Mintegy hetvenmilliárd euróból szintre lehetne hozni a romániai szállítási infrastruktúrát

Azt is javasolták, hogy tíz év múlva minden megyei jogú város körül legyen terelőút, ez végül úgy került be a dokumentumba, hogy a „legtöbb” megyei jogú város körül legyen a települést kikerülő út. Benedek Zakariás rámutatott,

A szakpolitikus kifejtette, nemcsak a pénz probléma, hanem a bürokrácia is, valamint ahhoz, hogy az autópályák, terelőutak, gyorsforgalmi utak megépüljenek, alapanyagra is szükség van. Románia nem termel annyi követ, hogy a kormányprogramban vállalt infrastrukturális beruházásokat meg lehessen valósítani, hívta fel a figyelmet a képviselő. Hangsúlyozta,

Ugyanakkor 80 milliárd eurónyi uniós forrás áll az ország rendelkezésére, amely új lendületet ad a modernizációs törekvésekben, viszont ehhez egy sor gazdasági törvényt kell módosítani, hogy hatékonyan lehessen felhasználni az uniós pénzeket, szögezte le Benedek Zakariás.

A vasút valóban az egyik legzöldebb szállítási forma, ám Romániában jelenleg siralmas állapotban van. A rendszerváltás előtt 22 ezer kilométernyi vasúthálózat volt, évente 350 ezer utas, sokan vonattal ingáztak, vonattal jártak a tengerpartra, azzal utaztak az egyetemisták, idézte fel Benedek Zakariás. Mára 11 ezer kilométer vasútvonal maradt, még ezzel is Románia a nyolcadik helyen van uniós szinten, ám évente mindössze 70 ezer utas veszi igénybe, vagyis az ország lakosságának 0,3 százaléka.

Összehasonlításképpen a sokkal kisebb területű Magyarországon 8 ezer kilométeres a vasúthálózat, az elmúlt tíz évben évente 23–25 millió eurót költöttek a fejlesztésére, miközben Romániában mindössze évi 3 millió eurót.

Másik gond, hogy nincs vasutas szakképzés, a szakmát nem tanítják sehol. Országos egyezség, stratégia kellene a vasúti szállítás fejlesztéséről, és azt szigorúan betartani, zárta a szakpolitikus.