában elengedhetetlen a román nyelv ismerete a szakmai sikerhez, enélkül nem tudunk versenyképesek lenni a hazai munkaerőpiacon” – húzta alá a Székelyhon megkeresésére Demeter Izabella.
Amikor fia iskolás lett, gondosan tanulták a román nyelvet, mert tudták, mennyire fontos; nekik a tanító nénivel is szerencséjük volt, sokat tanultak. Először akkor döbbent meg, amikor több gyereket vitt haza az iskolából, és hallotta, hogy a gyerekek kuncognak, hogy „milyen jó, hogy másnap péntek, mert nem lesz románóra”.
Annak ellenére, hogy itthon a szülők minden tőlük telhetőt megtettek, hogy a román nyelvet minél szebb köntösben mutassák be gyerekeiknek,
– mondta ki Demeter Izabella sok szülő helyett azt, ami gyakran elhangzik egy magyar kisiskolás szájából Székelyföldön.
Első osztályban elkezdett olvasni a kisfiának románul, hogy megalapozzák a szókincsét. Mint mondja, ha nem gyakoroljuk, akkor elfelejtjük, a rövid távú memóriában nem kap ismétlést.
Magyarul is olvasható ugyanaz a mese, hogy jobban megértsék a cselekményt
Fotó: Haáz Vince
„Nagyon jó magyar és román meséskönyveink vannak, de nem találtam olyan románt, amelyet kifejezetten magyar gyerekeknek írtak. Szegényesebb szókinccsel, amit megértenek, hogy sikerélményük legyen olvasás után, és fenntartható szokássá váljon. A román könyvek román gyerekeknek íródtak, a szókincsük pedig olyan két-háromezer szó, a magyar gyerekeknél ez kétszáz szó, jó esetben” – magyarázta a mesekönyv szerzője.
Ez adta az ötletet egy éve, hogy a fiával közösen kiírták az összes szót, amit az elsős román tankönyve végén találtak, és elkezdtek mesét írni ezekkel. Majd egy fél év pihenés után elővette, kiegészítette, és elküldte pedagógusoknak, román szakos tanárnak, óvónőnek, akiktől építő jellegű kritikákat kért, hogy legyen pedagógiai szempontból is alátámasztva a készülő mesekönyv.
Fotó: Demeter Izabella
Ezeket a véleményeket figyelembe véve született meg a mese végleges formája. Ez ki is bővült a mese magyar változatával, amely kicsit választékosabban van megfogalmazva, hiszen anyanyelvünkön már igényeljük a választékosabb kifejezést.
– részletezte a mesekönyv írója.
Magánkiadás lesz, egy székelyudvarhelyi nyomda vállalta a nyomtatását, és november végére tűzték ki a megjelenését, hogy az ünnepekre kézbe vehető legyen már .
Fotó: Haáz Vince
„A saját oldalunkon lesz majd megrendelhető, ahol gyerekbútorokat forgalmazunk, és ott vannak már erdei állatok marokpárna formában, a mese pedig ezekre az állatokra épül. Ez egy plusz interaktív élmény számukra, hiszen a mai gyerekek sok impulzust igényelnek” – tette hozzá a szovátai édesanya.
Az illusztrációkat nyolc-tizedik osztályos diákok készítették, akik a sepsiszentgyörgyi Művészeti Nepiskola rajz és festészet szakos tanulói, Györfi Mária oktató irányítása alatt.
– foglalta össze meséskönyve megszületésének legfőbb motivációját Demeter Izabella.
Ökumenikus közösségben ünnepelt a marosvásárhelyi magyarság október 23-án este. Előbb a Keresztelő Szent János Plébánián hajtottak fejet az 1956-os forradalom hősei és a szabadság eszméje előtt, majd fáklyákkal a kezükben vonultak a Várudvarba.
Hetven év távlatából is a szabadság, az igazság és a nemzeti megmaradás üzenetét hordozza 1956. hangzott el Székelyudvarhelyen, ahol a forradalom hősei, valamint Márton Áron püspök öröksége előtt is tisztelegtek október 23-án.
Csíkszereda városa posztumusz Pro Urbe díjjal ismeri el Basa János életművét – adta hírül péntek este Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Hetven évvel az 1956-os magyar forradalom után Csíkszeredában is közösen hajtottak fejet a forradalmárok emléke előtt. A megemlékezésen zene, történelmi felvételeket idéző hologramok, ünnepi beszédek és egyházi áldás hangzott el.
Felemelő ünnepségen emlékezett a mintegy kétszáz sepsiszentgyörgyi az 56-os hősök áldozatára a művészeti líceum melletti emlékparkban. A felszólalók beszédeiből ugyanaz a gondolat köszönt vissza: az eszmét, a lángot vinnünk kell tovább.
Az 1956-os forradalom egész világot megrengető voltáról, Magyarország szabadságának mostani megőrzéséről is beszéltek a felszólalók a Fidesz és a KDNP közös megemlékezésén a budapesti Bem téren, ahol Hankó Balázs levelét is felolvasták.
Fáklyás felvonulással és ünnepi műsorral emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson az 1956-os magyar forradalom hőseiről. A Szent István térről a főtéri parkba tartó emlékezők a hetven évvel ezelőtti tüntetőkhöz hasonló transzparensekkel vonultak.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
szóljon hozzá!