A fiatalok negyven százaléka abban a városban tervez munkába állni, ahol az egyetemet végezte. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A székelyföldi fiatalok egyre nagyobb számban hagyják el lakhelyüket jobb kereset és jobb szakmai lehetőségek reményében – mutat rá a REGA Régiókutató Egyesület a székelyföldi, érettségi előtt álló fiatalok munkaerőpiaci attitűdjeivel kapcsolatosan végzett kutatása.
2018. október 15., 11:212018. október 15., 11:21
2018. október 15., 14:092018. október 15., 14:09
A REGA huszonhét kérdésből álló ívére több mint ötszáz, Székelyföld több régiójából származó diák válaszolt, akik részt vettek a MÜTF Oktatási Központ érettségi felkészítőin. „Habár a csoporton belül mérvadó a minta, mégis az eredményt nem lehet a teljes székelyföldi fiatalságra kivetíteni, hiszen eleve azokat kérdeztük meg, akiknek volt annyira fontos az érettségi vizsga, hogy felkészítőn is részt vettek” – magyarázta a kutatás kapcsán Geréb László, a REGA elnöke.
Ugyanakkor a továbbtanulók esetében azt is megvizsgálták, hogy az egyetem elvégzése után milyen szándékaik vannak a munkaerőpiacon, itthon vagy külföldön látják boldogulásukat, illetve hogy milyennek képzelik el az ideális munkahelyet, milyennek látják a jó főnököt, illetve hogy milyen ismérvei vannak a jó alkalmazottaknak.
A kutatás összegzésében úgy summáznak: a diákok elég lehangoló értékelést adtak a középiskolai oktatás minőségéről, hiszen
Az oktatási rendszer hiányosságai közé sorolható ugyanakkor, hogy teljesen hiányzik az iskolai pályaorientáció: kifejezetten pályaválasztási tanácsadáson a diákoknak csupán 7 százaléka vett részt, a tanárok a végzettek alig 10 százalékának a pályáját egyengették, a megkérdezetteknek pedig egynegyedét a szülők segítik ebben a döntésben.
Kiderült továbbá, hogy a jelenlegi diákok közel felének nincs példaképe, ugyanakkor alig egyharmaduknak a szüleik jelentik a példaképet. Ez a jelenlegi társadalom kritikája is, ahol nincsenek olyan személyiségek, akiket a fiatalok követni tudnának, összegzik a kutatók.
„Azt tapasztaltuk, hogy a megkérdezetteknek több mint hatvan százaléka maga dönt a továbbtanulásáról. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy a mostani fiatalok elég öntudatosak, viszont a valóság az, hogy érettségi előtt néhány hónappal még nem tudják, hogy milyen egyetemre akarnak menni. A diákok közel húsz százaléka van ebben a helyzetben. Azt látom tehát, hogy
Amikor Székelyudvarhely oktatási stratégiájához készítettünk kutatást, azt tapasztaltuk, hogy az iskolapszichológusok, annak ellenére, hogy nem ez a feladatuk, mégis próbálnak ebben is ügyesen eljárni, de a legtöbb oktatási intézmény nincsen arra felkészülve, hogy tudatosan pályaorientációs feladatokat lásson el” – fejtette ki Geréb László.
A munkahellyel kapcsolatos elvárásokra is rákérdezett a REGA, a válaszadók nagy hányada pedig egyértelműen kifejtette:
ezért a frissen végzettek inkább máshol (nagy egyetemi városokban vagy külföldön) vállalnak munkát. A centrum–periféria elmélet Székelyföldön hatványozottan érvényesül, mondja a felvetésre Geréb László: a centrum mindent, így a munkaerőt is elszívja a perifériáról.
„Manapság a frissen végzetteket mindenhol minimálbérért alkalmazzák, a diákok válaszai alapján viszont 2000 lej alatti összegért alig egy százalékuk állna munkába. A megoldáshoz mindkét félnek engedni kellene” – hangsúlyozta a szakember.
viszont egy frissen végzett nincsen annak tudatában, hogy ő – bár a tudását csak ötven százalékban érzi hasznosnak a vállalkozás számára – kezdőként nem tud hasznos lenni a vállalkozónak. „Azt szoktuk mondani, hogy az első három hónapban pénzbe kerül a vállalkozónak egy frissen alkalmazott, mert foglalkozni kell vele, be kell tanítani. A következő három hónapban épp hogy kitermeli a fizetését, és majd egy fél év múlva kezd valami plusz hozzáadott értéket.
Székelyföldön a vállalkozók sokáig abban tudatban éltek, hogy a munkaerő végtelenül rendelkezésre áll, hiszen gyerekek születnek. Ez igaz, de de most már elég nagy arányban el is mennek külföldre. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A gyerekek fejében ilyen szempontból túlzott az elvárás, viszont a vállalkozó is befektetésként kellene kezelje az új munkaerőt: ha meg akarja tartani, akkor az elején többet kell belefektetnie, több fizetést kell adnia. Mind a két félnek kellene változtatni a hozzáállásán, de míg a nyugati munkaerőhiány pont olyan erős, mint ami nálunk van, és a nyugati vállalkozónak a minimálbér az ezer euró közeli, addig el tudják vinni az itteni gyerekeket” – summázott Geréb.
míg a székelyföldi városok mind három százalék alatt vannak. Egy másik kérdésre adott válaszok alapján pedig kiderül: a gyerekeknek negyven százaléka abban a városban tervez munkába állni, ahol az egyetemet végezte. Ez automatikusan oda vezet – jegyzi meg Geréb László –, hogy a gyerekek negyven százaléka már predesztinált Kolozsvárra. Persze, nem mindenki fog ott maradni, viszont így képzelik el a jövőt.
A megtartó erők sorában a székelyföldi fiatalok körében még mindig a család a legfontosabb, viszont a családalapítási kor egyre jobban kitolódik, amíg meg egyedülállók, addig a fiatalok mobilisak: be akarják járni az egész világot.
– vonta le a következtetést a szakember.
A kutatás továbbá arra is kitér, milyennek képzelik a fiatalok a jó munkahelyet, a jó munkaadót. Mint kiderült, a többségük olyan helyen szeretne dolgozni, ahol a szaktudását tudja érvényesíteni, ahol az önmegvalósításnak helye van, „ahol a Maslow-piramis csúcsaira el tudnak jutni”, fogalmaz Geréb. „A válasz egyértelmű, ha megnézzük, hogy egy jó fejű embernek, tegyük fel egy kutatónak milyen munkalehetőségei vannak Székelyföldön. Gyakorlatilag semmi vagy nagyon kevés” – teszi hozzá.
Hogy mi a kutatás tanulsága? „Székelyföldön a vállalkozók sokáig abban tudatban éltek, hogy a munkaerő végtelenül rendelkezésre áll, hiszen gyerekek születnek. Ez kezdett megszűnni, a vállalkozók is kezdik a saját bőrükön érezni, hogy lassan ők kell felszolgálják a reggelit a vendégnek, mert nincsen pincérük.
ha meg akarjuk őket tartani itthon” – fogalmazta meg Geréb László.
A kutatásról
A regaprojekt.ro oldalon a Letöltés fül alatt böngészhető kutatás idén júniusban készült el, tulajdonosa és a megrendelője a Nemzetstratégiai Kutatóintézet. A munkát Veres Hanga Katalin kutató vezette, kollégái Balázs Ildikó, Pálfi Kinga és dr. Geréb László, aki a tanulmány összeállításáért is felelt.
Elmentünk Gagyba, és vadászkísérettel távolról megnéztük a medvebarlangot. Relatív távolról, hiszen jóformán még a házak is közel vannak. A környékét mostanra szalaggal kerítették el és figyelmeztető feliratokat is elhelyeztek.
Közzétette kéthetes előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a február 10. és 23. közötti időszakra. Napközben plusz fokok várhatók, de kétszer is lesz egy kis ingadozás.
Egyetlen nap alatt összesen 53 ezer lej értékben szabtak ki bírságot gyalogosokra és autóvezetőkre a Maros megyei rendőrök. Közleményük szerint a legnagyobb gondot a sebességkorlátozás be nem tartása jelentette.
Öt embert vittek be hétfőn kihallgatásra a szombati urziceni-i utcai tömegverekedés ügyében a nap folyamán végzett tizenöt házkutatás nyomán – tájékoztatott a Román Rendőrség.
Az idei költségvetés megalkotásakor szem előtt tartott elvekről és az elfogadott büdzsé újdonságairól tartott hétfőn sajtótájékoztatót Miklós Zoltán parlamenti képviselő. A legnagyobb újdonság, hogy 2025-ben Bukarest is fizet a szolidaritási alapba.
Könnygázt vetettek be hétfőn a csendőrök a kormánypalota előtti téren zajló, engedély nélküli tüntetés résztvevői ellen, akik áttörték a biztonsági kordont, petárdákat és füstbombákat dobáltak.
Gyergyószentmiklós önkormányzata rendkívüli tanácsülésen döntött arról, hogy 4,2 millió lejes kincstári hitelt igényel. Ezzel a város fűtőművének évekkel ezelőtt keletkezett tartozását egyenlítenék ki.
A kormánypártok elnökjelöltje, Crin Antonescu hétfőn bölcs döntésnek nevezte Klaus Iohannis lemondását, emlékeztetve arra, hogy a szenátus elnöke, Ilie Bolojan veszi át ügyvivőként az államfői tisztséget.
Két emléktáblát is lelepleztek hétfőn Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas Elméleti Líceum főlépcsőjénél, amelyek arra emlékeztetnek, hogy Bolyai Farkas élete, illetve az iskola története hogyan járult hozzá az egész erdélyi magyar kultúra örökségéhez.
A kászonújfalusi tűzesetben megsemmisült lakóház újjáépítéséhez adománygyűjtő koncertet tart a Truba-moll zenekar Szavak szívén címmel Csíkszeredában, szerdán 19 órától.
7 hozzászólás