Az intézmény honlapjára ráférne egy alapos ráncfelvarrás
Fotó: Veres Nándor
A Hargita megyei vállalkozások képviselői legnagyobb arányban azzal elégedetlenek, hogy az ügyintézésben túl nagy a bürokrácia, túl gyorsan kiürülnek a munkaerő-elhelyező ügynökségen keresztül folyósított támogatások pénzalapjai, vannak, akik a kérések elhúzódó feldolgozását kifogásolják, a többség szerint ugyanakkor az ügynökség munkatársai felkészültek és tisztelettudóan bánnak a munkáltatókkal. A szolgáltatások javítása érdekében közel hatszáz vállalkozás megkérdezésével felmérést készített a megyei ügynökség.
2022. március 13., 19:492022. március 13., 19:49
Egy országos program részeként 595 Hargita megyei vállalkozás bevonásával készített felmérést múlt év októberében a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség az intézmény szolgáltatásainak fejlesztése céljával. Arról érdeklődtek a vállalkozások képviselőitől, hogy mivel elégedettek, illetve milyen szolgáltatásokon kellene javítani – a felmérés eredménye most készült el.
A megkérdezett munkaadók 83 százaléka használja az ügynökség online szolgáltatásait, amelyből Hargita megyében kicsit bőségesebb a kínálat, mint az ország más részein, mert az intézménynek saját fejlesztésű alkalmazásai is vannak – számolt be a legfontosabb általános eredményről Jánó Edit, az ügynökség osztályvezetője, megjegyezve, hogy szerinte ez jó arány. A vállalkozások egyébként ugyanakkora arányban használják az országos platformot is – többnyire a megüresedett és betöltött állások bejelentésére –, mint az ügynökség online szolgáltatásait. „Az a 17 százalék, amely nem használja az online platformokat, azt nehezményezi, hogy nehézkes a bejelentkezés”, ugyanakkor szeretnék, ha nagyobb teret kapnának a foglalkoztatási feltételek részletezésére, tehát részletes leírást tudjanak adni arról, hogy milyen munkaerőt keresnek, amikor a platformon bejelentik a megüresedett állásokat – számolt be a válaszadók igényeiről Jánó Edit, arra is kitérve, hogy az említett 17 százalékba tartozó válaszadók szerint a weboldal dizájnját is fejleszteni kellene.
A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezett munkaadóknak csak a 17 százaléka veszi igénybe az ügynökség szolgáltatásait, amikor munkaerőt keres, a fennmaradó hányad saját adatbázisából oldja ezt meg, vagy a meglévő alkalmazottai rokoni, ismerősi köréből vesz fel új munkaerőt.
– mondta az intézmény osztályvezetője. Arra is kitért ugyanakkor, hogy túl nagy meglepetést sem okozott számára az említett eredmény, tekintve, hogy az ügynökség nyilvántartásában a tartósan állástalanok többnyire hátrányos helyzetű, képzetlen munkanélküliek, a 46 százalékuk még az elemi négy osztályt sem végezte el. „Tehát nem azok a személyek vannak az adatbázisban, akik könnyen találnak munkahelyet” – fogalmazott, azt is hozzáfűzve, hogy az állami munkaerő-foglalkoztató ügynökségek Európa más részein is csak mintegy 20–25 százalékát tudják lefedni a sikeres állásközvetítéseknek az említett okok miatt. A felmérésből azonban az is kiderült, hogy a munkaadóknak, akik igénybe veszik az ügynökség szolgáltatásait, jócskán több mint a fele elégedett az ügynökség munkaerő-közvetítési szolgáltatásaival.
Az intézménnyel való együttműködés során tapasztalt kellemetlenségek között a megkérdezettek 41 százaléka a támogatások pénzalapjainak gyors kimerülését említette meg, és a válaszadók 34 százaléka a kérések túl hosszú elbírálási idejét is kifogásolja. A cégek képviselőinek a 13 százalékát ugyanakkor az zavarja, hogy nehezen jutnak hozzá a számukra szükséges információkhoz. „Nem amikor minket kérdeznek, hanem általában nem jutnak hozzá az információinkhoz” – magyarázta Jánó Edit. Az utóbbival kapcsolatos a felmérésnek az része is, amelyből kiderül, hogy
– mondta Jánó Edit.
A megkérdezettek nagyon kis része volt elégedetlen a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség alkalmazottainak a tájékozottságával, döntő többségük úgy véli, hogy az intézmény munkatársai ismerik a vonatkozó törvényeket és a munkaadókhoz is tiszteletteljesen viszonyulnak – számolt be a számukra örvendetes eredményről az osztályvezető.
A megkérdezetteknek több mint a fele – 55 százaléka – véli úgy, hogy egyszerűsíteni kellene a különböző, jelenleg túlságosan bürokratikus eljárásokat. Ezzel ő maga is egyetért, jegyezte meg Jánó Edit, de hozzáfűzte, ennek a megoldása sajnos nem az alkalmazottakon múlik. Hangsúlyozta azonban, hogy országos felmérésről van szó, amelynek a szolgáltatások javítása a célja, így várhatóan javulni fog e tekintetben is a helyzet. Ami a helyi szintű problémákat illeti, azokat meg tudják oldani az ügynökségnél – mondta kérdésünkre az ügynökség munkatársa.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Verekedés tört ki Ploiești egyik főútján hétfőn este, az esetet szemtanúk rögzítették telefonnal. Amilyen gyorsan kialakult a konfliktus, olyan gyorsan véget is ért, ugyanis a résztvevők igyekeztek eltűnni a rendőrség elől.
Az országos adóhatóság (ANAF) elnöke, Adrian Nicușor Nica keddi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva kijelentette, hogy az intézménynek nem célja az esküvőkön adományozott összegek és a nászajándékok ellenőrzése.
Horațiu Potra zsoldosvezér jelentős szerepet játszott Călin Georgescu tavalyi választási kampányának megszervezésében és finanszírozásában – derül ki a volt államfőjelölt és feltételezett cinkosai elleni, kedden közzétett vádiratból.
Tizenharmadik alkalommal szervez egyetemi nyílt napokat az erdélyi magyar középiskolások részére a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Tagozata és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szeptember 18. és 21. között.
Székelyföld idén eddigi legnagyobb, 500 négyzetméteres standjával képviselteti magát Magyarország legnagyobb agrár- és élelmiszeripari kiállításán Budapesten. Összesen 47 termelő, több mint százféle különlegességgel várja a látogatókat.
Alex Florența legfőbb ügyész kedden ismertette azokat a Románia elleni hibrid támadásokat, amelyek a gyanú szerint győzelemhez segítették Călin Georgescut a tavalyi elnökválasztás első fordulójában.
Noha nem adott ki közleményt az érdekvédelem a sztrájk elmaradásáról vagy elhalasztásáról, úgy tűnik, a szerdától tervezett munkabeszüntetéssel járó tiltakozás elmarad. A szakszervezeti felelősök is csak a megerősítés hiányára tudnak hagyatkozni.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes kedden kijelentette, hogy a következő időszakban nem várhatók újabb adó- és illetéknövelések. A politikus ugyanakkor ellenzi a Horeca-ágazatban az újabb áfaemelést.
Hargita megyében három gépjárművezetőt is ittas vezetésen kaptak a rendőrök keddre virradóan.
szóljon hozzá!