
Mezei János
Fotó: Beliczay László
Ötvenmillió lej értékben venne fel hitelt a Hargita megyei önkormányzat, az elképzelés RMDSZ-es támogatói szerint így biztosítani lehetne egy több millió eurós útfelújítási projekt zavartalan kivitelezését. Az ezzel kapcsolatos határozattervezetet nem támogatták az ellenzékben lévő polgári és néppárti képviselők az önkormányzat keddi ülésén.
2019. december 11., 16:022019. december 11., 16:02
2019. december 11., 19:472019. december 11., 19:47
Egy felelős vezető csak addig játsszon a pénzzel, amíg vezetői megbízása tart, utódjaira ne hagyjon adósságot – fogalmazott szerdai sajtótájékoztatóján Mezei János. A Magyar Polgári Párt elnöke megyei önkormányzati képviselőként mutatott rá, hogy miért utasították el a javaslatot egy nagy összegű kölcsön felvételére. Mezei szerint a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt megmentették a megyét az eladósodástól azzal, hogy a javaslatot elutasították. Ugyanakkor megjegyezte, a testület több RMDSZ-es tagja sem támogatta a kölcsönfelvételt, és tartózkodtak a szavazáskor. Mezei János kifejtette, a javaslatot elutasítók álláspontja szerint
a pénzt ugyanis megnyert pályázatok előfinanszírozására fordítanák, azaz a kölcsön célja nem több mint felgyorsítani az amúgy is finanszírozást nyert projektek kivitelezését. Egy ilyen hitelfelvétel akkor lenne esetleg érthető, ha a beruházások önrészét kellene ebből előteremteni – érvelt.
Az elképzelést támogató Bíró Barna Botond megyei önkormányzati alelnök – aki nem tudott részt venni a keddi ülésen – lapunknak elmondta, olyan ötvenmillió lej értékű hitelvonal megteremtéséről van szó, amely lehetővé teszi, hogy szükség esetén kölcsönt folyósítson a bank az intézménynek. Ezt
Az elképzelésük lényegesen felgyorsítaná a megvalósítást, ráadásul a helyi, kisebb tőkével rendelkező vállalkozóknak is lehetőséget biztosítana a kivitelezés érdekében meghirdetett közbeszerzési eljáráson való részvételhez.
Bíró Barna Botond
Fotó: Erdély Bálint Előd
„A hitelvonal egyfajta biztonságot jelent a megvalósításhoz, hiszen ezáltal a kisebb tőkével rendelkező vállalkozók tudhatják, hogy nem kell az Európai Unió által beígért összegekre várni, hanem intézményünk időben fizethet nekik. Ráadásul nem is kell ehhez a költségvetésünkből lekötni összegeket, így a többi munka is haladhat” – magyarázta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy a hitelvonallal a kivitelezés esetleges akadozását is meggátolhatják.
Bíró arra is kitért, hogy vállalkozások és más önkormányzatok által is bevet szokás, hogy hitelből dolgoztatnak, hiszen ez is egyik záloga lehet a hatékony, gyors és nélkülözhetetlen fejlesztéseknek. Ráadásul nem az első esetről van szó, amikor hitelhez folyamodna a megyei önkormányzat.
Az alelnök rámutatott, a témához kapcsolódó határozattervezet előterjesztését egy évig tartó gazdasági és jogi elemzések, illetve tanulmányok előzték meg, amelybe külsős szakembereket is bevontak. Ezek szerint
Zakariás Zoltán néppárti megyei önkormányzati képviselő rámutatott, indokolatlannak tartják kölcsönfelvétellel kapcsolatos előterjesztést, hiszen a tavalyi évi költségvetésből 53 millió lejnyi összeget görgetett át Hargita Megye Tanácsa. Ráadásul az idén – a szeptemberi zárszámadás szerint – csak 23 százalékban használták fel a beruházásokra szánt pénzeket. Persze utóbbi nem feltétlenül az intézmény hibája, hiszen ezt a piaci körülmények is befolyásolták.
Zakariás Zoltán
Fotó: Barabás Ákos
A másik probléma az, hogy Zakariás szerint „bármennyire is az ellenkezőjét hangoztatják”, nem hitelkeretről van szó, hanem egyszerű hitelről, hiszen egyszázalékos törlesztési kamattal kell számolni.
Borboly Csaba visszavágott Mezei Jánosnak
Az ügy kapcsán Hargita Megye Tanácsának elnöke is nyilatkozott. Szerinte Mezei János félretájékoztat, és ennek három oka is lehet. „Az egyik, hogy tájékozatlan, mert nem olvasta el a törvényt, a másik, hogy nem akarja támogatni az udvarhelyszéki beruházást, a harmadik – ez egyben szomorú és súlyos –, hogy egyszerűen hazudik” – fogalmazott az elöljáró. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a vitatott hitelvonal miatt nem adósodik el a megye, hiszen az nem kölcsön, hanem egy keretszerződés, amelyet egy bankkal köt a megye vezetősége.
„Oklándtól Kányádig és Petektől Székelyudvarhelyig szeretnénk felújítani a 131-133-137A jelzésű megyei utakat EU-s támogatásból. Ennek értéke 120 millió lej, és ez Udvarhelyszék legnagyobb utas beruházása. Az EU-s támogatást meg kell előlegezni, mert az EU utólag fizeti ki a megnyert pályázati összeget. Tehát a munkálatokat szakaszonként ki kell fizetni a kivitelezőnek ahhoz, hogy az haladni tudjon: alapanyagot vásároljon, kifizesse a munkásait stb. Mindez nem kis összegbe kerül, és a megyének erre egyelőre nincs fedezete. A hitelvonalról igénybe vett pénzt az EU-s támogatásból térítjük vissza. Ezt más is így csinálja, de látszik Gyergyószentmiklóson, hogy Mezei úr már akkor sem értette ezt a folyamatot, amikor polgármester volt” – vágott vissza Borboly az MPP elnökének. Végezetül arra kérte Mezeit, ne akadályozza az udvarhelyszéki beruházás megvalósítását.
Meghaladta a literenkénti 9 lejt a standard gázolaj ára, standard benzint pedig már csak 8,5 lej fölötti összegért tankolhatunk a Rompetrol és az OMV töltőállomásokon Székelyföldön, miután pénteken újabb 9 banival emelkedett az üzemanyagok ára Romániában.
A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére, ha a közel-keleti konfliktus miatt a drágulás a következő időszakban is folytatódik.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Jóváhagyta csütörtök esti rendkívüli ülésén a Bolojan-kabinet a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amelyet a parlament elé terjesztenek.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.
Nicușor Dan államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírták a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a Cotroceni-palotában.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy a kormány 2026 végéig hosszabbítsa meg a gázolaj árának kompenzálását a közúti fuvarozók számára. A tervezet szerint 2026. április 1. és december 31. között literenként 85 banis támogatást kapnának a fuvarozók.
4 hozzászólás