Nehéz betartani az óvintézkedéseket a sérültekkel foglalkozóknak

Fotó: Hegyi Zsuzsanna

A járványügyi óvintézkedéseket csak részben, vagy egyáltalán nem tudják alkalmazni a halmozottan sérültek esetében – mondják a szakemberek. Igyekeznek a foglalkoztatottakat a szabályok betartására tanítani, de ez nagy kihívás.

Hegyi Zsuzsánna

2020. október 06., 16:562020. október 06., 16:56

2020. október 06., 18:522020. október 06., 18:52

„Nehezen kezdtük az évet, ugyanis nagy érvágás volt, hogy az autista csoporttal foglalkozó, legrégebbi munkatársunk elment tőlünk. Nincs anyagi fedezetünk arra, hogy valakit helyette alkalmazzunk, és az sem lenne mindegy, hogy kit veszünk fel a helyére” – beszélt a jelenlegi helyzetről Csata Kinga, a gyergyószéki értelmi sérülteket foglalkoztató központ vezetője. Az intézményben jelenleg a Napsugár az Esőben Egyesület által működtetett napközis foglalkoztató csoport és a Kós Károly Általános Iskolához tartozó speciális osztály is helyet kap. Összesen 43 értelmi sérültet foglalkoztatnak, ebből 34 a beiskolázott gyermekek száma.

„Nagy hiányosság az intézményben, hogy nincs takarítónő, illetve az, hogy a 34 beiskolázott, javarészt nagyon súlyosan fogyatékos gyerekre öt és fél szakember jut, ami arányaiban nagyon kevés” – osztotta meg az intézményvezető.

Egy csoportban jelenleg nyolc gyerekkel zajlik a foglalkozás, és nagyon nehéz a járványügyi óvintézkedések betartása – ismerte el Csata Kinga, hozzátéve, hogy

nem lehet fejleszteni a gyerekeket maszkban.

„Gondolok itt elsősorban a beszédkészség fejlesztésre. Továbbá a Down-kóros gyerekek nagy részének fizikai adottságuk miatt a nyelvük mindig kint van, tehát ők eleve nem tudnak maszkot viselni.”

Nehéz ugyanakkor, vagy szinte lehetetlen megértetni velük a távolságtartás fontosságát. Nagyon sok foglalkoztatottat szükséges pelenkázni, így a szakemberek sem tudják a fizikai kontaktust elkerülni.

Hasonló problémákkal küzdenek a Gyulafehérvári Caritas Esély programjának munkatársai is. A mozgás- és a halmozottan sérülteket foglalkoztatók már a harmadik órarend szerint dolgoznak. Komoly logisztikát igényel a tevékenységek megszervezése. Fertőtlenítenek, szellőztetnek szigorú szabályok mellett, de kevesebb személlyel tudnak dolgozni, és van néhány előírás, amelyet csak nehezen tudnak betartatni.

„A sérülteknél szóba sem jöhet a maszk viselése, és nagyon sok esetben nálam is nehézkes, mert mi közvetlen kapcsolatban kell legyünk a gyerekekkel, például masszírozás vagy passzív mozgatás közben” – ismertette Pupák-Felméri Zsuzsa gyógytornász. Hozzátette,

a kommunikáció amúgy is nehézkes a halmozottan sérült gyermekekkel, szinte lehetetlen úgy dolgozni, hogy az eredményes legyen.

A szakemberek inkább abban bíznak, hogy az eddigi tevékenységeknek köszönhetően a mostanig elért eredmények szinten tudnak maradni.