Rég várt munkálat: aszfaltoznak Szárhegyen

Az eddigi aszfaltozásból kimaradt a Szárhegyen áthaladó útszakasz, most itt dolgoznak a munkagépek

Az utóbbi két évben nem kellett attól tartaniuk a B12-es országút Gyergyószárhegyen áthaladó szakaszán közlekedő autósoknak, hogy gyorshajtásért bírságolják meg őket, a települést átszelő útszakasz minősége miatt ugyanis csigatempóban haladt itt a forgalom. Ez idő alatt többször is szárnyra kelt a hír, hogy nekiláttak az aszfaltozásnak, azonban az országos útügy karbantartásában lévő útszakasz nemhogy javult volna, egyre rosszabb állapotba került. Ahhoz, hogy idáig jutott a helyzet, több tényező is hozzájárult.

A csatornázással át kellett vágni az utat

A községben 2009-ben nagyarányú csatornázási munkálatok zajlottak. A beruházás nagy lépés volt Szárhegy fejlődésében, de ugyanakkora bosszúságot okozott az itt áthaladó forgalom számára, hisz a csövek lefektetése során jó pár helyen át kellett ásni az úttestet. „Szárhegyen, az út mellett, mindkét oldalon patak van, ráadásul a 2000-es évek elején az optikai kábelt az egyik járda alá betették, ott már nem lehetett csatornát vinni. Egyszerűen nem volt, ahol vinni, ezért van 700 méter hosszúságban az út alá betéve. A többi részen átvágást kellett alkalmazni, a sziklás talaj nem engedte meg az átbújtatásos módszert” – magyarázta el Gábor László polgármester a csatornázás során végzett 52 darab átvágás szükségességét.

Két ellentmondásos utasítás

Annak ellenére, hogy 2009-ben nagyszabású felújításra került sor a B12-es jelzésű országút Kökös–Szászrégen szakaszán, a Gyergyószárhegyen áthaladó rész kimaradt a felújításból. Ennek oka két ellentmondásos utasítás volt. „2009 végén az útügyi igazgatóságtól kaptunk egy átiratot, hogy a csatornahálózat kiépítése alkalmával lerakott csatornafedeleket fel kell emelni 16 centire. A csatornázást kivitelező Alisca Bau Rt. el is végezte ezt a műveletet, rá két hétre, a munkálatok elvégezése után, az útügyi igazgatóság egy másik kirendeltségétől kaptunk levelet: a csatornafedeleket vissza kell hozni eredeti formára. Amire ezt is elvégezte az Alisca Bau, olyan hidegek lettek, hogy leálltak az aszfaltozási munkálatokkal” – idézi fel a két évvel korábban történteket Gábor Lászó.

Az út állapotának romlásához az autósok is hozzájárultak

A községvezető azt is elmondta, a csatornázási munkálatok engedélyeztetésekor az útügyi igazgatóság és konzultánsa, az út átvágott részeivel kapcsolatban azt a javaslatot tette, hogy a felásott részt földdel tömörítsék, amire 30 centiméteres betont öntsenek. A javaslatot be is tartották, ám a következő év tavaszára a leöntött beton teljesen tönkrement. „Sajnos, a társadalom türelmetlen. Hiába volt jelezve, szalaggal elkerítve a frissen betonozott rész, a sofőrök ráhajtottak. Ha a beton legalább 7–8 napot nem köt, sosem lesz jó. 2010 tavaszára azt tapasztaltuk, hogy az átvágásoknál mindenhol tönkrement a beton a kötési idő be nem tartása miatt” – mutat rá az autósok hibájára az elöljáró.

A tönkrement betonréteget a már egyszer alkalmazott módszerrel kijavította a csatornahálózat-építő cég, ám ez alkalommal sem kímélte a friss betont a forgalom. A tavaly ősszel végzett, egyébként ismételten megrongált munkálatok folytatásának a téli fagyok beállta vetett véget.

Ez év tavaszán a csatornázó, az aszfaltozó cég és a szárhegyi önkormányzat között létrejött találkozón megszületett az ötlet: nem betonozni kell, hanem az átvágások felső rétegére aszfalt kell kerüljön. „Ha legelőször ezt a megoldást javasolják, sok időt és pénzt spóroltunk volna, de így csak most jutottunk oda, hogy a község teljes területén lévő országút, 4,5 kilométer leaszfaltozásra kerüljön” – összegez Gábor László.

A csatornázó cég igencsak „belepótolt” az aszfaltozásba

Móré Ágnes, az Alisca Bau cég képviselője elmondta, a betonozások értéke meghaladja a 200 ezer lejt, az utóbbi betonfeltörés, törtkövezés, aszfaltozás 140 ezer lejbe került. Ismertetése szerint a betonozás garanciális munka volt, az utóbbi munkálatok ellenértékét viszont senki nem fedezi. „Azt sem tudjuk, kitől igényelhetnénk, hisz a sofőrök tették tönkre. Az aknatetők emelésével járó plusz munkáért kérhetnénk kártérítést, még nem döntöttünk, elindítjuk-e a procedúrát” – nyilatkozta a csatornahálózat-építő cég képviselője.