
Perek után folytatták az építést Korondon, most a költségvetésből kell fizetni
Fotó: Barabás Ákos
Miután jogerősen pert veszített a korondi hulladékátrakó építőjével szemben, a megítélt összeget, amelyet a cég készenléti költségei miatt követelt az építkezés késlekedésének időszakára, saját költségvetéséből fizeti ki a Hargita megyei önkormányzat.
2025. január 16., 07:552025. január 16., 07:55
A megyei tanács költségvetését terheli annak a több mint négymillió lejnek a kifizetése, amelyre jogerős bírósági ítélet kötelezi az intézményt a korondi hulladéktömörítő és átrakó telep építőjének követelései nyomán. Ezt kérdésünkre a megyei önkormányzat sajtószolgálata közölte. Azt is megtudtuk, hogy
Ez a történet a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer – amely még nem működik – egyik legnagyobb buktatójának, a korondi hulladéktömörítő és átrakó telep építésének része, emiatt ugyanis több per zajlott egy helybéli lakos és a megyei tanács között, ezért 2015 és 2018 között a munkálatot leállították. A kivitelezéssel megbízott cég viszont ezalatt is fenntartotta a készenléti állapotot az építési területen, ez pedig költségekkel járt, ahogy a benyújtott követelésekben is részletezte, a teljes összeg elérte a 3 millió 892 ezer lejt. A munkálatok perek miatti felfüggesztésének időszakában
lakás-, iroda- és autóbérlési kiadások voltak,
a fizetések biztosítása mellett
a szervezésre, biztosításokra, fogyóanyagokra is kellett költeni,
így jött ki a megyei tanácstól követelt összeg.
Hargita Megye Tanácsa elutasította a kifizetést, ezután fordultak 2023-ban a felek a Kereskedelmi Kamara mellett működő, elszámolási viták megoldására létrehozott választott bírósághoz (románul: Curtea de Arbitraj Comercial).
A döntés ellen a megyei tanács Bukaresti Ítélőtáblán fellebbezett, a követelések érvénytelenítését kérve, de ott is elutasítással szembesültek, a bíróság pedig 29 500 lejes perköltséget is megállapított a panaszos terhére.
A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez történő fellebbezés volt az utolsó lehetőség, de ott helybenhagyták az ítélőtábla határozatát, így nem maradt más hátra, mint fizetni. A per folyamán a megyei önkormányzat akkori elnöke, Borboly Csaba megkeresésünk nyomán arra is kitért, meg kell nézni, hogy az akkori megyei projektkoordináció terén voltak-e hiányosságok, mulasztások, amennyiben elmarasztaló ítélet születik. Úgy vélekedett, ha fennáll a fizetési kötelezettség, bizottságot kell létrehozni, amely megvizsgálja, pontosan hol történt hiányosság és az összeget lehetséges-e megtéríteni törvényes keretek között, úgy, hogy a megye költségvetését kár ne érje.
A megyei tanácstól kapott válaszok alapján erre nem volt mód. Kérdésünkre, miszerint megállapítható-e az egyéni felelősség az intézményen belül, és a kifizetési kötelezettség részlegesen áthárítható-e a felelősre, azt válaszolták, hogy a megítélt összeg a felek közötti szerződésben foglaltakból fakad, és ez nem köthető a megyei tanács intézményén belüli egyéni feladatkör gyakorlása közbeni törvénytelen cselekedethez vagy mulasztáshoz.

Több mint négymillió lejt kell fizetnie Hargita Megye Tanácsának, ha elveszíti azt a pert, amelyet egy cég követeléseinek érvénytelenítése érdekében indított. A történet a hulladékgazdálkodás részét képező korondi átrakóállomás építéséig nyúlik vissza...

Újrakezdték az építkezést a korondi hulladéktömörítő telep eredeti helyszínén, a közelben lakó Séra Zoltán feladta a kivitelezés megakadályozásáért folytatott reménytelen harcát. A korondi hulladékátrakó építésének jelenlegi helyzetét ismertetjük.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
4 hozzászólás