
Ráfér a felújítás az évtizedekkel ezelőtt épített gyergyószentmiklósi tömbházakra
Fotó: Gergely Imre
1430 gyergyószentmiklósi család vár arra, hogy elkezdődjön a tömbházuk hőszigetelése, amelyre uniós és önkormányzati forrásokból kaptak támogatást. Őket hívta megbeszélésre Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere, aki arra kéri a lakókat: ne adják fel, ne hagyják veszni a pénzt.
2019. november 06., 14:132019. november 06., 14:13
2019. november 06., 14:202019. november 06., 14:20
Ahhoz képest, hogy hány lakót érintene a tömbházfelújítás program, viszonylag kevesen, mintegy 200-an vettek részt kedden este a gyergyószentmiklósi művelődési házban lezajlott lakossági fórumon, amelyet azért kezdeményezett a polgármester, hogy tájékoztassa az embereket az eddig történtekről, és hogy milyen kilátások várhatók.
Ebből 60 százalékot fedeznek uniós forrásokból, azaz 19 milliót, a város 15 százalékkal járul hozzá, azaz 6,5 millióval, míg a lakóknak 25 százaléknyi önrészt kell előteremteniük.
Egy átlagos, 50 négyzetméter alapterületű lakás esetében 8500 lejt jelent a finanszírozás, ha a lakók csak az alapvető munkálatokat igénylik (falak és tető hőszigetelése, nyílászárók cseréje) és ehhez 2800 lejjel kell hozzájárulniuk.
Ezek a számok persze nem vehetők általánosnak, hiszen minden tömbház, és minden lakás más és más adottságokkal rendelkezik, így a költségek is eltérnek.
Ezekkel az értékekkel kötött finanszírozási szerződést az önkormányzat és ki is írták a közbeszerzést. Azt remélték, és azt ígérték, hogy májusban már elindul a munka, és mostanra már látványos haladást lehetne tapasztalni. Csakhogy ilyen áron senki nem vállalta a munkát.
Fotó: Gergely Imre
A probléma onnan adódik, hogy a Gyergyószentmiklós önkormányzata által összeállított nyertes pályázat azokkal a költségekkel számol, amelyek az iratcsomó benyújtásakor érvényesek voltak.
Miután így a cégek nem tolongtak a munkáért, készült egy szakértői felmérés, amely szerint az eredeti összeget mintegy 22 százalékkal kellene megnövelni. Csakhogy a pályázatokat kiíró és elbíráló szerv, a Központi Fejlesztési Régió erre nem hajlandó.
– jelentette ki Gyergyószentmiklós polgármestere, és az sem egy reális megoldási lehetőség, hogy ezt a lakók vállalják át. A példaként említett, átlagos 50 négyzetméteres lakás esetében 5800 lejre nőne a tulajdonos terhe akkor, ha az alap fejlesztéseket kérné. Ez tehát nem járható út.
A kialakult helyzetben sokan elveszítették a bizalmukat abban, hogy ez a beruházás megvalósul valaha. Nagy Zoltán arra kéri az embereket, hogy ne adják fel, ne mondjanak le a támogatási összegekről. Javaslatára
Erre azért látnak reményt, mert az új kabinet programjában szerepel, hogy fontos beruházásoknál, indokolt esetben átvállalják az önrészt – tájékoztatta Nagy Zoltán a lakókat.
Fotó: Gergely Imre
Egy másik lehetséges megoldás lenne a polgármester szerint, ha a Központi Fejlesztési Régió újra kiírná a pályázatát, amire újra jelentkezne a város, immár az aktualizált értékek szerint, és annak alapján történne meg a felújítás. A kételkedőket azzal próbálta nyugtatni, hogy ne veszítsék a hitüket, Romániában „normálisnak” mondható, hogy egy beruházás kivitelezése a szerződéskötéstől számítva több év múlva tud megvalósulni, és akár 5 alkalommal is ki kell írni egy közbeszerzést, mire eredménye lesz.
A polgármester érveivel, gondolataival senki nem szállt vitába, sőt a jelenlévők nagy többsége kézfelemeléssel jelezte, hogy nem mondanának le a projekt folytatásáról, adnának egy esélyt az új kormánynak. Azonban, amint a hozzászólásokból kiderült,
Az egyik társulás vezetését egyenesen hűtlen kezeléssel, hamis nyugták kiállításával is megvádolta egy felszólaló, amelyet az érintett szövetség jogásza visszautasított, és más társulások illetékesei is rágalmazásnak nevezték az elhangzott vádakat. Az is elhangzott, hogy a szövetségek eldöntötték:
A polgármester többször hangsúlyozta, hogy a hatályos törvények szerint a szövetségek tagjainak többsége által meghozott határozatok azokra a tagokra is érvényesek, akik ezzel nem értenek egyet. Ez alól is vannak azonban kivételek. Amint elhangzott: egy másik tulajdonosi társulás vezetője sorozatos fenyegetések miatt kénytelen volt úgy dönteni, hogy visszaadja a pénzt azoknak, akik ezt követelték tőle.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
Három helyszínen tartottak házkutatást szerdán egy gyermekpornográfiával kapcsolatos bűnügyben a Maros megyei szervezett bűnözés elleni rendőrök. Négy személyt vettek őrizetbe a Bukarestben, Kolozsváron és Suceava megyébe kiterjedő akcióban.
Siegfried Mureșan szerdán kijelentette, hogy a politikai válság megoldásának legegyszerűbb módja a kormánya beiktatása.
Siegfried Mureșan szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy kormányprogramjában szerepelni fog a közalkalmazotti bérek emelése és a nyugdíjak indexálása is.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat elérhetővé.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy kormányában három miniszterelnök-helyettes lesz, egy-egy az őt hivatalosan támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ részéről.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
A románok közel fele (47 százalék) úgy véli, előre hozott választásokra van szükség, a másik fele (szintén 47 százalék) viszont ellenzi ezt – derül ki a CURS felmérésének szerdán ismertetett eredményeiből.
szóljon hozzá!