Nézeteltérést szült a Hargita megyei kölcsönigény – frissítve

a pénzt ugyanis megnyert pályázatok előfinanszírozására fordítanák, azaz a kölcsön célja nem több mint felgyorsítani az amúgy is finanszírozást nyert projektek kivitelezését. Egy ilyen hitelfelvétel akkor lenne esetleg érthető, ha a beruházások önrészét kellene ebből előteremteni – érvelt.

Anyagi biztonság?

Az elképzelést támogató Bíró Barna Botond megyei önkormányzati alelnök – aki nem tudott részt venni a keddi ülésen – lapunknak elmondta, olyan ötvenmillió lej értékű hitelvonal megteremtéséről van szó, amely lehetővé teszi, hogy szükség esetén kölcsönt folyósítson a bank az intézménynek. Ezt

Az elképzelésük lényegesen felgyorsítaná a megvalósítást, ráadásul a helyi, kisebb tőkével rendelkező vállalkozóknak is lehetőséget biztosítana a kivitelezés érdekében meghirdetett közbeszerzési eljáráson való részvételhez.

Bíró arra is kitért, hogy vállalkozások és más önkormányzatok által is bevet szokás, hogy hitelből dolgoztatnak, hiszen ez is egyik záloga lehet a hatékony, gyors és nélkülözhetetlen fejlesztéseknek. Ráadásul nem az első esetről van szó, amikor hitelhez folyamodna a megyei önkormányzat.

Az alelnök rámutatott, a témához kapcsolódó határozattervezet előterjesztését egy évig tartó gazdasági és jogi elemzések, illetve tanulmányok előzték meg, amelybe külsős szakembereket is bevontak. Ezek szerint

Átláthatatlan, indokolatlan

Zakariás Zoltán néppárti megyei önkormányzati képviselő rámutatott, indokolatlannak tartják kölcsönfelvétellel kapcsolatos előterjesztést, hiszen a tavalyi évi költségvetésből 53 millió lejnyi összeget görgetett át Hargita Megye Tanácsa. Ráadásul az idén – a szeptemberi zárszámadás szerint – csak 23 százalékban használták fel a beruházásokra szánt pénzeket. Persze utóbbi nem feltétlenül az intézmény hibája, hiszen ezt a piaci körülmények is befolyásolták.