
Mezei János
Fotó: Beliczay László
Ötvenmillió lej értékben venne fel hitelt a Hargita megyei önkormányzat, az elképzelés RMDSZ-es támogatói szerint így biztosítani lehetne egy több millió eurós útfelújítási projekt zavartalan kivitelezését. Az ezzel kapcsolatos határozattervezetet nem támogatták az ellenzékben lévő polgári és néppárti képviselők az önkormányzat keddi ülésén.
2019. december 11., 16:022019. december 11., 16:02
2019. december 11., 19:472019. december 11., 19:47
Egy felelős vezető csak addig játsszon a pénzzel, amíg vezetői megbízása tart, utódjaira ne hagyjon adósságot – fogalmazott szerdai sajtótájékoztatóján Mezei János. A Magyar Polgári Párt elnöke megyei önkormányzati képviselőként mutatott rá, hogy miért utasították el a javaslatot egy nagy összegű kölcsön felvételére. Mezei szerint a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt megmentették a megyét az eladósodástól azzal, hogy a javaslatot elutasították. Ugyanakkor megjegyezte, a testület több RMDSZ-es tagja sem támogatta a kölcsönfelvételt, és tartózkodtak a szavazáskor. Mezei János kifejtette, a javaslatot elutasítók álláspontja szerint
a pénzt ugyanis megnyert pályázatok előfinanszírozására fordítanák, azaz a kölcsön célja nem több mint felgyorsítani az amúgy is finanszírozást nyert projektek kivitelezését. Egy ilyen hitelfelvétel akkor lenne esetleg érthető, ha a beruházások önrészét kellene ebből előteremteni – érvelt.
Az elképzelést támogató Bíró Barna Botond megyei önkormányzati alelnök – aki nem tudott részt venni a keddi ülésen – lapunknak elmondta, olyan ötvenmillió lej értékű hitelvonal megteremtéséről van szó, amely lehetővé teszi, hogy szükség esetén kölcsönt folyósítson a bank az intézménynek. Ezt
Az elképzelésük lényegesen felgyorsítaná a megvalósítást, ráadásul a helyi, kisebb tőkével rendelkező vállalkozóknak is lehetőséget biztosítana a kivitelezés érdekében meghirdetett közbeszerzési eljáráson való részvételhez.
Bíró Barna Botond
Fotó: Erdély Bálint Előd
„A hitelvonal egyfajta biztonságot jelent a megvalósításhoz, hiszen ezáltal a kisebb tőkével rendelkező vállalkozók tudhatják, hogy nem kell az Európai Unió által beígért összegekre várni, hanem intézményünk időben fizethet nekik. Ráadásul nem is kell ehhez a költségvetésünkből lekötni összegeket, így a többi munka is haladhat” – magyarázta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy a hitelvonallal a kivitelezés esetleges akadozását is meggátolhatják.
Bíró arra is kitért, hogy vállalkozások és más önkormányzatok által is bevet szokás, hogy hitelből dolgoztatnak, hiszen ez is egyik záloga lehet a hatékony, gyors és nélkülözhetetlen fejlesztéseknek. Ráadásul nem az első esetről van szó, amikor hitelhez folyamodna a megyei önkormányzat.
Az alelnök rámutatott, a témához kapcsolódó határozattervezet előterjesztését egy évig tartó gazdasági és jogi elemzések, illetve tanulmányok előzték meg, amelybe külsős szakembereket is bevontak. Ezek szerint
Zakariás Zoltán néppárti megyei önkormányzati képviselő rámutatott, indokolatlannak tartják kölcsönfelvétellel kapcsolatos előterjesztést, hiszen a tavalyi évi költségvetésből 53 millió lejnyi összeget görgetett át Hargita Megye Tanácsa. Ráadásul az idén – a szeptemberi zárszámadás szerint – csak 23 százalékban használták fel a beruházásokra szánt pénzeket. Persze utóbbi nem feltétlenül az intézmény hibája, hiszen ezt a piaci körülmények is befolyásolták.
Zakariás Zoltán
Fotó: Barabás Ákos
A másik probléma az, hogy Zakariás szerint „bármennyire is az ellenkezőjét hangoztatják”, nem hitelkeretről van szó, hanem egyszerű hitelről, hiszen egyszázalékos törlesztési kamattal kell számolni.
Borboly Csaba visszavágott Mezei Jánosnak
Az ügy kapcsán Hargita Megye Tanácsának elnöke is nyilatkozott. Szerinte Mezei János félretájékoztat, és ennek három oka is lehet. „Az egyik, hogy tájékozatlan, mert nem olvasta el a törvényt, a másik, hogy nem akarja támogatni az udvarhelyszéki beruházást, a harmadik – ez egyben szomorú és súlyos –, hogy egyszerűen hazudik” – fogalmazott az elöljáró. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a vitatott hitelvonal miatt nem adósodik el a megye, hiszen az nem kölcsön, hanem egy keretszerződés, amelyet egy bankkal köt a megye vezetősége.
„Oklándtól Kányádig és Petektől Székelyudvarhelyig szeretnénk felújítani a 131-133-137A jelzésű megyei utakat EU-s támogatásból. Ennek értéke 120 millió lej, és ez Udvarhelyszék legnagyobb utas beruházása. Az EU-s támogatást meg kell előlegezni, mert az EU utólag fizeti ki a megnyert pályázati összeget. Tehát a munkálatokat szakaszonként ki kell fizetni a kivitelezőnek ahhoz, hogy az haladni tudjon: alapanyagot vásároljon, kifizesse a munkásait stb. Mindez nem kis összegbe kerül, és a megyének erre egyelőre nincs fedezete. A hitelvonalról igénybe vett pénzt az EU-s támogatásból térítjük vissza. Ezt más is így csinálja, de látszik Gyergyószentmiklóson, hogy Mezei úr már akkor sem értette ezt a folyamatot, amikor polgármester volt” – vágott vissza Borboly az MPP elnökének. Végezetül arra kérte Mezeit, ne akadályozza az udvarhelyszéki beruházás megvalósítását.
Az Electrica áramszolgáltató tájékoztatása szerint karbantartási és javítási munkálatok miatt több Maros és Hargita megyei településen is szünetelni fog az áramszolgáltatás a következő két napban.
Meg kell hosszabbítani az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását a jelenlegi gazdasági helyzetre való tekintettel Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint. Az intézkedés hatálya június 30-án járna le.
Jubileumi ballagási ünnepséget tartottak a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központban szerdán, tíz évvel azután, hogy megnyitották a létesítményt az FK Csíkszereda épületében. Idén 27 végzős diák ballagott el a központból.
Hatósági felügyelet alá került a Bihar megyei Érbogyoszló RMDSZ-es polgármestere, miután csúszópénz elfogadásán érte tetten az Európai Ügyészség (EPPO).
Döntő házként megszavazta szerdán a képviselőház azt a törvénytervezetet, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket.
Forgalmi változások lépnek életbe péntektől a Nicolae Bălcescu utcában az útszakasz és a parkolók felújítási munkálatai miatt.
A fővárosi tömbházban tavaly történt robbanás ügyében eddig 176 magán- és jogi személy nyújtott be kártérítési igényt sértett félként, és a nyomozók 55 millió euróig zárlatot rendeltek el a gyanúsítottak és az érintett cégek vagyonára.
Az iskola fennállásának 50. évfordulójára megújult a marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Szakképző Líceum. Korszerű műhelyek és laborok várják a diákokat, az intézmény pedig ma már az egyik legnépszerűbb szaklíceum Maros megyében.
Egy férfi sérült meg súlyosan szerdán Szeben megyében, miután egy szekérrel egy oszlopnak ütközött, majd a ló az úton vonszolta. Egy nappal korábban egy fiatal állapotos nőt rángatott magával a ló, aki szintén súlyosan megsérült.
Május 1. és 31. között lehetőséget biztosítunk arra, hogy egyszerűen megszabaduljanak azoktól a tárgyaktól, amelyeket már nem használnak, és nem helyezhetők el a hagyományos hulladékgyűjtőkben.
4 hozzászólás