Nincs annyi fogyatékkal élő Hargita megyében, ahányat a cégeknek kötelező lenne alkalmazniuk

Ha ez nem történik meg, akkor minden ilyen munkahely után havonta be kell fizetniük az államkasszába a bruttó minimálbérnek megfelelő illetéket. Az összeget a fogyatékkal élők jogait szabályozó jogszabály módosításával kétszeresére emelték, mert eddig csak a minimálbér felét kellett befizetni, és a módosítás előtt erre a pénzre a hátrányos helyzetűeket foglalkoztató, úgynevezett védett egységtől rendelhettek terméket, szolgáltatást, de ezt a lehetőséget egy tollvonással törölte a kormány. A tavaly szeptember óta érvényes sürgősségi kormányrendelet másrészt ezzel párhuzamosan megszüntette azt a lehetőséget is, hogy civil szervezetek védett műhelyeket működtessenek, ezt csak közintézmények tehetik meg.

A témában felkerestük a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságot, az intézménynek ugyanis még további 17 fogyatékkal élőt kell alkalmaznia, viszont a megyében lévő nagyobb cégekhez hasonlóan nehezen talál ilyen munkaerőt.

Elekes Zoltán, az intézmény vezetője elmondta, a fogyatékosságot és annak súlyosságát (fokozatát) a megyei érintettek esetében a Hargita Megye Tanácsánál működő felmérő bizottság (románul: comitetul de evaluare) állapítja meg, elsősorban orvosi papírok alapján. Megtudtuk, hogy

Közülük 3390-en öregségi nyugdíjasként szerepeltek a nyilvántartásban, 2114-en pedig betegnyugdíjasként. Ez utóbbi kategória esetében az igazgató megjegyezte, hogy nincs pontos adatuk arról, hogy hányan vannak, akik hármas fokozatú sérültek, ugyanis ők 4 órás munkaszerződéssel dolgozhatnának.

Csíkszeredai adatokat is megosztott: a jegyzékük alapján 1307 felnőtt fogyatékkal élőt tartottak nyilván a megyeszékhelyen, közülük 541-en öregségi nyugdíjasok, 312-en betegnyugdíjasok, 157-en pedig dolgoztak. Így közel 300-an lehetnek olyanok, akik elvileg elhelyezkedhetnének a munkaerőpiacon, illetve, mint fentebb írtuk, azok a betegnyugdíjasok is dolgozhatnának félnormával, akik hármas fokozatú sérültek.

– vetette fel a problémákat az igazgató. Szerinte ebben a helyzetben nehéz lesz az intézményeknek, cégeknek megfelelő alkalmazottat találni, ráadásul úgy véli, nincs is annyi fogyatékkal élő a megyében, amennyit a törvény előírásai szerint a cégeknek, intézményeknek alkalmazniuk kellene.

A gyermekvédelemnél az alkalmazottak száma alapján 32 állást kell fogyatékkal élőknek betölteni, de jelenleg mindössze 15-en dolgoznak náluk, tehát további 17 személyre volna szükségük. Elekes ennek kapcsán megemlítette, hogy európai uniós forrásból létrehoztak Gyergyószentmiklóson egy támogatott foglalkoztatói irodát, éppen azzal a céllal, hogy segítsék a sérülteket a munkaerőpiacon elhelyezkedni, az iroda pedig az egész megyében kifejti tevékenységét. Amennyiben valaki segítséget szeretne kérni, vagy érdeklődni szeretne, megteheti a 0737-023689-es telefonszámon, a csíkszeredaiak hívhatják a 0722-252241-es telefonszámot is.

Tódor Etelka, a csíkszeredai Hunguest Hotel Fenyő ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre elmondta, már dolgozik náluk egy fogyatékkal élő, és mivel tervezik, hogy a tavaszi-nyári idény közeledtével megnövelik a munkatársaik számát, ezért szeretnének még egy ilyen személyt alkalmazni. Mint magyarázta, így nekik is jobban megéri, mert nemcsak fizetik a pénzt az államkasszába, hanem munkát tudnak adni a fogyatékkal élőknek, ugyanakkor az érintetteknek is jobb így, mert könnyebben be tudnak illeszkedni a társadalomba. Különböző feladatokat tudnak rájuk bízni, például udvarseprést, takarítást, asztalosmunkát, vagy dossziék lefűzését.

– jegyezte meg.

„A jogszabályok módosításának következménye a szervezetünkre nézve az lett, hogy a védett műhelyünk jogilag megszűnt, emiatt kénytelenek voltunk három alkalmazottunkat elbocsájtani, ők, amikor tehetik önkéntesen segítenek be a tevékenységeinkbe” – számolt be érdeklődésünkre Józsa Csaba, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezetének elnöke.

Mint tőle megtudtuk, szervezetüknél mindössze ketten maradtak, ők is csökkentett óraszámú alkalmazásban. A helyzetük súlyosságának érzékeltetéséhez néhány számadattal is szolgált. Mint mondta, a korábbi években 300 fölötti volt a megkötött szerződésük száma különböző cégekkel, intézményekkel, amelyek felvásárolták tőlük a fogyatékkal élők által készített termékeket, gyertyákat, különböző textíliákat,

Jelenleg „takaréklángon” működnek, fenntartják a szállító szolgálatukat, továbbra is bérbe adják a segédeszközeiket, valamint információval és tanácsadással is szolgálnak az érintetteknek. Ugyanakkor pályázni is szeretnének támogatásra, hogy a hagyományos nyári programjaikat meg tudják szervezni, például a sportnapot és a horgászversenyt.

– nehezményezte a szervezet elnöke. Hozzátette, a védett műhelyük akkreditálásába rengeteg munkát belefektettek, 2004-ben indították el az eljárást, és rá három évre, 2007-ben kapták meg, a több mint tíz éve jól működő tevékenységeiket egy „tollvonással” érvénytelenítette a kormány.

„Tüntetni is voltunk Bukarestben, mielőtt elfogadták volna a sürgősségi kormányrendeletet, ezer fogyatékkal élő vonult az utcára, de nem voltak hajlandóak tárgyalni velünk. Meghallgatták érveléseinket, de nem változtattak a rendeleten. Országos szinten emiatt rengeteg civil szervezet által működtetett védett műhely szűnt meg” – magyarázta Józsa. Holott ezekbe a műhelyekbe terápiás jelleggel jártak a fogyatékkal élők, ahol hasznosnak érezhették magukat, közösségi életet élhettek, képességeiknek megfelelő munkát végezhettek.