Romagondok a munkaerőpiacon

A munkavállalás lehetőségeiről, a munkakeresés mikéntjéről és a jövőbeli lehetőségekről tartottak nyílt napot az őrkői roma közösségi házban. A jelenlévők közül pusztán egy személynek volt líceumi végzettsége, ennek ellenére a szakemberek segíteni próbálnak roma a közösségnek a munkavállalásban.

Bús Ildikó

2011. július 24., 11:562011. július 24., 11:56

2011. július 24., 17:592011. július 24., 17:59

Sokan inkább a segélyt választják a munka helyett

Százötven őrkői roma jelent meg a tájékoztató jellegű munkabörzén a közösségi házban, ahol Kelemen Tibor helyi munkaügyi igazgató mellett több, a romákat képviselő egyesület elnöke is jelen volt. A nyílt napon a helyi cigányság foglalkoztatásával, képzésével kapcsolatos teendőket beszélték meg, a találkozó végére négy férfinak sikerült munkát találnia egy-egy építkezési vállalatnál. A megbeszélésen jelen volt Mircea Zidărescu, az Együtt egy jobb társadalomért elnevezésű európai uniós program képviselője is, aki örvendetesnek tartja az ilyen találkozókat, hiszen ezáltal is kapcsolat épül ki a romák és nem romák között, segítve az előbbieket a beilleszkedésben.

Kelemen Tibor a lehetőségekről és kötelezettségekről is beszélt a romáknak

A jelen lévő két munkaadó négy személyt alkalmazott helyben, ők építőtelepen dolgoznak majd, Kelemen Tibor pedig elmondta, fontos, hogy a romák is becsületesen dolgozzanak, pontosak legyenek és odafigyeljenek az elvárásokra, kötelességeikre. A legfőbb gondot még mindig az iskola, illetve annak hiánya jelenti, a részt vevő százötven roma közül csupán egynek volt líceumi végzettsége, a munkáltatók elvárásai pedig magasak.

Alexandru Racolţa, a Romák Pártjának megyei elnöke úgy véli, képzésekre van szükség, melyek által szakmákat sajátíthatnak el a cigányok, az uniós program révén pedig biztonsági őr, növénytermesztési és asztalos szakmákban indítottak eddig is képzést. Ezeken a kurzusokon 171 roma végzett, és várja az elhelyezkedés lehetőségét. Sajnos az is igaz, ismerték el az elöljárók és maguk a romák is, hogy sokan inkább a segélyt választják a becsületes munka helyett, hiszen a segély összege ugyanannyi, vagy néha több, mint az, amit napszámban keresnek.