Nézeteltérést szült a Hargita megyei kölcsönigény – frissítve
Ötvenmillió lej értékben venne fel hitelt a Hargita megyei önkormányzat, az elképzelés RMDSZ-es támogatói szerint így biztosítani lehetne egy több millió eurós útfelújítási projekt zavartalan kivitelezését. Az ezzel kapcsolatos határozattervezetet nem támogatták az ellenzékben lévő polgári és néppárti képviselők az önkormányzat keddi ülésén.
Egy felelős vezető csak addig játsszon a pénzzel, amíg vezetői megbízása tart, utódjaira ne hagyjon adósságot – fogalmazott szerdai sajtótájékoztatóján Mezei János. A Magyar Polgári Párt elnöke megyei önkormányzati képviselőként mutatott rá, hogy miért utasították el a javaslatot egy nagy összegű kölcsön felvételére. Mezei szerint a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt megmentették a megyét az eladósodástól azzal, hogy a javaslatot elutasították. Ugyanakkor megjegyezte, a testület több RMDSZ-es tagja sem támogatta a kölcsönfelvételt, és tartózkodtak a szavazáskor. Mezei János kifejtette, a javaslatot elutasítók álláspontja szerint
a hitelfelvétel nem indokolt:
a pénzt ugyanis megnyert pályázatok előfinanszírozására fordítanák, azaz a kölcsön célja nem több mint felgyorsítani az amúgy is finanszírozást nyert projektek kivitelezését. Egy ilyen hitelfelvétel akkor lenne esetleg érthető, ha a beruházások önrészét kellene ebből előteremteni – érvelt.
Anyagi biztonság?
Az elképzelést támogató Bíró Barna Botond megyei önkormányzati alelnök – aki nem tudott részt venni a keddi ülésen – lapunknak elmondta, olyan ötvenmillió lej értékű hitelvonal megteremtéséről van szó, amely lehetővé teszi, hogy szükség esetén kölcsönt folyósítson a bank az intézménynek. Ezt
a pénzt kizárólag egy projektre használhatják fel, amellyel ötven kilométernyi utat korszerűsítenek Udvarhelyszéken. Erre európai uniós támogatást is nyertek.
Az elképzelésük lényegesen felgyorsítaná a megvalósítást, ráadásul a helyi, kisebb tőkével rendelkező vállalkozóknak is lehetőséget biztosítana a kivitelezés érdekében meghirdetett közbeszerzési eljáráson való részvételhez.
„A hitelvonal egyfajta biztonságot jelent a megvalósításhoz, hiszen ezáltal a kisebb tőkével rendelkező vállalkozók tudhatják, hogy nem kell az Európai Unió által beígért összegekre várni, hanem intézményünk időben fizethet nekik. Ráadásul nem is kell ehhez a költségvetésünkből lekötni összegeket, így a többi munka is haladhat” – magyarázta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy a hitelvonallal a kivitelezés esetleges akadozását is meggátolhatják.
A törlesztőrészleteket az Európai Uniótól érkező összegekből fizetnék ki, a jelentéktelennek számító kamatokat pedig saját költségvetésükből.
Bíró arra is kitért, hogy vállalkozások és más önkormányzatok által is bevet szokás, hogy hitelből dolgoztatnak, hiszen ez is egyik záloga lehet a hatékony, gyors és nélkülözhetetlen fejlesztéseknek. Ráadásul nem az első esetről van szó, amikor hitelhez folyamodna a megyei önkormányzat.
Az alelnök rámutatott, a témához kapcsolódó határozattervezet előterjesztését egy évig tartó gazdasági és jogi elemzések, illetve tanulmányok előzték meg, amelybe külsős szakembereket is bevontak. Ezek szerint
visszafizethető a tartozás, és szó sincs az intézmény eladósításáról.
Átláthatatlan, indokolatlan
Zakariás Zoltán néppárti megyei önkormányzati képviselő rámutatott, indokolatlannak tartják kölcsönfelvétellel kapcsolatos előterjesztést, hiszen a tavalyi évi költségvetésből 53 millió lejnyi összeget görgetett át Hargita Megye Tanácsa. Ráadásul az idén – a szeptemberi zárszámadás szerint – csak 23 százalékban használták fel a beruházásokra szánt pénzeket. Persze utóbbi nem feltétlenül az intézmény hibája, hiszen ezt a piaci körülmények is befolyásolták.
A másik probléma az, hogy Zakariás szerint „bármennyire is az ellenkezőjét hangoztatják”, nem hitelkeretről van szó, hanem egyszerű hitelről, hiszen egyszázalékos törlesztési kamattal kell számolni.
Borboly Csaba visszavágott Mezei Jánosnak
Az ügy kapcsán Hargita Megye Tanácsának elnöke is nyilatkozott. Szerinte Mezei János félretájékoztat, és ennek három oka is lehet. „Az egyik, hogy tájékozatlan, mert nem olvasta el a törvényt, a másik, hogy nem akarja támogatni az udvarhelyszéki beruházást, a harmadik – ez egyben szomorú és súlyos –, hogy egyszerűen hazudik” – fogalmazott az elöljáró. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a vitatott hitelvonal miatt nem adósodik el a megye, hiszen az nem kölcsön, hanem egy keretszerződés, amelyet egy bankkal köt a megye vezetősége.
„Oklándtól Kányádig és Petektől Székelyudvarhelyig szeretnénk felújítani a 131-133-137A jelzésű megyei utakat EU-s támogatásból. Ennek értéke 120 millió lej, és ez Udvarhelyszék legnagyobb utas beruházása. Az EU-s támogatást meg kell előlegezni, mert az EU utólag fizeti ki a megnyert pályázati összeget. Tehát a munkálatokat szakaszonként ki kell fizetni a kivitelezőnek ahhoz, hogy az haladni tudjon: alapanyagot vásároljon, kifizesse a munkásait stb. Mindez nem kis összegbe kerül, és a megyének erre egyelőre nincs fedezete. A hitelvonalról igénybe vett pénzt az EU-s támogatásból térítjük vissza. Ezt más is így csinálja, de látszik Gyergyószentmiklóson, hogy Mezei úr már akkor sem értette ezt a folyamatot, amikor polgármester volt” – vágott vissza Borboly az MPP elnökének. Végezetül arra kérte Mezeit, ne akadályozza az udvarhelyszéki beruházás megvalósítását.
24h
