Nagy Imre alakjához felemelkedni

Székely ruhában, valamint az iskola nyakkendőjével ékesített fehér ingben vettek részt a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola diákjai a pénteki ünnepségen.

A rossz idő miatt a városi sportcsarnokban tartott rendezvényen az iskola igazgatója, Téglás Sándor köszöntötte a megjelenteket. Bemutatta az iskola történetét, a volt 9-es és 12-es általános iskolák magyar tagozatainak egyesülésével létrejött, jelenlegi székhelyére 1991. április 13-án beköltözött tanintézmény életének fontos eseményeit. Az iskola névadójává választott csíkzsögödi Nagy Imre festőművész szellemisége kötelez bennünket – mondta az igazgató, aki kifejtette, a két iskola közössége az évek folyamán eggyé kovácsolódott, és alázattal, elhivatottsággal teszik azt, ami a gyermekek javát szolgálja.

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere az egykori 12-es iskola diákjaként, valamint jelenlegi Nagy Imré-s diákok szüleiként is szólt az ünnepségen. Elmondta, a volt 12-es általános iskola korábban a Matematika–Fizika Líceumhoz tartozott, amelynek elődje a Római Katolikus Főgimnázium, ennek pedig Nagy Imre is diákja volt. Így ő abba az iskolába járt, amelybe Nagy Imre is, fiai pedig most abba az iskolába járnak, amely Nagy Imre nevét viseli. A zsögödi festőművész alakját felidézve, a polgármester azt kívánta az iskola diákjainak, hogy minden téren legyen erejük Nagy Imre mellé felemelkedni. „Tanuljátok meg tőle, hogy a várostól elsősorban nem kapni kell, hanem főként adni. Nagy Imre talán a legtöbbet adta a városnak, a térségnek. Bízom benne, hogy a legnagyobb általános iskola is a legjobbat, a legtöbbet fogja nyújtani” – hangsúlyozta a polgármester.

Az iskolát 1990 és 2009 között vezető Mandel László – Kerekes Szilárd igazgatóhelyettes pénteki felkonferálására szerint tiszteletbeli igazgató – az iskola alakulásáról, a kezdetekről beszélt. Elmesélte a „honfoglalást”, amikor a még befejezetlen épület mellé kitették az iskola tábláját, mesélt a beköltözésről, amikor az épület még pirosban állt, a kölniektől hét éven át érkezett segélyszállítmányokról, a sport terén tehetséges gyerekek összefogásáról, a versenyekről és az ezek nyomán kialakult testvériskolai kapcsolatokról.

Az iskola volt diákjaként mondott ünnepi beszédet Ferencz S. Alpár, Hargita megye főtanfelügyelője. Ő a 9-es iskola diákjaként, nyolcadikosként költözött be új iskolájával együtt a jelenlegi épületbe 1991-ben. Személyes élményeit felidézve, elmondta, milyen körülmények között tanultak az épület befejezése előtt a poros, rozoga bentlakásban, és hogy milyen büszkeséggel nézték minden nap hazafelé a készülő iskolaépületen a munkálatok haladását. Úgy vélte, több mint húsz éves történetével a Nagy Imre Általános Iskola jelképesen egy olyan fiatalember, amely kiharcolta magának, hogy figyelembe vegyék, és bizonyította, milyen lendületre képes. Azt kívánta a tanintézménynek, hogy mindig legyen megújulásra, új lendületre kész.

A szülői bizottság nevében Salamon Zsolt köszönte meg a tantestület munkáját, a diákok képviseletében pedig Albert Erika és Erősdi Zakariás mondta el, mit jelent számukra tanintézményük és az évforduló. A rendezvényen az egyházi áldás után az iskola diákjai néptáncot mutattak be nagy sikerrel, ahogy korábban az elemisták tavaszhívogató műsorát és az iskolai kórus fellépését, az ő produkciójukat is nagy tapssal jutalmazták a diáktársak és a szülők. Az ünnepség után koszorúkat helyeztek az iskola előtt álló Nagy Imre-szobornál, majd az iskola tornatermében bemutatták a visszaemlékezések, beszámolók és statisztikák által az elmúlt húsz évet összegző, 20 éve Nagy Imre nyomdokán című emlékkönyvet.