Perek után folytatták az építést Korondon, most a költségvetésből kell fizetni
Fotó: Barabás Ákos
Miután jogerősen pert veszített a korondi hulladékátrakó építőjével szemben, a megítélt összeget, amelyet a cég készenléti költségei miatt követelt az építkezés késlekedésének időszakára, saját költségvetéséből fizeti ki a Hargita megyei önkormányzat.
2025. január 16., 07:552025. január 16., 07:55
A megyei tanács költségvetését terheli annak a több mint négymillió lejnek a kifizetése, amelyre jogerős bírósági ítélet kötelezi az intézményt a korondi hulladéktömörítő és átrakó telep építőjének követelései nyomán. Ezt kérdésünkre a megyei önkormányzat sajtószolgálata közölte. Azt is megtudtuk, hogy
Ez a történet a Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer – amely még nem működik – egyik legnagyobb buktatójának, a korondi hulladéktömörítő és átrakó telep építésének része, emiatt ugyanis több per zajlott egy helybéli lakos és a megyei tanács között, ezért 2015 és 2018 között a munkálatot leállították. A kivitelezéssel megbízott cég viszont ezalatt is fenntartotta a készenléti állapotot az építési területen, ez pedig költségekkel járt, ahogy a benyújtott követelésekben is részletezte, a teljes összeg elérte a 3 millió 892 ezer lejt. A munkálatok perek miatti felfüggesztésének időszakában
lakás-, iroda- és autóbérlési kiadások voltak,
a fizetések biztosítása mellett
a szervezésre, biztosításokra, fogyóanyagokra is kellett költeni,
így jött ki a megyei tanácstól követelt összeg.
Hargita Megye Tanácsa elutasította a kifizetést, ezután fordultak 2023-ban a felek a Kereskedelmi Kamara mellett működő, elszámolási viták megoldására létrehozott választott bírósághoz (románul: Curtea de Arbitraj Comercial).
A döntés ellen a megyei tanács Bukaresti Ítélőtáblán fellebbezett, a követelések érvénytelenítését kérve, de ott is elutasítással szembesültek, a bíróság pedig 29 500 lejes perköltséget is megállapított a panaszos terhére.
A Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszékhez történő fellebbezés volt az utolsó lehetőség, de ott helybenhagyták az ítélőtábla határozatát, így nem maradt más hátra, mint fizetni. A per folyamán a megyei önkormányzat akkori elnöke, Borboly Csaba megkeresésünk nyomán arra is kitért, meg kell nézni, hogy az akkori megyei projektkoordináció terén voltak-e hiányosságok, mulasztások, amennyiben elmarasztaló ítélet születik. Úgy vélekedett, ha fennáll a fizetési kötelezettség, bizottságot kell létrehozni, amely megvizsgálja, pontosan hol történt hiányosság és az összeget lehetséges-e megtéríteni törvényes keretek között, úgy, hogy a megye költségvetését kár ne érje.
A megyei tanácstól kapott válaszok alapján erre nem volt mód. Kérdésünkre, miszerint megállapítható-e az egyéni felelősség az intézményen belül, és a kifizetési kötelezettség részlegesen áthárítható-e a felelősre, azt válaszolták, hogy a megítélt összeg a felek közötti szerződésben foglaltakból fakad, és ez nem köthető a megyei tanács intézményén belüli egyéni feladatkör gyakorlása közbeni törvénytelen cselekedethez vagy mulasztáshoz.
Több mint négymillió lejt kell fizetnie Hargita Megye Tanácsának, ha elveszíti azt a pert, amelyet egy cég követeléseinek érvénytelenítése érdekében indított. A történet a hulladékgazdálkodás részét képező korondi átrakóállomás építéséig nyúlik vissza...
Újrakezdték az építkezést a korondi hulladéktömörítő telep eredeti helyszínén, a közelben lakó Séra Zoltán feladta a kivitelezés megakadályozásáért folytatott reménytelen harcát. A korondi hulladékátrakó építésének jelenlegi helyzetét ismertetjük.
Hogyan hangolódhatunk rá egy szerepre? Hogyan érthetjük meg a figurát? Hogyan lehet gyerekszínészekkel együtt dolgozni? Mátray László személyes tapasztalatairól mesélt a Véletlenül írtam egy könyvet csíkszeredai vetítése után.
Hatvanötezer lej gyűlt össze a Hubertus Vadásztársaság által korábban szervezett jótékonysági vadászaton, amiből számos orvosi eszközt vásárolhattak a székelyudvarhelyi kórház székelykeresztúri kirendeltségének. Ezeket adták át csütörtökön.
Minden valószínű forgatókönyvet számításba véve Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere a „kisebbik rossz” elvét szem előtt tartva vázolta fel, hogy kire lenne jó szavazni az erdélyi magyaroknak a májusi államelnök-választáson.
A kormány egyszer Sepsiszentgyörgynek adta, majd visszavette a Stadion utcai sportbázist. Most ismét reményteljes a város számára a bukaresti felállás, ezért ismét magáénak szeretné tudni a létesítményt.
A tavalyhoz képest idén kisebb összegből gazdálkodhat Kézdivásárhely: a 2024-es 165 millió lejhez képest ezúttal 127,3 millió áll a városvezetés rendelkezésére. Ennek 56 százalékát fejlesztésekre fordítják, a fennmaradó 44 százalékot pedig működtetésre.
Míg Marosvásárhely költségvetése tavaly 625,8 millió lej volt, idén ez kétszáz millióval több lesz: 2025-ben 854 millió lejből gazdálkodik a település. A képviselő-testület csütörtökön délután bólintott rá a költségvetés-tervezetre.
Noha a székelyföldi megyékben nagyobb az adófelajánlási kedv az országos átlagnál, még nagyok a tartalékok – hívja fel a figyelmet Miklós Zoltán gazdasági szakpolitikus. Arra buzdít, éljünk a minket illető jogokkal, hiszen közeleg a határidő.
Rablótámadás megalapozott gyanújával előzetes letartóztatásba helyeztek két férfit Maros megyében.
Mentőhelikopterrel szállítottak kórházba egy sérültet egy Körtvélyfáján történt baleset helyszínéről csütörtökön kora délután.
4 hozzászólás