Rossz minőségű földeken próbálja újraépíteni a termőföldréteget

A 43 éves Țăpuc Loránd agrármérnökkel Hargita megyei gazdaságában, a Kongófa nevű területen kiépített Kongó farmon találkozunk. Kirulyfürdőt elhagyva, négy kilométernyi döcögés után megérkezünk a fennsíkra, ahol kinyílik a táj:

Ezen a „szűkebb” területen belül vannak a gazdasági épületek, amelyek – ismeri el a gazda – még nem egészen tájba illőek, de számára ez is fontos szempont. Mivel Loránd tulajdonképpen egyedül vezeti a gazdaságot, egy-két pásztor segít be az állatok őrzésébe, lassan haladnak a dolgok. De hát minden lépéssel közelebb a cél és ennél nagyobb motiváció nem is kell a gazdának.

Csak regeneratív mezőgazdasággal foglalkozik

„Rossz minőségű földeken próbálom újraépíteni a termőföldréteget, a humuszt.

A medve nem sok kárt okoz, annál többet az ember

Több száz juh, sertés és tehén van a Kongó farmon, de ezek nem a rövid idő alatt nagy hozamot produkáló nemesített fajták, hanem az Erdélyben őshonos, szívós állatok. A vöröspofájú berke (cigája), a báznai sertés és a mokán (kárpáti borzderes) szarvasmarha itt szabadtartásban él:

„Így, a földből kitúrt csigákkal, gyökerekkel kiegészített táplálékkal tudják produkálni az egészséges omega 3 zsírsavakat” – világosít fel az agrármérnök.

Állítása szerint a kárpáti borzderes tehenek teje is azért egészséges, mert az állatok bélflórája szoros összefüggésben áll a táplálékukkal:

A juhoknak pedig az az erényük, hogy húsuknak nincs az a jellegzetes faggyúszaga, mint a többi birkának. A kérődzők és sertések mellett libanyáj vonul a farmon erre-arra, a disznók között, az erdőszéli területen pedig számos tyúk szaladgál.

Kísérletezés talajjavítással

Kicsit odébb 150 darab 4x5 méteres parcellán azzal kísérletezik Loránd, hogy hogyan lehet a fennsík földjét humuszban gazdagabbá tenni. Mert pillanatnyilag az látszik, hogy a homoródalmási közbirtokosság területén

„Az a sokat hangoztatott biodiverzitás itt már nagyon megkopott, a legelőkkel hosszú ideig nem foglalkozott senki. Pedig ha kiveszik a hasznot belőle, valamit vissza is kellene pótolni. Amikor itt gazdálkodni kezdtem,

Ha a juh nem legeli le a füvet, akkor azok erőre kapnak, csomókban nőnek, a föld is összetömörödik. Azt akarom elérni, hogy ne kelljen kihozni száraztakarmányt, hanem a szénában legyen meg az ideális fehérjearány és energia. Most már helyenként feljavult a föld, van egy csomó vörösherém, ez a gép meg is töri a sarjút, a here szárát, így az hamarabb kiszárad, ki tudjuk használni a keveset tartó jó időt is.”

A farm gépállománya nemcsak szép, korszerű is. Minden van itt, ami kell az ún. misszióhoz:

A kezdetekre emlékeztet a kis olasz gyártmányú Landini traktor is, ami 100 éves korában is működőképes.

„Bogaras” ember?

„Nagyapám mellett, Gödemesterházán nőttem bele a gazdálkodásba” – térünk vissza „a kályhához” interjúalanyommal. „Nagyon szigorú volt az öreg, hamar befogott a munkába, nekem a nyári vakációk a szénacsinálásról szóltak. De volt az életnek egy megnyugtató ritmusa, rendje, és az jó volt:

Az állategészségügyi líceumi és a hegyvidéki agrámérnöki egyetemi szak elvégzése után magam kezdtem gazdálkodni Csíkjenőfalván, de az emberek furcsállták és sokat kommentálták az én elképzeléseimet” – meséli Țăpuc Loránd, aki így a függetlenségre törekedett. A fennsíkon – ahol egyik irányban a Hargita-hegység, másikban a Fogarasi-havasok, harmadikban a Csíki-hegyek látszanak – szó szerint és átvitt értelemben is tere van a kibontakozáshoz.

Volt minisztériumi tanácsos is egy rövid ideig, mert Petre Daea volt mezőgazdasági miniszter hallotta egy előadását arról, hogyan kell megmenteni az őshonos hazai háziállatokat a kipusztulástól, in vitro (laboratóriumi segédlettel) és in situ (a gazdaságokban).

Emellett egy brassói tudományos intézettel együttműködve és a jászvásári egyetemmel is közös kutatásokat végez a hegyvidéki pázsitokról és a berke alkalmazkodó képességéről. Egyik munkatársa volt a haszonállat-fajtamentést felvállaló Székely Géngyűrű programnak, és a Sapientia egyetemmel való partnerség keretében gyakorlatra fogadja az agrármérnök szakos hallgatókat.

Miből lehet itt profitot termelni?

Járunk egy kört a gazdaságban, megnézzük azt is, hogy miből lehet itt profitot csinálni, hiszen a sok munkának eredménye is kell legyen:

• egy régi esztenaházban a nagyapa receptje szerint készül sós orda és dézsás kékpenészes túró,

• a másik, már új, európai szabványoknak megfelelő, közművektől független (off-grid) házban a kevert tehén- és juhtejből készült zsíros sajtok gömbölyödnek.

Van feldolgozórészleg, hűtőház is az épületben, napelemek biztosítják az áramot. De vannak további elképzelések is.

„A csűrt vissza akarom építeni és ott gasztropontot működtetni: a látogató ott majd ehet sajtot, ihat frissen fejt tejet, no és persze flekken is kerül majd.

Közben pedig úgy is szeretnék működni, mint a mintagazdaság: megmutatni a gazdáknak – és főleg a fiataloknak – a mi jó hazai állatfajtáink, a gasztroidentitásunk.

A fiataloknak pedig megtanítanám, hogy a külföldre szédelgés helyett használják ki a helyi erőforrásokat, a kapcsolatokat. Bennük van már egy átöröklött, stabil tudás, de megtanulnák az új módszereket, és egy kis marketinget is.