
Fotó: Barabás Ákos
Nem könnyű beilleszkedniük a társadalomba és munkát találniuk azoknak a fiataloknak, akik szülők nélkül, az állami gyermekvédelmi rendszerben nevelkedtek, azonban vannak sikertörténetek is. A gyermekotthonokból kikerült ifjak támogatásáért nemrég megalapított székelyudvarhelyi Tegyünk Egymásért Egyesület létrejöttéről tartottak csütörtökön sajtótájékoztatót a Kis Szent Teréz-plébánián.
2017. március 24., 08:412017. március 24., 08:41
A szociális területen tevékenykedő civil szervezet fő célja a sérült és szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok támogatása annak érdekében, hogy könnyebben érvényesülhessenek a társadalomban, lehetőség szerint munkát találjanak. Terveik szerint az egyesület nem kizárólag a gyermekotthonokból kikerült fiatalokat, hanem minden hozzájuk forduló hátrányos helyzetű felnőttet segítene – mondta a megnyitón Csányi Attila, az egyesület elnöke. Kreatív és kézműves-tevékenységeket (gyertyakészítő, asztalos- és szövőműhelyt), sport- és szabadidős programokat szerveznének számukra, ugyanakkor
Hosszú távú terveik között szerepel ifjúsági szállások létrehozása, amelyekben az állami rendszerből kikerültek élhetnének mindaddig, amíg sikerülne saját lábukra állniuk. Mindezeket pályázatokkal, szponzorok bevonásával valósítanák meg.
Fotó: Barabás Ákos
Gyermekotthonokban nevelkedett Csányi Attila, az egyesület elnöke és András Ervin alelnök is. Mindketten elvégezték a tizenkét osztályt: az oklándi elhelyezőközpont általános iskolája után a csíkszeredai központ oktatási intézetében tanultak tovább. Ez utóbbiban szakképzések is vannak, így egyebek közt szakács-, asztalos-, textilipari ismeretekre tehetnek szert a neveltek. Csányi jelenleg az egyik székelyudvarhelyi készruhagyár szabászati részlegén dolgozik, és keresetéből, továbbá egy osztrák ismerőse anyagi segítségével sikerül lakást bérelnie a városban.
András Ervin egy csecsemőkori agyvérzés következtében többszörösen sérült. A huszonnégy éves fiatalember sok gyermekotthon lakója volt az évek során, különböző okok miatt többször kellett költöznie. A csíkszeredai központban cukrászatot, később pedig fotográfiát is tanult.
Fotó: Barabás Ákos
Másfél éve egy önkéntesprogramban Magyarországra került, ahol egy vidéki vendéglátó egységben kapott munkát, jelenleg is ott él. Azt végzi, amire éppen szükség van: állatokat gondoz, a konyhában segít, vagy éppen pincérkedik. Szeretne visszaköltözni Udvarhelyre és a Tegyünk Egymásért Egyesület munkáját segíteni, de tisztában van azzal, hogy munkát kell találnia itthon ahhoz, hogy fenntarthassa magát.
– tudtuk meg az eseményen Kopacz Ildikótól, a szociális és gyermekvédelmi rendszerben működő Hargita megyei védett házak és a multifunkcionális központ vezetőjétől. A hároméves kor alatti gyerekek nevelőszülőkhöz kerülnek, az idősebbek pedig családi típusú elhelyezőközpontokba: mindkét kategória az állami gyermekvédelmi rendszer része. Ebben a rendszerben elméletileg addig maradhatnak, ameddig felnőtté válnak, illetve befejezik tanulmányaikat. Azonban akiknek nem sikerül munkát találniuk, nincs miből megélniük és ahol lakniuk, továbbra is az otthonokban maradnak.
Fotó: Barabás Ákos
Ezek mellett működnek úgynevezett védett házak, amelyekben a 18 év feletti szellemi fogyatékkal élők nem csupán ételt és szállást, hanem orvosi ellátást is kapnak, valamint van egy multifunkcionális központ is, amely átmeneti szállásként működik mindaddig, amíg lakói saját lakáshoz jutnak – magyarázta Kopacz Ildikó. Ez utóbbiban pályaválasztási tanácsadás is történik, ugyanakkor a higiéniai ismeretek mellett főzni, takarítani, kertészkedni tanítják őket.
Noha a mostani lakók közül sem mindenkinek sikerült álláshoz jutnia, jó részük dolgozik. Többen időszakosan magyarországi gyárakban helyezkedtek el, mások pékségben, fafeldolgozó vállalatnál vagy műanyagfröccsentő cégnél kaptak munkát.
Kopacz Ildikó nem kis büszkeséggel gondol két lányra és egy fiúra, akik néhány évvel korábban éltek a központban. A lányok egyetemet végeztek: egyik szociális munkás lett, a másik gyógytornászi képesítést szerzett, a fiú pedig egy töltőállomásnál dolgozik, és sikerült albérletbe költöznie.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy jövő héten újraindulhat az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) kibertámadás miatt leállt tevékenysége.
Nőtt a bejelentett családon belüli erőszakos esetek száma Hargita megyében: az év első felében 261 bűncselekményt jegyeztek, szemben a tavalyi azonos időszak 199 esetével. A rendőrség szerint az áldozatok nagyobb bizalommal fordulnak a hatóságokhoz.
Újabb két korszerű és környezetbarát bölcsődét adtak csütörtökön át Hargita megyében. Az új intézmények Siménfalván, valamint Csíkszentgyörgy községben, Csíkbánkfalván épültek.
A természettudományok és a matematika-informatika szakokra volt a legnehezebb idén bejutni a nyolcadik osztályt végzetteknek Székelyföldön. A magyar tagozaton 8,80 volt a legmagasabb utolsó bejutási átlag az egyik székelyföldi líceumban.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
szóljon hozzá!