
Fotó: Barabás Ákos
Nem könnyű beilleszkedniük a társadalomba és munkát találniuk azoknak a fiataloknak, akik szülők nélkül, az állami gyermekvédelmi rendszerben nevelkedtek, azonban vannak sikertörténetek is. A gyermekotthonokból kikerült ifjak támogatásáért nemrég megalapított székelyudvarhelyi Tegyünk Egymásért Egyesület létrejöttéről tartottak csütörtökön sajtótájékoztatót a Kis Szent Teréz-plébánián.
2017. március 24., 08:412017. március 24., 08:41
A szociális területen tevékenykedő civil szervezet fő célja a sérült és szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok támogatása annak érdekében, hogy könnyebben érvényesülhessenek a társadalomban, lehetőség szerint munkát találjanak. Terveik szerint az egyesület nem kizárólag a gyermekotthonokból kikerült fiatalokat, hanem minden hozzájuk forduló hátrányos helyzetű felnőttet segítene – mondta a megnyitón Csányi Attila, az egyesület elnöke. Kreatív és kézműves-tevékenységeket (gyertyakészítő, asztalos- és szövőműhelyt), sport- és szabadidős programokat szerveznének számukra, ugyanakkor
Hosszú távú terveik között szerepel ifjúsági szállások létrehozása, amelyekben az állami rendszerből kikerültek élhetnének mindaddig, amíg sikerülne saját lábukra állniuk. Mindezeket pályázatokkal, szponzorok bevonásával valósítanák meg.
Fotó: Barabás Ákos
Gyermekotthonokban nevelkedett Csányi Attila, az egyesület elnöke és András Ervin alelnök is. Mindketten elvégezték a tizenkét osztályt: az oklándi elhelyezőközpont általános iskolája után a csíkszeredai központ oktatási intézetében tanultak tovább. Ez utóbbiban szakképzések is vannak, így egyebek közt szakács-, asztalos-, textilipari ismeretekre tehetnek szert a neveltek. Csányi jelenleg az egyik székelyudvarhelyi készruhagyár szabászati részlegén dolgozik, és keresetéből, továbbá egy osztrák ismerőse anyagi segítségével sikerül lakást bérelnie a városban.
András Ervin egy csecsemőkori agyvérzés következtében többszörösen sérült. A huszonnégy éves fiatalember sok gyermekotthon lakója volt az évek során, különböző okok miatt többször kellett költöznie. A csíkszeredai központban cukrászatot, később pedig fotográfiát is tanult.
Fotó: Barabás Ákos
Másfél éve egy önkéntesprogramban Magyarországra került, ahol egy vidéki vendéglátó egységben kapott munkát, jelenleg is ott él. Azt végzi, amire éppen szükség van: állatokat gondoz, a konyhában segít, vagy éppen pincérkedik. Szeretne visszaköltözni Udvarhelyre és a Tegyünk Egymásért Egyesület munkáját segíteni, de tisztában van azzal, hogy munkát kell találnia itthon ahhoz, hogy fenntarthassa magát.
– tudtuk meg az eseményen Kopacz Ildikótól, a szociális és gyermekvédelmi rendszerben működő Hargita megyei védett házak és a multifunkcionális központ vezetőjétől. A hároméves kor alatti gyerekek nevelőszülőkhöz kerülnek, az idősebbek pedig családi típusú elhelyezőközpontokba: mindkét kategória az állami gyermekvédelmi rendszer része. Ebben a rendszerben elméletileg addig maradhatnak, ameddig felnőtté válnak, illetve befejezik tanulmányaikat. Azonban akiknek nem sikerül munkát találniuk, nincs miből megélniük és ahol lakniuk, továbbra is az otthonokban maradnak.
Fotó: Barabás Ákos
Ezek mellett működnek úgynevezett védett házak, amelyekben a 18 év feletti szellemi fogyatékkal élők nem csupán ételt és szállást, hanem orvosi ellátást is kapnak, valamint van egy multifunkcionális központ is, amely átmeneti szállásként működik mindaddig, amíg lakói saját lakáshoz jutnak – magyarázta Kopacz Ildikó. Ez utóbbiban pályaválasztási tanácsadás is történik, ugyanakkor a higiéniai ismeretek mellett főzni, takarítani, kertészkedni tanítják őket.
Noha a mostani lakók közül sem mindenkinek sikerült álláshoz jutnia, jó részük dolgozik. Többen időszakosan magyarországi gyárakban helyezkedtek el, mások pékségben, fafeldolgozó vállalatnál vagy műanyagfröccsentő cégnél kaptak munkát.
Kopacz Ildikó nem kis büszkeséggel gondol két lányra és egy fiúra, akik néhány évvel korábban éltek a központban. A lányok egyetemet végeztek: egyik szociális munkás lett, a másik gyógytornászi képesítést szerzett, a fiú pedig egy töltőállomásnál dolgozik, és sikerült albérletbe költöznie.
Hónapokon át tartó bizonytalanságot, példátlan természeti károkat és folyamatos beavatkozásokat hozott 2025 Parajdon és a Kis-Küküllő mentén: a sóbányát elárasztó víz nemcsak egy település, hanem egy teljes térség életét forgatta fel.
Nicușor Dan elnök szerint 2026-ban az államnak hatékonyabbá, igazságosabbá kell válnia és közelebb kell kerülnie a polgárokhoz, miután a 2025-ös esztendő „a megpróbáltatások, a szorongások és a jogos kérdések éve” volt.
November 12-én érkezik a magyarországi mozikba a Hogyan tudnék élni nélküled? című zenés romantikus vígjáték második része – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI) szerdán az MTI-vel.
A jövőben hivatalos polgárőrséget hoz létre a kászonaltízi önkormányzat, ugyanis az elmúlt időszakban történt kászonjakabfalvi gyújtogatások után belátták: szükség van a járőrőrözésekre. Addig is önkéntes alapon már elkezdték a tevékenységet.
Eddig csaknem 150 tonna pirotechnikai eszközt koboztak el a hatóságok a Tűzijáték elnevezésű országos akció során.
A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) 2026-ban 250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi – közölte szerdán a Facebook-oldalán Cristian Pistol.
Az igazi havazás még várat magára Gyergyó térségének nagy részén, emiatt a korábbi évekhez képest valamivel kevesebb vendég érkezik Gyergyószékre szilveszterezni. A sípályákon a hóágyúzás segítségével ezekben a napokban indul az élet.
Téli útviszonyok jellemzik Hargita megye egyes térségeit december 31-én. Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén jelenleg havazik, míg a Csíki- és a Gyergyói-medencében egyelőre elmaradt a hóesés.
Az év végi és újévi szabadnapok biztonsága érdekében fokozott rendőri jelenlét lesz tapasztalható a Kovászna megyében. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy felelősségteljes magatartással járuljanak hozzá a közrend és a közbiztonság fenntartásához.
Erdővidék központjában is jóváhagyták a 2026-os helyi adók és illetékek emelését. A baróti tanács idei utolsó ülésén azonban nemcsak a kényszerű terhekről volt szó, hanem azokról a pozitív változásokról is, amelyeket a 2025-ös esztendő hozott.
szóljon hozzá!