
Fotó: Barabás Ákos
Nem könnyű beilleszkedniük a társadalomba és munkát találniuk azoknak a fiataloknak, akik szülők nélkül, az állami gyermekvédelmi rendszerben nevelkedtek, azonban vannak sikertörténetek is. A gyermekotthonokból kikerült ifjak támogatásáért nemrég megalapított székelyudvarhelyi Tegyünk Egymásért Egyesület létrejöttéről tartottak csütörtökön sajtótájékoztatót a Kis Szent Teréz-plébánián.
2017. március 24., 08:412017. március 24., 08:41
A szociális területen tevékenykedő civil szervezet fő célja a sérült és szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok támogatása annak érdekében, hogy könnyebben érvényesülhessenek a társadalomban, lehetőség szerint munkát találjanak. Terveik szerint az egyesület nem kizárólag a gyermekotthonokból kikerült fiatalokat, hanem minden hozzájuk forduló hátrányos helyzetű felnőttet segítene – mondta a megnyitón Csányi Attila, az egyesület elnöke. Kreatív és kézműves-tevékenységeket (gyertyakészítő, asztalos- és szövőműhelyt), sport- és szabadidős programokat szerveznének számukra, ugyanakkor
Hosszú távú terveik között szerepel ifjúsági szállások létrehozása, amelyekben az állami rendszerből kikerültek élhetnének mindaddig, amíg sikerülne saját lábukra állniuk. Mindezeket pályázatokkal, szponzorok bevonásával valósítanák meg.
Fotó: Barabás Ákos
Gyermekotthonokban nevelkedett Csányi Attila, az egyesület elnöke és András Ervin alelnök is. Mindketten elvégezték a tizenkét osztályt: az oklándi elhelyezőközpont általános iskolája után a csíkszeredai központ oktatási intézetében tanultak tovább. Ez utóbbiban szakképzések is vannak, így egyebek közt szakács-, asztalos-, textilipari ismeretekre tehetnek szert a neveltek. Csányi jelenleg az egyik székelyudvarhelyi készruhagyár szabászati részlegén dolgozik, és keresetéből, továbbá egy osztrák ismerőse anyagi segítségével sikerül lakást bérelnie a városban.
András Ervin egy csecsemőkori agyvérzés következtében többszörösen sérült. A huszonnégy éves fiatalember sok gyermekotthon lakója volt az évek során, különböző okok miatt többször kellett költöznie. A csíkszeredai központban cukrászatot, később pedig fotográfiát is tanult.
Fotó: Barabás Ákos
Másfél éve egy önkéntesprogramban Magyarországra került, ahol egy vidéki vendéglátó egységben kapott munkát, jelenleg is ott él. Azt végzi, amire éppen szükség van: állatokat gondoz, a konyhában segít, vagy éppen pincérkedik. Szeretne visszaköltözni Udvarhelyre és a Tegyünk Egymásért Egyesület munkáját segíteni, de tisztában van azzal, hogy munkát kell találnia itthon ahhoz, hogy fenntarthassa magát.
– tudtuk meg az eseményen Kopacz Ildikótól, a szociális és gyermekvédelmi rendszerben működő Hargita megyei védett házak és a multifunkcionális központ vezetőjétől. A hároméves kor alatti gyerekek nevelőszülőkhöz kerülnek, az idősebbek pedig családi típusú elhelyezőközpontokba: mindkét kategória az állami gyermekvédelmi rendszer része. Ebben a rendszerben elméletileg addig maradhatnak, ameddig felnőtté válnak, illetve befejezik tanulmányaikat. Azonban akiknek nem sikerül munkát találniuk, nincs miből megélniük és ahol lakniuk, továbbra is az otthonokban maradnak.
Fotó: Barabás Ákos
Ezek mellett működnek úgynevezett védett házak, amelyekben a 18 év feletti szellemi fogyatékkal élők nem csupán ételt és szállást, hanem orvosi ellátást is kapnak, valamint van egy multifunkcionális központ is, amely átmeneti szállásként működik mindaddig, amíg lakói saját lakáshoz jutnak – magyarázta Kopacz Ildikó. Ez utóbbiban pályaválasztási tanácsadás is történik, ugyanakkor a higiéniai ismeretek mellett főzni, takarítani, kertészkedni tanítják őket.
Noha a mostani lakók közül sem mindenkinek sikerült álláshoz jutnia, jó részük dolgozik. Többen időszakosan magyarországi gyárakban helyezkedtek el, mások pékségben, fafeldolgozó vállalatnál vagy műanyagfröccsentő cégnél kaptak munkát.
Kopacz Ildikó nem kis büszkeséggel gondol két lányra és egy fiúra, akik néhány évvel korábban éltek a központban. A lányok egyetemet végeztek: egyik szociális munkás lett, a másik gyógytornászi képesítést szerzett, a fiú pedig egy töltőállomásnál dolgozik, és sikerült albérletbe költöznie.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
Székelyföld-szerte bemutatják az Ember Maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilmet. Az eseményekhez közönségtalálkozó is kapcsolódik, ahol a nézők személyesen találkozhatnak Kovács Ákossal.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja az MTI a Transgaz adatai alapján.
Fagyos időjárásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden Románia egész területére.
Kelemen Hunor szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
szóljon hozzá!