
A Rákóczi-vár maradványait szeretné megmenteni a teljes pusztulástól egy lelkes helybéli
Fotó: Gábos Albin
Folytatni szeretnék a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítását, amint sikerül másodjára is megkapni a beruházásra az építkezési engedélyt a Bákó megyei önkormányzattól. Deáky András, a munkálatok kezdeményezője nyolc éve küzd azért, hogy ez az álma megvalósulhasson.
2019. június 02., 18:112019. június 02., 18:11
2019. május 20., 20:142019. május 20., 20:14
„A jövő évi pünkösdi ünnepre mindenképpen el szeretnénk készülni a gyimesbükki Rákóczi-vár felújításával” – mondta Deáky András, a Gyimesbükkért Egyesület képviselője. Mint kifejtette, nem pénzhiány miatt akadtak el a kivitelezéssel, hanem mert időközben lejárt az építkezési engedély, amelyet a várrom és a terület tulajdonosának, azaz a gyimesbükki polgármesteri hivatalnak kellett volna időben meghosszabbíttatnia, azonban elmulasztották megtenni, ezért
„Jelenleg ott tartunk, hogy sikerült ismét beszerezni a műemlékvédelmi, környezetvédelmi, tűzoltósági engedélyeket, a román állami vasúttól is megvan a jóváhagyás, azaz az összes szakhatósági engedélyünk megvan. Rövidesen benyújtjuk, immár másodjára az építkezési engedély igényléséhez is a szükséges iratcsomót a Bákó megyei tanácshoz” – osztotta meg.
Fotó: Gábos Albin
Hozzátette, az adományozóknak köszönhetően
„Nyolcadik éve, hogy küzdök ezért a célért, nem adom fel, amíg ez az álmom meg nem valósul” – hangsúlyozta a kezdeményező.
Az előzményekről
Hosszú huzavona után sikerült megszerezniük az építkezési engedélyt az ezeréves határnál lévő őrtorony újjáépítésére, a munkálatokat régészeti kutatás előzte meg, és időközben utat is kialakítottak a hegyoldalban, hogy autóval is megközelíthető legyen a helyszín. Tavaly azonban le kellett állítaniuk az előkészületeket, mert lejárt az építkezési engedély. Az új jóváhagyás kibocsátására várva az ötletgazda elkészítette a terveket a belső tér berendezésére is, amelyet korabeli katonai stílusban bútoroznának majd be a kétszintesre tervezett épületben.
Mint korábban is beszámoltunk róla, a Rákóczi-várat kőből építenék újjá, oly módon, hogy az első szinten egy kiállítóhelyiséget, a felső szinten pedig kávézót alakítanának ki sziklaterasszal. A gyimesbükki Rákóczi-várat egyébként Erdély nagy fejedelme, Bethlen Gábor építtette 1626 körül. Az őrtorony építményt a 18. század elején II. Rákóczi Ferenc megerősíttette, ekkor kapta mai nevét. A várhoz egykoron 134 lépcsőfok vezetett, azonban a vasútvonal építésekor egy részét lebontották, így mára 96 lépcsőfok maradt.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás