
Fotó: Barabás Ákos
Nem könnyű beilleszkedniük a társadalomba és munkát találniuk azoknak a fiataloknak, akik szülők nélkül, az állami gyermekvédelmi rendszerben nevelkedtek, azonban vannak sikertörténetek is. A gyermekotthonokból kikerült ifjak támogatásáért nemrég megalapított székelyudvarhelyi Tegyünk Egymásért Egyesület létrejöttéről tartottak csütörtökön sajtótájékoztatót a Kis Szent Teréz-plébánián.
2017. március 24., 08:412017. március 24., 08:41
A szociális területen tevékenykedő civil szervezet fő célja a sérült és szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok támogatása annak érdekében, hogy könnyebben érvényesülhessenek a társadalomban, lehetőség szerint munkát találjanak. Terveik szerint az egyesület nem kizárólag a gyermekotthonokból kikerült fiatalokat, hanem minden hozzájuk forduló hátrányos helyzetű felnőttet segítene – mondta a megnyitón Csányi Attila, az egyesület elnöke. Kreatív és kézműves-tevékenységeket (gyertyakészítő, asztalos- és szövőműhelyt), sport- és szabadidős programokat szerveznének számukra, ugyanakkor
Hosszú távú terveik között szerepel ifjúsági szállások létrehozása, amelyekben az állami rendszerből kikerültek élhetnének mindaddig, amíg sikerülne saját lábukra állniuk. Mindezeket pályázatokkal, szponzorok bevonásával valósítanák meg.
Fotó: Barabás Ákos
Gyermekotthonokban nevelkedett Csányi Attila, az egyesület elnöke és András Ervin alelnök is. Mindketten elvégezték a tizenkét osztályt: az oklándi elhelyezőközpont általános iskolája után a csíkszeredai központ oktatási intézetében tanultak tovább. Ez utóbbiban szakképzések is vannak, így egyebek közt szakács-, asztalos-, textilipari ismeretekre tehetnek szert a neveltek. Csányi jelenleg az egyik székelyudvarhelyi készruhagyár szabászati részlegén dolgozik, és keresetéből, továbbá egy osztrák ismerőse anyagi segítségével sikerül lakást bérelnie a városban.
András Ervin egy csecsemőkori agyvérzés következtében többszörösen sérült. A huszonnégy éves fiatalember sok gyermekotthon lakója volt az évek során, különböző okok miatt többször kellett költöznie. A csíkszeredai központban cukrászatot, később pedig fotográfiát is tanult.
Fotó: Barabás Ákos
Másfél éve egy önkéntesprogramban Magyarországra került, ahol egy vidéki vendéglátó egységben kapott munkát, jelenleg is ott él. Azt végzi, amire éppen szükség van: állatokat gondoz, a konyhában segít, vagy éppen pincérkedik. Szeretne visszaköltözni Udvarhelyre és a Tegyünk Egymásért Egyesület munkáját segíteni, de tisztában van azzal, hogy munkát kell találnia itthon ahhoz, hogy fenntarthassa magát.
– tudtuk meg az eseményen Kopacz Ildikótól, a szociális és gyermekvédelmi rendszerben működő Hargita megyei védett házak és a multifunkcionális központ vezetőjétől. A hároméves kor alatti gyerekek nevelőszülőkhöz kerülnek, az idősebbek pedig családi típusú elhelyezőközpontokba: mindkét kategória az állami gyermekvédelmi rendszer része. Ebben a rendszerben elméletileg addig maradhatnak, ameddig felnőtté válnak, illetve befejezik tanulmányaikat. Azonban akiknek nem sikerül munkát találniuk, nincs miből megélniük és ahol lakniuk, továbbra is az otthonokban maradnak.
Fotó: Barabás Ákos
Ezek mellett működnek úgynevezett védett házak, amelyekben a 18 év feletti szellemi fogyatékkal élők nem csupán ételt és szállást, hanem orvosi ellátást is kapnak, valamint van egy multifunkcionális központ is, amely átmeneti szállásként működik mindaddig, amíg lakói saját lakáshoz jutnak – magyarázta Kopacz Ildikó. Ez utóbbiban pályaválasztási tanácsadás is történik, ugyanakkor a higiéniai ismeretek mellett főzni, takarítani, kertészkedni tanítják őket.
Noha a mostani lakók közül sem mindenkinek sikerült álláshoz jutnia, jó részük dolgozik. Többen időszakosan magyarországi gyárakban helyezkedtek el, mások pékségben, fafeldolgozó vállalatnál vagy műanyagfröccsentő cégnél kaptak munkát.
Kopacz Ildikó nem kis büszkeséggel gondol két lányra és egy fiúra, akik néhány évvel korábban éltek a központban. A lányok egyetemet végeztek: egyik szociális munkás lett, a másik gyógytornászi képesítést szerzett, a fiú pedig egy töltőállomásnál dolgozik, és sikerült albérletbe költöznie.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!