Otthonoktatás, avagy amikor járványtól függetlenül otthon tanul a gyermek

Az otthonoktatás nem egyenlő az online oktatással: míg egyik fölépíthet, a másik lerombolhat személyiségeket. Képünk illusztráció •  Fotó: Balázs Attila/MTI

Az otthonoktatás nem egyenlő az online oktatással: míg egyik fölépíthet, a másik lerombolhat személyiségeket. Képünk illusztráció

Fotó: Balázs Attila/MTI

Romániában jelentősen megnőtt az otthonoktatást választó családok száma. Ez a nevelési módszer Székelyföldön sem ismeretlen, de számos mítosz, félelem és rossz beidegződés veszi körül. Tény, hogy a járványidőszaknak a közoktatást érintő negatív vonatkozásait meg sem érezték az otthonoktatásban tanuló diákok. A téma kapcsán Curcubet Gáborral, a Romániai Otthonoktatók Egyesületének elnökével beszélgettünk.

Kudelász Nóbel

2021. november 21., 12:262021. november 21., 12:26

– Mennyire van tisztában Székelyföld lakossága az otthonoktatás fogalmával?

– Amikor az állam által újabban létrehozott online oktatásról beszélünk, akkor sokan úgy gondolják, hogy az a „homeschooling”, vagyis az otthonoktatás. Ez nem így van, teljesen más a kettő. Mivel azonban tévesztik, széles körben úgy csapódott le, hogy mennyire rossz.

Ami valóban otthonoktatás, és jól is működik, azt egyelőre kevesen ismerik.

A legtöbb szülőt nem is érdekli, hogy pluszban foglalkozzon a gyermekével, rábízza a tanárra, a tanítóra, és azzal el van intézve. Kényelmesebb rájuk ruházni a felelősséget, és majd szidni a pedagógust, hogy nem nevelte meg a gyermekét. De már több tucat otthonoktató család van, akik tényleg jól csinálják.

– Akkor hogyan működik az otthonoktatás, mik a feltételei?

– A gyermekkel együtt több is jár, mint a puszta tény, hogy bevállaltuk őt: nemcsak az etetése-itatása, hanem a nevelése is. A legtöbb szülő azt mondja, majd megneveli az iskola, hiszen ez annak a dolga. Aki viszont elgondolkodik az otthonoktatáson, az úgy tervezi meg az életét, olyan szakmát választ, olyan munkahelyet keres, hogy az egyik szülő jórészt együtt tudjon lenni a gyerekével, közben pedig párhuzamosan dolgozhasson. Magyarán

a körülményeket kell a gyermeknevelés igényeihez igazítani, nem fordítva.

Alapvetően több tévhit, probléma is van. Az első talán az, hogy a legtöbben úgy gondolják – amint már mondtam –, hogy a tanulási és tanítási folyamat a pedagógus felelőssége, az ő dolga, majd őt szidják, rajta kérik számon. A másik probléma a téves felfogás, miszerint az oktatás egyenlő azzal, hogy akadémiai ismereteket, tankönyveket tömünk a gyermek fejébe, hogy egyetemre mehessen. Holott

annyi a dolgunk, hogy segítsünk neki felkészülni az életre,

megkeresni a hivatását, hogy azzal foglalkozhasson, ami a legjobban megy neki – lehet kiváló cukrász, nyelv- vagy számítógépzseni, lovardai alkalmazott és így tovább –, vagyis nem pazarolunk időt. Másrészt

nem szégyen saját szakmánkat, amit már megtanultunk és nap mint nap gyakorlunk, otthon megtanítani neki.

Sajnos a mi társadalmunkban nagyon sok szakmát a többség lenéz, holott például egy varrónő nagyon értékes, kreativitás és sok más szerzett készség kell hozzá.

Egyébként nagyon kevés olyan szülő van, aki ne tudná felfogni a 12 iskolai év tananyagát, és az alapján együtt tanulni a gyermekével, csak időt kell rá szakítani. Ez nehéz, mert a sorozatok, a közösségi média korát éljük, ami elvonja a figyelmet ezektől. Nehéz, ha még a koronavírusról sem a tárgyilagos információkat nézzük, hanem innen-onnan összeszedett elméleteket.

Sajnos a legtöbbünk eleve olyan oktatási rendszerben tanult, ahol mindenre igyekeztek megtanítani, csak épp gondolkodni nem.

– Sokan viszont azért is félnek az otthonoktatástól, mert úgy tartják, a közoktatás társas életmódra nevel, míg az otthon tanulónak nincs meg ez a közösségi élménye.

– Igen, ez is egy tévhit. Tény, hogy történik szocializáció az iskolában, de többnyire negatív értelemben. Ha infantilis embert akarunk nevelni, aki a másikat majmolja, neki akar imponálni, akkor elküldjük iskolába. Ha gondolkodó embert akarunk nevelni, aki értelmi fejlettsége mellett érzelmileg is kiteljesedik, és felkészült a valós életre, akkor otthon oktatjuk őket. Ott ugyanis találkoznak idősebbekkel, fiatalokkal, rokonokkal, ismerősökkel, akikkel meg kell tanuljanak együtt élni – ellentétben az iskolai körülményekkel, ahol jórészt csak velük egykorúakkal találkoznak. Így nem lehet gondolkodó felnőtté válni, kevés a kivétel, aki céltudatos, tudja mit akar és azt egyedül véghez is viszi.

– Mi tehát az alapvető különbség az iskolai, illetve az otthonoktatás között, ami a felkészültséget, életrevalóságot illeti?

– Ott, ahol rendkívüli képességű diákról van szó, nem sok a különbség. Rájuk a tanár is jobban figyel, kicsit úgy kezeli őt, mintha a saját gyermeke lenne. Az átlagos képességűeknél vannak gondok, közülük kerül ki a legtöbb olyan fiatal felnőtt, aki a telefonját bújja, aki reklámokat néz, másolja kortársait és téveszmékben hisz. Később a munkahelyén is így viselkedik, nem bölcsen, kreatívan teszi a dolgát.

Az otthonoktatásban nevelkedett diák 18 évesen már többnyire ismeri a hivatását, konkrét tervei és saját elképzelései vannak.

– Ez már a második tanév a járvány kitörése óta, és tudjuk, hogy a közoktatásban tanulók nagyon megszenvedik. Hogyan élik meg ezt a periódust az otthonoktatásban lévő diákok?

– Gyakorlatilag semmit nem érzékeltek belőle, mert a tanulási folyamat ugyanúgy folytatódott. A kicsik megtanulták, hogy a maszkot most viselni kell, de mögötte ott az ember. Ami a közoktatást illeti, ostoba a rendszer hozzáállása, mert megköveteli a tanterv betartását, miközben nem jött segítő ötletekkel: például lehetett volna ezt úgy is csinálni, hogy a tanár egyszerre csak tízfős csoportokkal foglalkozzon, még élvezetesebb is lehetett volna. Egyszóval

a kreativitás, a gondolkodás masszívan el van taposva;

a mai napig remekül szemlélteti A fal című album a Pink Floydtól, hogyan darálja be az oktatás a gyerekeket. Vannak kivételek, de a nagy átlag sajnos olyan rendszerből került ki, ahol senkit nem tanítottak meg gondolkodni.

Miként választható az otthonoktatás?

Curcubet Gábor presbiteriánus lelkész 2001-ben kezdett otthonoktatással foglalkozni, mind a négy gyermekét így nevelte. Az általa 2002-ben alapított Romániai Otthonoktatók Egyesületének célja az otthonoktatás bevétele a tanügyi törvénybe. Eddig ez nem sikerült, de a romániai tanügyi törvény számtalan lehetőséget nyújt arra, hogy ezt a tanügyi formát válassza valaki, például gyermeke külföldi iskolába beíratásával. Szinte minden székelyföldi nagyobb településen vannak otthonoktató csoportok, ahol érdeklődni lehet, de akár az egyesületnél is szívesen adnak útbaigazítást, gyakorlati útmutatót, tanácsokat bárkinek, aki ebben a nevelési formában gondolkodna.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 14., szerda

Veréb a fecskefészekben – hiánypótló dokumentumfilm Úzvölgyéről

Veréb a fecskefészekben (Úzvölgye 1916–2022) címmel készült dokumentumfilm az úzvölgyi katonatemetőnél történt rég- és közelmúltbeli eseményekről. Novák Lajos és Szabó Imre alkotását most a Médiatáron lehet megnézni.

Veréb a fecskefészekben – hiánypótló dokumentumfilm Úzvölgyéről
2025. május 14., szerda

Nyáron indíthatják el a felújított brassói telekabint – videóval

A brassói Cenk-felvonó és Panoráma étterem felújítási, átépítési munkálatai a végéhez közelednek, várhatóan a nyár folyamán nyitják meg a turisták előtt.

Nyáron indíthatják el a felújított brassói telekabint – videóval
2025. május 14., szerda

Teherautókat és autóbuszokat ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök

Számos kihágást tapasztaltak a Hargita megyei közlekedési rendőrök a Truck & Bus elnevezésű közúti ellenőrzési akció során május 5. és 11. között.

Teherautókat és autóbuszokat ellenőriztek a Hargita megyei rendőrök
2025. május 14., szerda

Zacher Gábor: a herbál nem bio, hanem halálos

Zacher Gábor toxikológus szerint a dizájnerdrogok, különösen a „herbálként” ismert szintetikus marihuánaszármazékok rendkívül veszélyesek – hatásuk kiszámíthatatlan, és a kábítószeres halálozások feléért felelősek.

Zacher Gábor: a herbál nem bio, hanem halálos
2025. május 14., szerda

Még nem sikerült térfigyelő kamerát felszerelni az úzvölgyi katonatemetőnél, ami a rongálók azonosításában segítene

Leverték és összetörték az úzvölgyi katonatemető külső falára rögzített egyik tájékoztató táblát, ennek darabjait kedden találták meg. A Hargita megyei tanács és Csíkszentmárton önkormányzata a rongálás miatt büntetőfeljelentést tettek a rendőrségen.

Még nem sikerült térfigyelő kamerát felszerelni az úzvölgyi katonatemetőnél, ami a rongálók azonosításában segítene
2025. május 14., szerda

Raffay Ernő történészt lehet meghallgatni több erdélyi városban is

Erdélyi előadás-sorozatot tart május 20-22 között, Raffay Ernő történész, volt honvédelmi államtitkár.

Raffay Ernő történészt lehet meghallgatni több erdélyi városban is
2025. május 14., szerda

Potápi Árpád Jánosról is megemlékeznek a torockói Duna Napokon

Színes programokkal, koncertekkel, kiállítással, főzőversennyel és kincskereső játékkal is várja a közönséget május 30. és június 1. között Torockón a Duna Napok programsorozata.

Potápi Árpád Jánosról is megemlékeznek a torockói Duna Napokon
2025. május 14., szerda

Táblát rongáltak meg ismeretlenek az úzvölgyi katonatemetőnél

Megrongálták és árokba dobták az úzvölgyi katonatemető kerítésén elhelyezett információs táblák egyikét. A kárt kedden reggel fedezték fel, az ügyben ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek.

Táblát rongáltak meg ismeretlenek az úzvölgyi katonatemetőnél
2025. május 14., szerda

Csaknem 2000 bírságot rótt ki a rendőrség az autópályákon végzett ellenőrzéseken

A május 5. és 11. között végzett ellenőrzések során 1937 bírságot rótt ki az autópálya-rendőrség.

Csaknem 2000 bírságot rótt ki a rendőrség az autópályákon végzett ellenőrzéseken