
A szirénák rendszeresen megszólalnak. Négyféle jelzést használnak
Fotó: Veres Nándor
Egy elektronikus katasztrófavédelmi sziréna beszerzését tervezi a csíkszeredai önkormányzat, amelynek előnye lenne, hogy hangosbemondón keresztül szóbeli üzenetet is lehetne továbbítani a lakosságnak katasztrófahelyzetekben, vagy akár katasztrófavédelmi gyakorlatok idején.
2018. január 26., 18:012018. január 26., 18:01
Jelenleg a városnak 22 légvédelmi szirénája van, ezekből minden hónap első szerdáján megszólaltatnak 13-at a rendszer működésének próbájaként.
– kezdte megkeresésünkre Roth László. Csíkszereda Polgármesteri Hivatala polgárvédelmi felelősétől arról érdeklődtünk, hogy a katasztrófavédelmi próbák után miként látja, Csíkszeredában megfelelően működnek-e a katasztrófavédelmi szirénák.
„Az önkormányzatnak 22 légvédelmi szirénája van. Ezekből 13-at központosítottak, így távvezérléssel indíthatók a Gyermek sétányon található bunkerből, vagy a Hargita megyei tűzoltóság által, de akár Bukarestből is, mert a rendszer össze vannak kötve az országos hálózattal” – magyarázta Roth.
Hozzátette, a többi sziréna is működik, de csak a helyszínről kapcsolható be, és ahhoz plusz munkaerőre lenne szükség, hogy mindegyiket megszólaltassák. Az országos hálózatra kapcsolt központosított rendszerről pedig úgy vélte, hogy a lehető legfejlettebb, mert egy gombnyomással akár egy, de akár mind a 13 szirénát meg lehet szólaltatni.
Mint megtudtuk, többek között
Ezek mellett a csíkszeredai sörgyár is rendelkezik két szirénával, ezek azonban elektronikusak, egyik közülük szintén részese az országos rendszernek.
A városháza polgárvédelmi főfelügyelője ugyanakkor kiemelte, fontos, hogy az emberek ismerjék a szirénák jelzéseit. Mint magyarázta, négyféle jelzés van:
a légvédelmi riadó előrejelzése, amely háromszor egymás után 32 másodperces riadót fúj, köztük 12 másodperces szünetekkel
a légi riasztás 15-ször négy másodperces hangból áll, 4 másodperces szünetekkel
a katasztrófariadó 5-ször 16 másodperces hangból áll, 10 másodperces szünetekkel
a riadó végét egy két perces folyamatos szirénahang jelzi.
Légi riadóztatáskor ajánlatos fedezékbe vonulni, a katasztrófajelzés jelenthet például árvizet, földcsuszamlást, vagy akár vulkánkitörést is. Azt a polgárvédelmi felelős is elismeri, hogy
ezért úgy véli, sokkal előnyösebbek az elektronikus szirénák, mert üzeneteket is lehet segítségükkel bemondani.
A városháza munkatársától megtudtuk, attól függően, hogy milyen magasra vannak helyezve, a hagyományos szirénáknak 250–800 méteres hatósugaruk van. Ezzel szemben az elektronikus szirénák sokkal erősebbek, távolabb elhallatszik a hangjuk, akár négy kilométeres körzetben is hallhatók.
– mondta.
Hozzátette, abban bízik, hogy idén a csíkszeredai önkormányzat is be tud szerezni egy ilyen nyolc kürtből álló eszközt, ugyanis a költségvetés-tervezetben benne van.
„Ha sikerülne beszerezni és felszerelni a Majláth Gusztáv Károly térre, akkor négy kilométeres átmérőjű területen lenne képes figyelmeztetni katasztrófa esetén. „Volt rá példa, hogy a gyakorlat során valaki pánikrohamot kapott, amikor meghallotta a hangos búgást, ha üzenetet is megfogalmazhatnánk, akkor jelezhetnénk, hogy csak gyakorlatról van szó” – sorolta a további előnyöket Roth.
Jelenleg, amíg nem szerelnek fel elektronikus szirénákat, csak annyit tehetnek, hogy a sajtóban jelzik, mikor van gyakorlat.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!