Hirdetés
Hirdetés

Otthonoktatás, avagy amikor járványtól függetlenül otthon tanul a gyermek

Az otthonoktatás nem egyenlő az online oktatással: míg egyik fölépíthet, a másik lerombolhat személyiségeket. Képünk illusztráció •  Fotó: Balázs Attila/MTI

Az otthonoktatás nem egyenlő az online oktatással: míg egyik fölépíthet, a másik lerombolhat személyiségeket. Képünk illusztráció

Fotó: Balázs Attila/MTI

Romániában jelentősen megnőtt az otthonoktatást választó családok száma. Ez a nevelési módszer Székelyföldön sem ismeretlen, de számos mítosz, félelem és rossz beidegződés veszi körül. Tény, hogy a járványidőszaknak a közoktatást érintő negatív vonatkozásait meg sem érezték az otthonoktatásban tanuló diákok. A téma kapcsán Curcubet Gáborral, a Romániai Otthonoktatók Egyesületének elnökével beszélgettünk.

Kudelász Nóbel

2021. november 21., 12:262021. november 21., 12:26

– Mennyire van tisztában Székelyföld lakossága az otthonoktatás fogalmával?

– Amikor az állam által újabban létrehozott online oktatásról beszélünk, akkor sokan úgy gondolják, hogy az a „homeschooling”, vagyis az otthonoktatás. Ez nem így van, teljesen más a kettő. Mivel azonban tévesztik, széles körben úgy csapódott le, hogy mennyire rossz.

Ami valóban otthonoktatás, és jól is működik, azt egyelőre kevesen ismerik.

A legtöbb szülőt nem is érdekli, hogy pluszban foglalkozzon a gyermekével, rábízza a tanárra, a tanítóra, és azzal el van intézve. Kényelmesebb rájuk ruházni a felelősséget, és majd szidni a pedagógust, hogy nem nevelte meg a gyermekét. De már több tucat otthonoktató család van, akik tényleg jól csinálják.

– Akkor hogyan működik az otthonoktatás, mik a feltételei?

– A gyermekkel együtt több is jár, mint a puszta tény, hogy bevállaltuk őt: nemcsak az etetése-itatása, hanem a nevelése is. A legtöbb szülő azt mondja, majd megneveli az iskola, hiszen ez annak a dolga. Aki viszont elgondolkodik az otthonoktatáson, az úgy tervezi meg az életét, olyan szakmát választ, olyan munkahelyet keres, hogy az egyik szülő jórészt együtt tudjon lenni a gyerekével, közben pedig párhuzamosan dolgozhasson. Magyarán

a körülményeket kell a gyermeknevelés igényeihez igazítani, nem fordítva.

Alapvetően több tévhit, probléma is van. Az első talán az, hogy a legtöbben úgy gondolják – amint már mondtam –, hogy a tanulási és tanítási folyamat a pedagógus felelőssége, az ő dolga, majd őt szidják, rajta kérik számon. A másik probléma a téves felfogás, miszerint az oktatás egyenlő azzal, hogy akadémiai ismereteket, tankönyveket tömünk a gyermek fejébe, hogy egyetemre mehessen. Holott

annyi a dolgunk, hogy segítsünk neki felkészülni az életre,

megkeresni a hivatását, hogy azzal foglalkozhasson, ami a legjobban megy neki – lehet kiváló cukrász, nyelv- vagy számítógépzseni, lovardai alkalmazott és így tovább –, vagyis nem pazarolunk időt. Másrészt

nem szégyen saját szakmánkat, amit már megtanultunk és nap mint nap gyakorlunk, otthon megtanítani neki.

Sajnos a mi társadalmunkban nagyon sok szakmát a többség lenéz, holott például egy varrónő nagyon értékes, kreativitás és sok más szerzett készség kell hozzá.

Hirdetés

Egyébként nagyon kevés olyan szülő van, aki ne tudná felfogni a 12 iskolai év tananyagát, és az alapján együtt tanulni a gyermekével, csak időt kell rá szakítani. Ez nehéz, mert a sorozatok, a közösségi média korát éljük, ami elvonja a figyelmet ezektől. Nehéz, ha még a koronavírusról sem a tárgyilagos információkat nézzük, hanem innen-onnan összeszedett elméleteket.

Sajnos a legtöbbünk eleve olyan oktatási rendszerben tanult, ahol mindenre igyekeztek megtanítani, csak épp gondolkodni nem.

– Sokan viszont azért is félnek az otthonoktatástól, mert úgy tartják, a közoktatás társas életmódra nevel, míg az otthon tanulónak nincs meg ez a közösségi élménye.

– Igen, ez is egy tévhit. Tény, hogy történik szocializáció az iskolában, de többnyire negatív értelemben. Ha infantilis embert akarunk nevelni, aki a másikat majmolja, neki akar imponálni, akkor elküldjük iskolába. Ha gondolkodó embert akarunk nevelni, aki értelmi fejlettsége mellett érzelmileg is kiteljesedik, és felkészült a valós életre, akkor otthon oktatjuk őket. Ott ugyanis találkoznak idősebbekkel, fiatalokkal, rokonokkal, ismerősökkel, akikkel meg kell tanuljanak együtt élni – ellentétben az iskolai körülményekkel, ahol jórészt csak velük egykorúakkal találkoznak. Így nem lehet gondolkodó felnőtté válni, kevés a kivétel, aki céltudatos, tudja mit akar és azt egyedül véghez is viszi.

– Mi tehát az alapvető különbség az iskolai, illetve az otthonoktatás között, ami a felkészültséget, életrevalóságot illeti?

– Ott, ahol rendkívüli képességű diákról van szó, nem sok a különbség. Rájuk a tanár is jobban figyel, kicsit úgy kezeli őt, mintha a saját gyermeke lenne. Az átlagos képességűeknél vannak gondok, közülük kerül ki a legtöbb olyan fiatal felnőtt, aki a telefonját bújja, aki reklámokat néz, másolja kortársait és téveszmékben hisz. Később a munkahelyén is így viselkedik, nem bölcsen, kreatívan teszi a dolgát.

Az otthonoktatásban nevelkedett diák 18 évesen már többnyire ismeri a hivatását, konkrét tervei és saját elképzelései vannak.

– Ez már a második tanév a járvány kitörése óta, és tudjuk, hogy a közoktatásban tanulók nagyon megszenvedik. Hogyan élik meg ezt a periódust az otthonoktatásban lévő diákok?

– Gyakorlatilag semmit nem érzékeltek belőle, mert a tanulási folyamat ugyanúgy folytatódott. A kicsik megtanulták, hogy a maszkot most viselni kell, de mögötte ott az ember. Ami a közoktatást illeti, ostoba a rendszer hozzáállása, mert megköveteli a tanterv betartását, miközben nem jött segítő ötletekkel: például lehetett volna ezt úgy is csinálni, hogy a tanár egyszerre csak tízfős csoportokkal foglalkozzon, még élvezetesebb is lehetett volna. Egyszóval

a kreativitás, a gondolkodás masszívan el van taposva;

a mai napig remekül szemlélteti A fal című album a Pink Floydtól, hogyan darálja be az oktatás a gyerekeket. Vannak kivételek, de a nagy átlag sajnos olyan rendszerből került ki, ahol senkit nem tanítottak meg gondolkodni.

Miként választható az otthonoktatás?

Curcubet Gábor presbiteriánus lelkész 2001-ben kezdett otthonoktatással foglalkozni, mind a négy gyermekét így nevelte. Az általa 2002-ben alapított Romániai Otthonoktatók Egyesületének célja az otthonoktatás bevétele a tanügyi törvénybe. Eddig ez nem sikerült, de a romániai tanügyi törvény számtalan lehetőséget nyújt arra, hogy ezt a tanügyi formát válassza valaki, például gyermeke külföldi iskolába beíratásával. Szinte minden székelyföldi nagyobb településen vannak otthonoktató csoportok, ahol érdeklődni lehet, de akár az egyesületnél is szívesen adnak útbaigazítást, gyakorlati útmutatót, tanácsokat bárkinek, aki ebben a nevelési formában gondolkodna.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 03., péntek

Erdélyi helyszíneken tartanak házkutatásokat az érettségi tételek kiszivárogtatásának gyanúja miatt

Több tucat Fehér, Arad, Bihar, Kolozs és Szeben megyei helyszínen tartanak házkutatást pénteken az ügyészek a 2026-os érettségi tételek kiszivárogtatásának gyanúja miatt.

Erdélyi helyszíneken tartanak házkutatásokat az érettségi tételek kiszivárogtatásának gyanúja miatt
Hirdetés
2026. július 03., péntek

Tíz-húsz bani pontossággal határozta meg a szakértő, hogy hová eshet vissza az üzemanyag ára

Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli a szakértő.

Tíz-húsz bani pontossággal határozta meg a szakértő, hogy hová eshet vissza az üzemanyag ára
2026. július 03., péntek

Így változik meg az időjárás a hétvégére

Újabb első- és másodfokú riasztásokat adtak ki fokozott légköri instabilitás miatt a meteorológusok pénteken.

Így változik meg az időjárás a hétvégére
Hirdetés
2026. július 03., péntek

Elhunyt Szilágyi Tibor Kossuth-díjas színművész

Életének 83. évében elhunyt Szilágyi Tibor Kossuth-díjas színművész – tudatta felesége pénteken az MTI-vel.

Elhunyt Szilágyi Tibor Kossuth-díjas színművész
2026. július 03., péntek

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte

Villámcsapás ért egy tanárt a Bucsecs-hegységben, miközben egy 14 gyermekből álló csoporttal túrázott. A pedagógust eszméletlen állapotban találták meg a hegyimentők, majd hordágyon szállították le a hegyről.

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte
2026. július 03., péntek

Viharos péntek várható országszerte

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.

Viharos péntek várható országszerte
Viharos péntek várható országszerte
2026. július 03., péntek

Viharos péntek várható országszerte

Hirdetés
2026. július 03., péntek

A legtöbb vízi tragédia megelőzhető lenne – erre figyelmeztet a szakember

A hegyi- és búvármentőknek a nyár mindig intenzív időszak: ilyenkor többször kerül sor arra az emberileg, szakmailag, lelkileg nehéz feladatra, hogy élettelen testet emeljenek ki a vízből.

A legtöbb vízi tragédia megelőzhető lenne – erre figyelmeztet a szakember
2026. július 03., péntek

Válság a tejiparban: sokszor a moslékban végzi a többletmennyiség

A termelők és a feldolgozók is nehéz időszakot élnek meg a tejiparban, az ágazatot sújtó válság okai összetettek, és általános megoldás sincs a helyzetre. Hargita megyében több ezerrel csökkent a tehénállomány – a hegyvidéken súlyosabbak a problémák.

Válság a tejiparban: sokszor a moslékban végzi a többletmennyiség
2026. július 02., csütörtök

Kisbusz és személyautó ütközött

Személyautó és kisbusz ütközött csütörtök este a Maros megyei Mezőcekeden. Az ütközés következtében mindkét jármű lesodródott az úttestről.

Kisbusz és személyautó ütközött
Kisbusz és személyautó ütközött
2026. július 02., csütörtök

Kisbusz és személyautó ütközött

Hirdetés