
Mezei János
Fotó: Beliczay László
Ötvenmillió lej értékben venne fel hitelt a Hargita megyei önkormányzat, az elképzelés RMDSZ-es támogatói szerint így biztosítani lehetne egy több millió eurós útfelújítási projekt zavartalan kivitelezését. Az ezzel kapcsolatos határozattervezetet nem támogatták az ellenzékben lévő polgári és néppárti képviselők az önkormányzat keddi ülésén.
2019. december 11., 16:022019. december 11., 16:02
2019. december 11., 19:472019. december 11., 19:47
Egy felelős vezető csak addig játsszon a pénzzel, amíg vezetői megbízása tart, utódjaira ne hagyjon adósságot – fogalmazott szerdai sajtótájékoztatóján Mezei János. A Magyar Polgári Párt elnöke megyei önkormányzati képviselőként mutatott rá, hogy miért utasították el a javaslatot egy nagy összegű kölcsön felvételére. Mezei szerint a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt megmentették a megyét az eladósodástól azzal, hogy a javaslatot elutasították. Ugyanakkor megjegyezte, a testület több RMDSZ-es tagja sem támogatta a kölcsönfelvételt, és tartózkodtak a szavazáskor. Mezei János kifejtette, a javaslatot elutasítók álláspontja szerint
a pénzt ugyanis megnyert pályázatok előfinanszírozására fordítanák, azaz a kölcsön célja nem több mint felgyorsítani az amúgy is finanszírozást nyert projektek kivitelezését. Egy ilyen hitelfelvétel akkor lenne esetleg érthető, ha a beruházások önrészét kellene ebből előteremteni – érvelt.
Az elképzelést támogató Bíró Barna Botond megyei önkormányzati alelnök – aki nem tudott részt venni a keddi ülésen – lapunknak elmondta, olyan ötvenmillió lej értékű hitelvonal megteremtéséről van szó, amely lehetővé teszi, hogy szükség esetén kölcsönt folyósítson a bank az intézménynek. Ezt
Az elképzelésük lényegesen felgyorsítaná a megvalósítást, ráadásul a helyi, kisebb tőkével rendelkező vállalkozóknak is lehetőséget biztosítana a kivitelezés érdekében meghirdetett közbeszerzési eljáráson való részvételhez.
Bíró Barna Botond
Fotó: Erdély Bálint Előd
„A hitelvonal egyfajta biztonságot jelent a megvalósításhoz, hiszen ezáltal a kisebb tőkével rendelkező vállalkozók tudhatják, hogy nem kell az Európai Unió által beígért összegekre várni, hanem intézményünk időben fizethet nekik. Ráadásul nem is kell ehhez a költségvetésünkből lekötni összegeket, így a többi munka is haladhat” – magyarázta a tisztségviselő, hozzátéve, hogy a hitelvonallal a kivitelezés esetleges akadozását is meggátolhatják.
Bíró arra is kitért, hogy vállalkozások és más önkormányzatok által is bevet szokás, hogy hitelből dolgoztatnak, hiszen ez is egyik záloga lehet a hatékony, gyors és nélkülözhetetlen fejlesztéseknek. Ráadásul nem az első esetről van szó, amikor hitelhez folyamodna a megyei önkormányzat.
Az alelnök rámutatott, a témához kapcsolódó határozattervezet előterjesztését egy évig tartó gazdasági és jogi elemzések, illetve tanulmányok előzték meg, amelybe külsős szakembereket is bevontak. Ezek szerint
Zakariás Zoltán néppárti megyei önkormányzati képviselő rámutatott, indokolatlannak tartják kölcsönfelvétellel kapcsolatos előterjesztést, hiszen a tavalyi évi költségvetésből 53 millió lejnyi összeget görgetett át Hargita Megye Tanácsa. Ráadásul az idén – a szeptemberi zárszámadás szerint – csak 23 százalékban használták fel a beruházásokra szánt pénzeket. Persze utóbbi nem feltétlenül az intézmény hibája, hiszen ezt a piaci körülmények is befolyásolták.
Zakariás Zoltán
Fotó: Barabás Ákos
A másik probléma az, hogy Zakariás szerint „bármennyire is az ellenkezőjét hangoztatják”, nem hitelkeretről van szó, hanem egyszerű hitelről, hiszen egyszázalékos törlesztési kamattal kell számolni.
Borboly Csaba visszavágott Mezei Jánosnak
Az ügy kapcsán Hargita Megye Tanácsának elnöke is nyilatkozott. Szerinte Mezei János félretájékoztat, és ennek három oka is lehet. „Az egyik, hogy tájékozatlan, mert nem olvasta el a törvényt, a másik, hogy nem akarja támogatni az udvarhelyszéki beruházást, a harmadik – ez egyben szomorú és súlyos –, hogy egyszerűen hazudik” – fogalmazott az elöljáró. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a vitatott hitelvonal miatt nem adósodik el a megye, hiszen az nem kölcsön, hanem egy keretszerződés, amelyet egy bankkal köt a megye vezetősége.
„Oklándtól Kányádig és Petektől Székelyudvarhelyig szeretnénk felújítani a 131-133-137A jelzésű megyei utakat EU-s támogatásból. Ennek értéke 120 millió lej, és ez Udvarhelyszék legnagyobb utas beruházása. Az EU-s támogatást meg kell előlegezni, mert az EU utólag fizeti ki a megnyert pályázati összeget. Tehát a munkálatokat szakaszonként ki kell fizetni a kivitelezőnek ahhoz, hogy az haladni tudjon: alapanyagot vásároljon, kifizesse a munkásait stb. Mindez nem kis összegbe kerül, és a megyének erre egyelőre nincs fedezete. A hitelvonalról igénybe vett pénzt az EU-s támogatásból térítjük vissza. Ezt más is így csinálja, de látszik Gyergyószentmiklóson, hogy Mezei úr már akkor sem értette ezt a folyamatot, amikor polgármester volt” – vágott vissza Borboly az MPP elnökének. Végezetül arra kérte Mezeit, ne akadályozza az udvarhelyszéki beruházás megvalósítását.
Tisztában voltam azzal, hogy egy szürreális filmre vettem jegyet, amikor úgy döntöttem, hogy megnézem az A24 új horrorfilmjét, a Hátsó szobákat.
Vasárnap nyújtja be a parlamentnek Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök a szakértői kormány névsorát és programját. A tervek szerint a kabinet 18 tagból állna: 15 miniszter és három miniszterelnök-helyettes kapna helyet benne.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének, a párt szombaton Budapesten megtartott 32. tisztújító kongresszusán. A küldöttek titkos szavazáson 737 érvényes voksból 729-cel erősítették meg tisztségében az egyetlen jelöltként induló pártelnököt.
A Fidesz szombati tisztújító kongresszusán Orbán Viktor elismerte, hogy a választási vereségért őt terheli a felelősség, ugyanakkor bírálta az új kormány politikáját, és arról beszélt, hogy az ország politikai és gazdasági káosz felé tart.
A bányászjárás áldozatai előtt tisztelgett szombaton Nicușor Dan államfő Bukarestben. Az elnök szerint az 1990-es események a román demokrácia egyik legsötétebb fejezetét jelentik.
Június 13-tól életbe léptek a közösségi együttélési normák megsértéséről szóló törvény módosításai, amelyek szigorúbb fellépést tesznek lehetővé a szomszédokat zavaró magatartásokkal szemben.
Negyvenhárom személyt evakuált a katasztrófavédelem szombat reggel egy temesvári négyemeletes tömbházból, miután az egyik földszinti lakásban robbanás történt, amelyet tűz követett.
Életének 86-ik évében elhunyt Nagy Antal csíkszeredai pedagógus, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium egykori matematika- és fizikatanára.
Benyújtották az Országgyűlésnek a közmédia átalakítására vonatkozó törvényjavaslatot pénteken, a javaslat teljesen átszervezné a közmédia intézményrendszerét.
4 hozzászólás